Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-19 / 266. szám
Buda-Pest 1871. 266. szám. Vasárnap, november 19 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hstraninten 10-ik szám I. emelet. Kiadó hivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. KizmisOk nem küldetnek vlunk. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől foradtatikik el. Előizletési Árak : NaTOSTAI POSTAI SZáTKÜLDÍSSEL: Égési évre . . . . . 20 frt. Félévre...........................10 , Negyed évre .... 5 , Budafista hióhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . 4 . 50 „ Hivatalos Hisdletísik: A hivatalos „Értesítőbe-* igtatandi hirdetősi dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhagábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügyminiszerem előterjesztésére, Hirschbach Károly pécskai jószágigazgatósági titkárt, a nevezett ministeriumhoz titkárrá nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi nov. 5. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott. Gróf Waldstein- Württemberg József szolgálatonkivüli I. oszt. századosnak, a 10. vadász zászlóalj tartaléklétszámába beosztását helybenhagyni (1871 okt. 31-től kelt legfelirat); kinevezni : testőrökké : a magyar királyi testőrségben : a következő 1 oszt. századost : Wuszt Gusztávot, a 34. sz. I. Vilmos német csász. és porosz király gy. e-től; a következő 2. oszt. századost: tabodi és fekésházai Tabody Sándort, a 2 sz. Lipót főherczeg hadmérnökezredtől; a következő főhadnagyokat; Cary Henriket, a 11. sz. Sándor württembergi herczeg húsz. e.-től; és Szemere Pált, a 13. sz. herczeg Liechtenstein Frigyes jász-kun húsz. e-től, a három utóbbit magasabb kiképeztetésük végett (1871. nov. - röl kelt legf elb.); tartalékfőorvosokká, a következő segédorvosokat: dr. Kissinger Emilt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórház létszámától, a nevezett helyőrségi kórház tart. létszámába beosztással, és dr. Possek Lajost, a gratzi 7. sz. helyőrségi kórház létszámától, a nevezett helyőrségi kórház tart. létszámába beosztással; segédorvossá , a következő egyévi önkéntest: dr. Steinmetzer Józsefet, a prágai 11. sz. helyőrségi kórház létszámába beosztással (1871. nov. 1-től kelt legfelh.) A m. pénzügyminister dr. Krecsmer Antal felső vissói kincstári orvost adó és aknai sóbánya hivatalhoz bányaorvossá nevezte ki. A vallás- és közokt. m. kir. minister a szabadkai állami tanitónőképezdéhez Sziklai Mária főelemi tanitónőt és aradi magán- leányiskola tulajdonost igazgató- tanítónővé, — Kerner Péter modorn képezdei segédtanárt rendes tanárrá, Lauschek Vincze szabadkai zenetanárt ének- és zenetanitóvá, Barbara Leonhard szabadkai tanárt rajztanitóvá, — Holló Julia főelemi tanitónőt segédtanítónővé és Hahn Róza főelemi- és községi iskolai tanitónőt gyakorló iskolai tanitónővé; — a pozsoni állami tanítónő képezdéhez Ghyczy József csurgói képezdei tanárt rendes tanárrá, — Laczkovich Ida okleveles tanitónőt segédtanitónővé, — Mayrberger Károly zenemestert zene-és énektanitóvá,Könyöky József főreáltanodai rajztanárt rajz és szépirástanitóvá, — és Sághy Béla községi polgári iskolai tanitót gyakorló iskolai tanitóvá; — a csongrádi állami tanitóképezdéhez Dékány József tanárt rendes tanárrá, — Mocsári Gerő képezdei tanárjelöltet segédtanárrá, — Szőke Antal tanítót rajztanitóvá, — és Fábián Károly Csongrád városi igazgató-tanitót gyakorló-iskolai tanítóvá, — az iglói állami tanitóképezdéhez dr. Verédy Károly tanárjelöltet rendel tanárrá, Kárpáthy Endre tanárjelöltet segédtanárrá, — Egner Adolf szatmári fegymn. tanítót zenetanitóvá, — Jaskó Károly lőcsei ev. felső elemi tanítót gyakorlóiskolai tanítóvá , — a kolozsvári állami tanítónő képezdéhez Benedek Áron képezdei tanárjelöltet rendes tanárá, Gazsi József főelemi tanítót gyakorló iskolai tanítóvá,— Stéger Béla zenemestert zene- és énektanitóvá, — Láposi Lajos rajztanitót rajz- és szépírástanitóvá és Lázár Irma okleveles tanítónőt segédtanitónővé ; — a kolozsvári állami tanitóképezdéhez Szöllössy István gymn.tanárt rendes tanárrá, — Ruzsu Victor képezdei tanárjelöltet segédtanárrá, — és Szomor Károly tanfelügyelőségi tollnokot gyakorló iskolai tanítóvá; — a znióváraljai állami tanitóképezdéhez Lorencz Zsigmond ugyan ottani képezdei segédtanárt rendes tanárrá, — Szkladányi Károly tanítót és orgonamestert zenes énektanitóvá, Racskay János tanfelügyelői tollnokot rajz- és szépirástanitóvá, — és Navarra János kántor tanitót gyakorló iskolai tanítóvá ; — a bajai állami tanitóképezdéhez dr. Bartsch Sámuel, nyíregyházi ág. hitv. képezde igazgatóját rendes tanárrá; — a csurgói állami tanitóképezdéhez Mátray Gyula képezdei tanárjelöltet rendes tanárrá ; — Kokály Janka magántanitónőt a gyakorló iskolával kapcsolatos elemi iskolába