Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-14 / 35. szám

Buda-Pest 1872. 35. szám Szerda, február 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS TI­R II. Siikiisztesés : Pesten , hatrini­nten­ 10-ik uim I. emelet. Kiidóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. is. a. földszint. Kismaros nem küldetnek rises.. Bérmentet­len levelek rsak rendes levelezőinktöl fo­gadta­tnak el. Előfizetési Ásás: A „Bud.pest ESzlöny“ melléklapjár. külön , poétán vsfj hásbol hordva : Egész évre. . . 2 frt.40 kr. Félévre ... 1 , 20 „. Negyed évre . . . „ 60 . A ,Hivat. Értesitö“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Nappektati póttal szétküldéssel va fy htlykan bárbol hordva a milléklappal együtt: Égési évre...........................IS frt. Félévre ...... 6 . Negyed évre .... 3 . Hivatalos Hirdetései: A hivatalos „írtesk­ébe"­ lkou­da hirdetések dijai a hirdetményével együtt előletessé beküldendők. még­pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés,­ért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 300-ig 8 írt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 300 szóért i­smár több. M­EGIHRIRDETÉSEI: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nil. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hivatalos hirdetést igazoló egyes Up ára IC kr HIVATALOS RÉSZ. A közmunka- és közlekedési magyar királyi mi­nister Pribék Béla és Lechner Gyula ministeri fő­mérnöküket országos középitészeti felügyelőkké, Raisz Ede és Bácz Károly I-fő rendű­ ministeri segédmérnököket pedig az államépítészeti hiva­talok létszámában Il-od rendis mérnökökké ne­vezte ki. Pozsonymegyei Nagy-Jóka helységben f. é. feb­ruár hó 20-ik napján új postahivatal lépend életbe, mely napontai gyalog küldüncz-járat által nyerend összeköttetést a szempczi postahivatallal, és mely mind levelek, mind kocsi-postaküldemények fel­vételével és leadásával foglalkozand. Ezen postahivatal kézbesítési köréhez tartozni fognak: Nagy-, Kis- és Ujhely-Jóka, Borsa, Egy­házfa, Jánosháza, Királyfa, Nagy-Födémes, Nagy- Sur, Papkörmösd, Pénteksur, Torony és Zoncz helységek. Pozsony, 1872. február hó 5-én. A m. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. A főrendiház tagjai az elnökség által értesittet­­nek, miszerint a f. hó 15-kére hirdetett főrendiházi ülés folyó hó 19-ikére halasztatott el. ISKOLA-ÜGY: A kecskeméti reform, főgymnasiumban a folyó félévi szigorlatok febr. 15-től febr. 29-ig, a magán­­vizsgálatok és érettségi elővizsgálatok február 26., 27., 28-án, az érettségi írásbeli vizsgálatok február 27. és 28-án, az érettségi szóbeli vizsgálatok már­­czius 2-án fognak tartatni, miről az érdekelt fe­lek ezennel tudósittatnak. Kecskemét, 1872. febr. 10. Fehér Péter, a reform, fogyom. igazgatója. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A Jogt. Közlöny­ szerint a harmadik magyar jogász-gyűlés elé terjesztendő indítványok elő­készítéséül az áll. bizottság következő kérdéseket tűzte ki: “ A magánjogból. 1. Fentartandó-e jövőre vagy sem azon törvény­beli intézkedés, mely szerint a nőnembeli szemé­lyek korukra való tekintet nélkül egyrészt férjhez­­menetelükig kiskorúaknak tekintetnek, másrészt pedig a férjhezmenetel puszta ténye által a nagy­korúak jogaiba lépnek ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhivattak: Tóth Lőrincz, Teleszky István és Czenthe János urak.) 2. Kívánatosnak tekínthető-e, hogy a hazai ma­gánjogban szabályozott özvegyi jog és özvegyi örökösödés, mint a törvényes özvegyet illető örö­kösödési nemek továbbra is fentartassanak ? ha igen, mily alakban ? ha nem, miként volnának az özvegyet illető ten-, örökösödési igények szabá­­lyozandók ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­zására felhivattak: Wenczel Gusztáv, Waivrik Béla és Vida Lajos urak.) A váltó- és kereskedelmi jogból. 3. Kívánatosnak tekinthető-e a forgalom érde­kében, hogy a magyar váltójognak azon intézke­dése, mely szerint a váltó, bekeblezés vagy előjegy­zés folytán váltói minőségét elveszti, (1844. VI. t. ez. Id. törv. szab. III. 5. §.) hatályon kívül he­lyeztessék, esetleg az alkotandó új váltótörvénybe fel ne vétessék ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhívattak: Tóth Elek, Bróde Lipót és Glosz N. urak). 4. Ha a harmadik magyar jogászgyűlés elfo­gadná a második jogászgyű­lésről fenmaradt azon indítványt, hogy a részvénytársulatok alakításá­hoz az állam engedélye nem szükségeltetik : vál­jon a részvénytársulatok bejegyzése s ennek köz­zététele egy e czélra külön felállítandó közigaz­gatási hatóság (office of register), vagy pedig a kereskedelmi ügyekben bíráskodásra hivatott ren­des törvényszékek által volna e eszközlendő ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhivattak : Schnierer Gyula és Danseher Antal urak). A büntető eljárásból. 