Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. április (6. évfolyam, 14-17. szám)

1872-04-21 / 16. számú melléklap

123 tó'leg kemény levelekkel. — Ily czélra a fő­városi közmunkák tanácsa aceltis ailanthus, jugulans nigra americana vagy akáczfát javasolta, kivételével a gömb-akácznak, mert ez, a színében és alakjában gyakran előforduló különbségénél fogva egy fasorra alkalmasnak nem látszik. — A fák egy­mástól 2 V2—3 ölnyi távolságba ültetendők s ba azok koronái majd egymáshoz köze­lednek, minden második fa kivehető. Magával a dunapart rendezésével a fő­városi közmunkák tanácsa azonban kap­csolatba vélte hozandónak a redoute előtti, a Stein-ház előtti és Heinrich-ház előtti 3 tér rendezését is, mert e vonalt e három térrel együtt egésznek kívánja tekintetni, melyben az egyes részletek egymással har­móniába hozandók. A redoute előtti téren emelendő kioszkra nézve véleménykülönbség létezett a városi hatóság és a fővárosi közmunkák tanácsa között, mert ez utóbbi azon meggyőződés­ben volt, hogy e terület, mely a szomszé­dos telkek áraihoz képest körülbelül 500,000 frtnyi értéket képvisel, csak azért hagyatott beépítetlenül, hogy a vigarda hatalmas épülete el ne temettessék és a dunaparti házsor vonalán elfutó szemnek kellemes hatású nyugpontul szolgáljon. — E tért, mely jelenleg a Thonet-féle és a magyar biztositó társaság diszes épületei által becsében még emeltetett, s egy szép egészet képez, nem kivánta volna a köz­munkák tanácsa harmóniájában megza­varni. — Miután azonban azt a városi ha­tóság maga is csak néhány évre és ideig­lenesen kivánta engedélyezni, beleegyezé­sével hozzájárult. A kioszk tehát és előtte egy szökőkút a redoute homlokzatára vont függőleges kö­zépvonal irányában lesz állítandó, mérték­ként a symmetria megtartatván, a tér kellemes honyomása nem fogna nagyon megrontatni. — Magát a tért illetőleg köröskörül árnyékos helyek, a szökőkút kö­rül virágos gyeptér saz elipsis két gyúpont- jában virágágyak lesznek előállitandók. A Stein- és Heinrich-házak előtti terek a redoute előtti térrel harmóniában lesznek rendezendők, mindhárom tér pedig csinos rácsozattal és emelt járdával lesz környe­zendő, melyen a kellő számú légszeszlám- patartók fognak elhelyeztetni. d) A servita-convent építési engedély­érti kérelme alkalmából felmerült egy igen fontos szépészeti szempont. — Az építési engedély kiadása ellen a fővárosi közmun­kák tanácsa nem tehetett ugyan észrevé­telt, mert a bemutatott terv egyrészt a fenn­álló építési szabályoknak minden tekintet­ben megfelelt, másrészt pedig magának a servitatér szabályozásának kérdése az áta- lános szabályozási és beosztási terv által volt megoldandó, — de mégis át volt hatva, hogy ez épület, ha felemeltetik úgy, miként eleinte tervezve volt, a fehér hajón át nyi­tandó utcza által becsében még növekedő servitateret szépségi szempontból örökre megöli. — Kivánta ennélfogva, hogy a convent épületének homlokzata a templom homlokzatával harmóniába hozassék és e végett felkérte a városi közönséget, mi­szerint e czél elérésére segédkezet nyúj­tani s az illetőkkel tárgyalásba bocsátkozni szíveskedjék. — Pest város hatósága szintén felfogta a kérdés fontosságát s azt melegen felölelve, tetemes községi adómentesség engedélyezése s igy egyenesen anyagi ál­dozat hozatala által a conventet egy uj terv készitésére birta, mely a szépségi igények­nek megfelel s mi által a servita-tér har­móniája megmentetett. ■ e) Pest város hatósága, azon óhaj által vezéreltetve, hogy a magyarosodás s a nemzeti közszellem terjesztése, valamint az Ízlést nemesitő magyar szinirodalom fejlesz­tése és ápolása tekintetéből a fővárosnak mihamarább egy népszínháza legyen, elha- tározá, hogy e czélra egy telket ingyen fog átengedni. Miután pedig a népszínház építésére a kiküldött bizottság javaslata szerint az uj sugárút mentében fekvő Hermina-tér tar­tatott legalkalmasabbnak, a fővárosi köz­munkák tanácsa, melynek e tér épen a sugárút kiépitése czéljából átengedtetett, a legnagyobb készséggel kivánván járulni e magasztos eszme létesítéséhez, a népszín­háznak e helyen leendő építéséhez bele­egyezését haladéktalanul megadta. — Úgy­szintén elfogadván a Petőfi-szobor felállítása iránt kiküldött bizottság véleményét, e szobornak a népszínház előtt leendő felál­lítását is helyeselte. f) A fővárosi közmunkák tanácsa min­denkor kötelességének ismervén az ipar és kereskedés érdekeit előmozdítani, örömmel bocsátkozott