női kézi munkák tanítónőjévé; — a sárospataki állami tanitóképezdéhez Szováthy Lajos gymn. tanárt rendes tanárrá ; a modori állami tanitóképezdéhez Siebenburger Károly tanárjelöltet segédtanárrá, — Sztankovits János polgári iskolai tanítót zenes énektanitóvá,s Mikula Antal községi iskolatanitót gyakorló iskolai tanítóvá , — a lévai állami tanitóképezdéhez Schirilla Ede gazdasági tanítójelöltet gyakorló iskolai tanítóvá — és pedig Ghyczy Józsefet és Lorencz Zsigmondot véglegesen, — a többieket egyelőre csak ideiglenes minőségben kinevezte; továbbá a csongrádi állami tanítóképezdénél , Sólya Antal kántortanítót és a csongrádi képezde igazgatótanácsa tagját a zenei ének tanításával és Bogyó Mihály Csongrád városi torna tanitót a tornászat tanításával, az iglói állami tanítóképezdénél Egner Adolf tornatanitót a tornászat tanításával és Kövy Imre gymn. tanárt a rajztanítással, a kolozsvári állami tanitóképezdénélStéger Bélát a zene ének tanításával és Láposy Lajost a rajz és szépírás tanításával, — a zniováraljai állami tanitóképezdénél Rácskay Jánost a ’ tornászat tanításával, — a modorn állami tanitóképezdénél Stankovich Jánost a rajz és szépírás tanitásával és végre a zilahi állami tanító képezdénél Nyárády Lajos, ottani községi tanítót a tornászat tanításával — ideiglenesen megbízta. A vallás- és közoktatási minisztrium jelentése a pályázatra és ajánlásra beérkezett népiskolai könyvekről, ki 1871. évi július 15-ik napjára kitűzött határidőre hét darab pályamű érkezett be; ezeken felül kilencz szerző küldötte be nyomtatásban megjelent s közkézen forgó munkáját leginkább a végsgett, hogy ha a bírálat műveik felett kedvező leend, a népiskolai kézikönyvek sorába vétessenek fel , ajánltassanak. A pályázatra beérkezett kéziratok közül négy a bíráló bizottság által kijelölt módosítások megtétele után kinyomatásra és jutalomra méltónak ítéltetett ; három, mint amelyek sem tartalmilag, sem módszertanilag nem találtattak alkalmasaknak, elfogadásra, méltónak sem tartatott. Megjutalmazásra méltónak ítéltetett: 1. Nagy László Vezérkönyve a magyar nyelv oktatásában a III. és IV. osztály számára, a hozzátartozó gyakorlókönyvvel; 2. Gáspár János Magyar olvasókönyve az V. és VI. osztály számára; 3. Szenthe József Számtani vezérkönyve az I. és II. osztály számára; 4 . Bartalus István Énektanító vezérkönyve a hozzá való éneklő ABC-ekkel a III. és IV. osztály számára. Szerzőjének visszaadatai határoztatott: 1. ) a 11.637. számmal jegyzett vezérkönyv a magyar nyelv tanításában, mivel tanítási eljárásában a minta leczkéket szándékosan mellőzi, a példák kiválasztásában nem fordít figyelmet az olvasókönyvekre, s végre a ministeri tervezettől eltérve vezérkönyvéhez gyakorlókönyvet nem adott. 2 . 19.410. számmal jegyzett „Zöldségtermesztés,“ mivel e mű sem tartalmára, sem tanmódjára, sem nyelvezetére nézve még a szerző által kitűzött czélnak sem felelt meg, a miniszeri tervezetet pedig, mely szerint a tanítónak a gazdaságtanra kellett volna vezérkönyvet írnia, tekintetbe sem vette; 3 ) a 13.961. számú „Iskolai kézikönyv“ minden népiskolák számára különbség nélkül tartalmazza: „Magyarország és a kapcsolt részek földrajzát és államtanát, az egyetemes földrajzzal és földgömbtannal kapcsolatban“ , mivel e munka minden részében aluláll a paedagogica színvonalán; analytico-cathecheticai módszere a múlt századbeli beszarkózásra szánt tankönyvekre emlékeztet, sőt ferde irányú és hamis tanokat is tartalmaz. A nyomtatásban beérkezett művekközül ajánlatra méltónak találtatott: 1) Szauter Antal és Ambrus Lajos „Tornatani tás a népiskolában“ de oly feltétellel, hogy ha szerzők műszavaikon az adandó utasítás szerint változtatnak és addig, míg a ministerium által kitűzött pályázat útján megfelelőbb könyv nem jö létre, használható egyedül a népiskolákban. 2. ) Hutter Sándor berni rajztanár „Der Zei chen Unterricht,“ csak tanítóképezdék, felső nép- és polgári iskolák számára s oly feltétellel, ha szerző munkája magyar nyelvre fordítását eszközli; 3. ) Lövényi József iráspéldányai újból ajánltatnak. El nem fogadhatókul jelentettek ki: 1. Führer Ignácz „Magyarhon földrajza egyetemes földirati vázlattal“ minthogy ezen ma a régi földrajzi könyvek modorában, ezek adatai és meghatározásai nyomán összeállított rideg rendszerű tankönyv, a földrajz tanítása módszerét távolról sem érinti, a tanítónak ebben vezérlő útmutatást nem ad, hamis vagy nem kellően kimerítő földrajzi adatokat tartalmaz, irálya is dagályosan fellengző stb. 2. Dürringer János alak- és mértana, mivel e mű, habár a tanítás anyaga tudományos szempontból jól is van benne rendezve, nem egyéb, mint elvont száraz tételek és meghatározások összeállítása gyakorlati alkalmazás nélkül, a tanító tájékozására egyetlen útmutatást sem nyújt.