5. Elfogadható-e azon elv, hogy a védőnek a közvádlóval feltétlen egyenjogúsága legyen ? — vagy ha nem , a kettőn­ek jogai közt, a bűnper különböző stádiumában mily különbségek állíttas­sanak fel ? (Véleményezésre és e kérdés tárgyában a jo­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhivattak: Kozma Sándor, Funták Sándor, és Schnierer Aladár urak.) 6. Megengedtessék e általában, vagy bizonyos korlátozással, hogy a magánvádló a közvádló he­lyébe léphessen, illetőleg ennek szerepét átve­hesse ? Ha igen , a per minő stádiumában, minő feltételek mellett, minő büntetésre méltó cselekvé­­nyek tekintetében, és miként lenne a köz- és ma­gánvádló egymáshoz való viszonya szabályozandó ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhivattak: Bovánkovics József, Ritoók Zsigmond és Kautz Gusztáv urak.) A polgári eljárásból: 7. A bíróság legyen-e szigorúan kötve a felek által felhozott bizonyítékokhoz ? vagy pedig azon kívül követelhessen-e más bizonyítékokat is a fe­lektől ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulázá­­sára felhivattak: Apáthy István, Bakos N. és Mar­­gitay Dezső urak.) 8. A szóbeliség és közvetlenség alapján beho­zandó polg. perrendtartásban engedtessék-e tér az iratok előkészítésének, mily hatálylyal és mily mérvben ? (Véleményezésre, és e kérdés tárgyában a jo­gászgyűlés elé terjesztendő indítványok formulá­­zására felhivattak: Szabó Miklós, Verc­ze­gh Mi­hály és Fischer Lajos urak.) BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Brünnben 11-én a morvaországi és sziléziai postamesterek gyűlése d. e. 10 órakor a Werner­­szállodában Kobierszky bilitzi postamester által egy oly beszéddel nyittatott meg, mely élénk tet­széssel fogadtatott. A Csehországból jelen volt küldöttség barátságosan üdvözöltetek. Schmitz szerkesztő Bécsből szintén szívélyesen fogadtatott, s viharos tetszés között hosszasabb beszédet tar­tott, s egyetértésre, és kitartásra szólított fel. Az „Gest.-Ungarische Post“ czimű lap egyleti köz­lönyül választatik, s maga Schmitz szerkesztő az egylet tiszteletbeli tagjává neveztetik ki. Az alap­szabályok, valamint a csehországi postamesterek határozatai elfogadtattak. Az emlékirat alakjában szerkesztett határozat egy cseh-morvaországi és sziléziai küldöttség által fog átnyujtatni a keres­kedelmi ministernek, s a birodalmi tanácsnak. Erre a gyűlés, melyben mintegy 200 postamester volt jelen, császár Ő Felsége háromszoros éltetésé­vel záratott be. — DeÁk FeRENCZ arczképei tárgyában a „Pesti Napló“ következő felhívást közli: Deák Ferencz arcz­képei, melyek a nagy hazafi kegyeletes elhatározásából csak a pestvárosi Josefinum fiárvaház és Erzsébet le­­ányárvaház javára árusittattak s több ezer forinttal nö­velték a két jótékony intézet pénztárát, már fogyaté­kon vannak. Illető helyről hozzá intézett felkérésre Deák Ferencz ismét szíves volt az Ellinger Ede pesti fényképésznél legközelebb az Andrásy-album részére készített arczké­pének matrizzeát a két árvaintézet ja­vára átengedni. Minthogy pedig bizonyára sokan lesz­nek, kik Deák Ferencz büt arczképét leírni, és lesznek olyanok is, kik a régi arczkép birtokában, a mostani 10 évvel később készültet is megszerezni óhajtják, figyelmeztetjük a tisztelt közönséget, hogy ezen újabb arczképek főraktára Sárkány J. S. a váczi- és kishid­­utcza sarkán lévő nürrnbergi kereskedésében, általa pedig más diszmó-üzletekben is kaphatók. Hamisítások elkerülése végett minden ilyen arczkép az árvaintézetek domborbélyegével lesz ellátva. Midőn tehát ezen arcz­­képekre a tisztelt közönség figyelmét felhívni bátorko­dunk, a jótékony szél iránti tekintetből komolyan kér­jük fel a kül- és belföldi fényképész urakat, hogy ezen képek utánzásától tartózkodva, azokat csak az eláru­­sításukra jogosított helyekről szíveskedjenek megren­delni. A városi árva­ intézetek nevében: Feszi Ágost tanácsnok. Weisz Bernát Ferencz városi képviselő. — A „Magyar ÚJSÁG“ azon hite ellenében, mint­ha a Reformban megjelent névtelen leveleket Salamon Ferencz írta volna, kijelenthetjük, hogy Salamon Fe­­rencznek ezen czikksorozathoz semmi köze. A „PeSTI Napló“ azon hire ellenében, hogy Tannerné asszony ezúttal nem fog fellépni, már a mai reggeli lap hozza a c­áfolatot: Tannerné asszony hol­nap a „Troubadour“-ban fog fellépni. Mi úgy halljuk, hogy szó se volt róla, hogy fel ne lépjen még ezúttal is — azon kétségtelen tetszés után, melyet első fellé­pése aratott. — JÓTÉKONY CZÉLU TÁNCZVIGALOM. Az orsz. ev. árvaház javára f. hó 17 én a „Hungária“ szálloda dísztermében zártkörű tánczvrgalom fog rendeztetni. A jegyek eladása f. hó 12-én az ev. iskolaépület pénztári helyiségében (sütő-utcza 1. sz. a.) veszi kezdetét, a­hol meghívók iránt is lehet jelentkezni. — Esküvő. Vasárnap este a józsefvárosi templomban Csepregi Ferencz oltárhoz vezető Rákosi Ida kisasszonyt, Rákosi Jenő írótársunk nővérét.

Next