Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-19 / 266. szám

Buda-Pest 1871. 266. szám. Vasárnap, november 19 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hstrani­nten 10-ik szám I. emelet. Kiadó hivatal : Pesten, Barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KizmisOk nem küldetnek vlunk. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­radtatikik el. Elői­zletési Árak : NaTOSTAI POSTAI SZáTKÜLDÍSSEL: Égési évre . . . . . 20 frt. Félévre...........................10 , Negyed évre .... 5 , Budafista hióhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyed évre . . 4 . 50 „ Hivatalos Hisdletísik: A hivatalos „Értesítőbe-* igtatandi hirdetősi dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhagábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzü­gyminiszerem előterjesztésére, Hirschbach Károly pécskai jószágigazgatósági titkárt, a nevezett mi­ni­steriumhoz titkárrá nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi nov. 5. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége legke­­gyelmesebben méltóztatott. G­róf Waldstein- Württemberg József szolgálaton­­kivü­li I. oszt. századosnak, a 10. vadász zászlóalj tartaléklétszámába beosztását helybenhagyni (1871 okt. 31-től kelt legf­­elirat); kinevezni : testőrökké : a magyar királyi testőrségben : a következő 1 oszt. századost : Wuszt Gusztávot, a 34. sz. I. Vilmos német csász. és porosz király gy. e-től; a következő 2. oszt. századost: tabodi és fekésházai Tabody Sándort, a 2 sz. Lipót főherczeg hadmérnökezredtől; a következő főhadnagyokat; Cary Henriket, a 11. sz. Sándor württembergi herczeg húsz. e.-től; és Szemere Pált, a 13. sz. herczeg Liechtenstein Frigyes jász-kun húsz. e-től, a három utóbbit ma­gasabb kiképeztetésük végett (1871. nov. - röl kelt legf­ elb.); tartalékfőorvosokká, a következő segédorvosokat: dr. Kissinger Emilt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórház létszámától, a nevezett helyőrségi kórház tart. létszámába beosztással, és dr. Possek Lajost, a gratzi 7. sz. helyőrségi kórház létszámától, a nevezett helyőrségi kórház tart. létszámába beosztással; segédorvossá , a következő egyévi önkéntest: dr. Steinmetzer Józsefet, a prágai 11. sz. helyőr­ségi kórház létszámába beosztással (1871. nov. 1-től kelt legf­­elh.) A m­­. pénzü­gyminister dr. Krecsmer Antal felső vissói kincstári orvost adó és aknai sóbánya hivatalhoz bányaorvossá nevezte ki. A vallás- és közokt. m. kir. minister a szabadkai állami tanitónőképezdéhez Sziklai Mária főelemi tanitónőt és aradi magán- leányiskola tulajdonost igazgató- tanítónővé, — Kerner Péter modorn ké­pezdei segédtanárt rendes tanárrá, Lauschek Vin­­cze szabadkai zenetanárt ének- és zene­tanitóvá, Barbara Leonhard szabadkai tanárt rajztanitóvá, — Holló Julia főelemi tanitónőt segédtanítón­ővé és Hahn Róza főelemi- és községi iskolai tani­tónőt gyakorló iskolai tanitónővé; — a pozsoni ál­lami tanítónő képezdéhez Ghyczy József csurgói képezdei tanárt rendes tanárrá, — Laczkovich Ida okleveles tanitónőt segédtanitónővé, — Mayrberger Károly zenemestert zene-és énektanitóvá,­Könyöky József főreáltanodai rajztanárt rajz és szépirástani­tóvá, — és Sághy Béla községi polgári iskolai tanitót gyakorló iskolai tanitóvá; — a