Sigl György bécsi gyár-tu­lajdonos azon kérelmének tárgyalásába, hogy Pest város éjszaki részében, az Ull- mann-féle házat környező telkeken siloso- kat állíthasson fel. — Másrészt azonban a tapasztalás tanúsítván, hogy Pest városa épen az északi irányban épül és fejlődik, szintúgy kötelességének ismeri, mind­azon akadályok elhárításáról gondoskodni, melyek a terjedésre gátló hatással lehetné­nek. — E két ellentétes, de egyaránt fontos szempont ki volt tehátegyenlítendő, mihez tökéletesen megfelelő alapot nyújtott Sigl azon nyilatkozata, hogy kész a silosokat felállítani, ha azok felállithatására legalább 10 esztendei határidő engedélyeztetik. Ez által a kereskedés mai igényeinek megfe­leltetvén, másrészt pedig a város jövő fej­lődése is megóvatván, a fővárosi közmun­kák tanácsa ily értelemben az engedélyt meg is adta, s a silos-ok felállítása rövid idő múlva meg is indittatott. g) Egyes épitési engedélyek tárgyalása alkalmából, vagy Pest város hatóságának kezdeményezése folytán határozatilag meg- állapittattak még : az aradi- és király-utczák közt egy uj utcza nyitása ; az aradi- és Szondi-utczák összeköttetése ; Conti-utcza csatornázása és szabályozása; Duna-utcza, Damjanich-utcza, státio-utcza, szerecsen- utcza, temető-utcza, erdősor utcza, molnár- utcza, zöldfa-utcza és alsó-Lipót-utcza sza­bályozása ; a gyár-utcza meghosszabbítása, a rózsa-utcza megnyitása. Megjegyezzük még, hogy a Ferencz Jó- zsef-tér szabályozása és a városliget uj berendezése és nagyobbitása iránt már több tervezet van készen, melyek tanulmányozása és tárgyalása után a végmegállapodás a legközelebb jövőben fog egyetértőleg Pest várossal létre jönni. IX. Pénzügy. A fővárosi közmunkák tanácsa által kü­lönböző czimü alapok és pénzösszegek kezeltetnek, melyek részletes bevételei és kiadásai az idezárt zárszámadás által tün­tetnek ki. Itt csak röviden kívánjuk ez alapok ter­mészetét, forrásait, s a bevételek és kiadások főösszegeit jelezni. A) A fővárosi pénzalap. Ezen alap az 1870. X. t. ez. 7. §-a alap­ján a kölcsönből eszközölt kisajátitások és szabályozás által nyerendő telkek eladási árából alkoftatik, mely .czimen azonban 1871. évi december végéig bevételei nem voltak. De ugyanezen alap növelésére fordítan­dók az 1870. X. t. ez. 8. §-ának értelmé­ben : a) A kölcsön végleges törlesztése előtt ugyanazon törvény 4-ik szakaszában kije­lölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évjáradékai igénybe nem vesznek. b) A kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei, azon vám- és adótételek szerint, melyek törvény- hozásilag időről időre megállapittatnak. c) A két városnak „közmuuka“ czime alatt nyert összes bevételei és váltságdíjai s a városi háztelkek, utczák és terek sza­bályozásánál magán- háztelkekhez csato­landó területek eladásából beveendő jöve­delmek. A b) alatti forrásokból bevétele nem lehetett még a fővárosi pénzalapnak, mert a kölcsön törlesztve nincsen. A c) alatti forrásokból, azaz a „közmun- kaváltságok^ és „terjedékek“ czime alatt szintén nem volt még bevétele a fővárosi pénzalapnak, mert a terjedékek vételárai­nak ellenében, a szabályozások folytán egyeseknek adandó kártalanításoknak mely alap által leendő viselése iránt a fővárosi közmunkák tanácsa és a testvérfővárosok hatóságai között nézetkülönbség fejlődvén ki, a városok az e czimeni jövedelmeket e kérdés elintézéséig be nem szállították. Miután azonban a közmunkatanács és Pest város hatósága közt ez ügyre nézve egyez­ség jött létre, mely a m. k. ministerium által is helybenhagyatott, s miután Buda város hatósága ezen egyezkedéshez a maga részé­ről valószinüleg szintén hozzájáruland, az e czimeni jövedelmek ez egyezség értelmében, a lefolyt 1870. és 1871. évekre nézve is utólag be fognak szállíttatni. A mai napig e szerint csak is az a) a;atti pont értelmében voltak bevételei ez falap­nak, melyek a kölcsön évi számadásainak 1870. deczember 31-én történt lezárása után a nagyméltóságu magyar királyi pénzügyministerium kimutatása szerint 381,281 frt 61 >/* krra rúgnak. Ez alapból fedeztettek a fővárosi köz­munkák tanácsa belkezelési költségei, hiva­talnokok és szolgák fizetései, bútorzat, házbér, iró- és rajzátalányok, továbbá a budai háromszögelési és lejtmérési munká­latok eddigi költségei és a Pest városa háromszögelésének befejezésére engedélye­zett pótlék, végre a Koronay-féle ház megvétele, összesen 173.450 frt 85 kr. 16*

Next

/
Thumbnails
Contents