csongrádi állami tanitóképezdéhez Dékány József tanárt rendes tanárrá, — Mocsári Gerő képezdei tanárje­löltet segédtanárrá, — Szőke Antal tanítót rajztanitóvá, — és Fábián Károly Csongrád vá­rosi igazgató-tanitót gyakorló-iskolai tanítóvá, — az iglói állami tanitóképezdéhez dr. Verédy Ká­roly tanárjelöltet rendel tanárrá, Kárpáthy Endre tanárjelöltet segédtanárrá, — Egner Adolf szatmári fegymn. tanítót zenetanitóvá, — Jaskó Károly lőcsei ev. felső elemi tanítót gyakorlóiskolai taní­tóvá , — a kolozsvári állami tanítónő képezdéhez Benedek Áron képezdei tanárjelöltet rendes tanárá, Gazsi József főelemi tanítót gyakorló iskolai ta­nítóvá,— Stéger Béla zenemestert zene- és énektani­­tóvá, — Láposi Lajos rajztanitót rajz- és szépírásta­nitóvá és Lázár Irma okleveles tanítónőt segédta­­nitónővé ; — a kolozsvári állami tanitóképezdéhez Szöllössy István gymn.­tanárt rendes tanárrá, —­­ Ruzsu Victor képezdei tanárjelöltet segédtanárrá, — és Szomor Károly tanfelü­gyelőségi tollnokot gya­korló­ iskolai tanítóvá; — a znióváraljai állami tanitóképezdéhez Lorencz Zsigmond ugyan ottani képezdei segédtanárt rendes tanárrá, — Szkladá­­­­nyi Károly tanítót és orgonamestert zene­­s énekta­nitóvá, Racskay János tanfelügyelői tollnokot rajz­­- és szépirástanitóvá, — és Navarra János kántor ta­nitót gyakorló­ iskolai tanítóvá ; — a bajai állami tanitóképezdéhez dr. Bartsch Sámuel, nyíregyházi­­ ág. hitv. képezde igazgatóját rendes tanárrá; — a csurgói állami tanitóképezdéhez Mátray Gyula képezdei tanárjelöltet rendes tanárrá ; — Kokály Janka magántanitónőt a gyakorló iskolával kap­csolatos elemi iskolába női kézi munkák tanítónő­jévé; — a sárospataki állami tanitóképezdéhez Szováthy Lajos gymn. tanárt rendes tanárrá ; a modori állami tanitóképezdéhez Siebenburger Károly tanárjelöltet segédtanárrá, — Sztankovits János polgári iskolai tanítót zene­­s énektanitóvá,­­s Mikula Antal községi iskolatanitót gyakorló iskolai tanítóvá , —­ a lévai állami tanitóképezdé­hez Schirilla Ede gazdasági tanítójelöltet gya­korló­ iskolai tanítóvá — és pedig Ghyczy Józsefet­­ és Lorencz Zsigmondot véglegesen, — a többieket­­ egyelőre csak ideiglenes minőségben kinevezte;­­ továbbá a csongrádi állami tanítóképezdénél , Sólya Antal kántortanítót és a csongrádi ké­pezde igazgató­tanácsa tagját a zenei ének tanítá­­­­sával és Bogyó Mihály Csongrád városi torna ta­­­­nitót a tornászat tanításával, az iglói állami tanító­­­képezdénél Egner Adolf tornatanitót a tornászat tanításával és Kövy Imre gymn. tanárt a rajztaní­­tással,­­ a kolozsvári állami tanitóképezdénél­­Stéger Bélát a zene ének tanításával és Láposy­­ Lajost a rajz és szépírás tanításával, — a zniovár­­­­aljai állami tanitóképezdénél Rácskay Jánost a ’ tornászat tanításával, — a modorn állami tanitó­­­­képezdénél Stankovich Jánost a rajz és szépírás ta­­­­nitásával és végre a zilahi állami tanító képezdé­nél Nyárády Lajos, ottani községi tanítót a torná­­­­szat tanításával — ideiglenesen megbízta. A vallás- és közoktatási minisztrium jelentése a pályázatra és ajánlásra beérkezett népiskolai köny­vekről, ki 1871. évi július 15-ik napjára kitűzött határ­időre hét darab pályamű érkezett be; ezeken felül­­ kilencz szerző küldötte be nyomtatásban megje­­­­lent s közkézen forgó munkáját leginkább a vég­s­gett, hogy ha a bírálat műveik felett kedvező le­end, a népiskolai kézikönyvek sorába vétessenek fel , ajánltassanak. A pályázatra beérkezett kéziratok közül négy a bíráló bizottság által kijelölt módosítások megté­­tele után kinyomatásra és jutalomra méltónak ítéltetett ; három, mint a­melyek sem tartalmilag, sem módszertanilag nem találtattak alkalmasak­nak, elfogadásra, méltónak sem tartatott. Meg­jutalmazásra méltónak ítéltetett: 1. Nagy László Vezérkönyve a magyar nyelv oktatásában a III. és IV. osztály számára, a hoz­zátartozó gyakorlókönyvvel; 2. Gáspár János Magyar olvasókönyve az V. és VI. osztály számára; 3. Szenthe József Számtani vezérkönyve az I. és II. osztály számára; 4 . Bartalus István Énektanító vezérkönyve a hozzá való éneklő ABC-ekkel a III. és IV. osztály számára. Szerzőjének visszaadatai határoztatott: 1. ) a 11.637. számmal jegyzett vezérkönyv a magyar nyelv tanításában, mivel tanítási eljárásá­ban a minta leczkéket szándékosan mellőzi, a pél­dák kiválasztásában nem fordít figyelmet az olva­sókönyvekre, s végre a ministeri tervezettől el­térve vezérköny­véhez gyakorlókönyvet nem adott. 2 .­­ 19.410. számmal jegyzett „Zöldségtermesz­tés,“ mivel e mű sem tartalmára, sem tanmódjára, sem nyelvezetére nézve még a szerző által kitű­zött czélnak sem felelt meg, a miniszeri tervezetet pedig, mely szerint a tanítónak a gazdaságtanra kellett volna vezérkönyvet írnia, tekintetbe sem vette; 3 ) a 13.961. számú „Iskolai kézikönyv“ minden népiskolák számára különbség nélkül tartalmazza: „Magyarország és a kapcsolt részek földrajzát és államtanát, az egyetemes földrajzzal és földgömb­­tannal kapcsolatban“ , mivel e munka minden ré­szében alu­láll a paedagogica színvonalán; analyti­­co-cathecheticai módszere a múlt századbeli be­­szarkózásra szánt tankönyvekre emlékeztet, sőt­­ ferde irányú és hamis tanokat is tartalmaz. A nyomtatásban beérkezett művek­­közül ajánlatra méltónak találtatott: 1) Szauter Antal és Ambrus Lajos „Tornatani­­ tás a népiskolában“ de oly feltétellel, hogy ha­­ szerzők műszavaikon az adandó utasítás szerint változtatnak és addig, míg a ministerium által ki­tűzött pályázat útján megfelelőbb könyv nem jö létre, használható egyedül a népiskolákban. 2. ) Hutter Sándor berni rajztanár „Der Zei chen Unterricht,“ csak tanítóképezdék, felső nép- és polgári iskolák számára s oly feltétellel, ha szerző munkája magyar nyelvre fordítását eszközli; 3. ) Lövényi József iráspéldányai újból ajánl­­tatnak. El nem fogadhatókul jelentettek ki: 1. Führer Ignácz „Magyarhon földrajza egye­temes földirati vázlattal“ minthogy ezen ma a régi földrajzi könyvek modorában, ezek adatai és meg­határozásai nyomán összeállított rideg rend­szerű tankönyv, a földrajz tanítása módszerét tá­volról sem érinti, a tanítónak ebben vezérlő út­mutatást nem ad, hamis vagy nem kellően kime­rítő földrajzi adatokat tartalmaz, irálya is dagá­­lyosan fellengző stb. 2. Dürringer János alak- és mértana, mivel e mű, habár a tanítás anyaga tudományos szempontból jól is van benne rendezve,­­ nem egyéb, mint el­vont száraz tételek és meghatározások összeállí­tása gyakorlati alkalmazás nélkül, a tanító tájé­kozására egyetlen útmutatást sem nyújt.

Next