Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. április (6. évfolyam, 14-17. szám)
1872-04-21 / 16. számú melléklap
tőleg kemény levelekkel. — Ily czélra a fővárosi közmunkák tanácsa aceltis atlanthus, jugulans nigra americana vagy akáczfát javasolta, kivételével a gömb-akácznak, mert ez, a színében és alakjában gyakran előforduló különbségénél fogva egy fasorra alkalmasnak nem látszik. — A fák egymástól 22—3 ölnyi távolságba ültetendők s ha azok koronái majd egymáshoz közelednek, minden második fa kivehető. Magával a dunapart rendezésével a fővárosi közmunkák tanácsa azonban kapcsolatba vétte hozandónak a redoute előtti, a Stein-ház előtti és Heinrich-ház előtti 3 tér rendezését is, mert e vonalt e három térrel együtt egésznek kívánja tekintetni, melyben az egyes részletek egymással harmóniába hozandók. A redoute előtti téren emelendő kioszkra nézve véleménykülönbség létezett a városi hatóság és a fővárosi közmunkák tanácsa között, mert ez utóbbi azon meggyőződésben volt, hogy e terület, mely a szomszédos telkek áraihoz képest körülbelül 500,000 frtnyi értéket képvisel, csak azért hagyatott beépítetlenül, hogy a vigazda hatalmas épülete el ne temettessék és a dunaparti házsor vonalán elfutó szemnek kellemes hatású nyugpontul szolgáljon. — E tért, mely jelenleg a Thonet-féle és a magyar biztositó társaság diszes épületei által becsélten még emeltetett, s egy szép egészet képez, nem kivánta volna a közmunkák tanácsa harmóniájában megzavarni. — Miután azonban azt a városi hatóság maga is csak néhány évre és ideiglenesen kívánta engedélyezni, beleegyezésével hozzájárult. A kioszk tehát és előtte egy szökőkút a redoute homlokzatára vont függőleges középvonal irányában leszállítandó, mértékként a symmetria megtartatván, a tér kellemes benyomása nem fogna nagyon megrontatni. Magát a tért illetőleg köröskörül árnyékos helyek, a szökőkút körül virágos gyeptér s az elipsis két gyúpontjában virágágyak lesznek előállítandók. A Stein- és Heinrich-házak előtti terek a redoute előtti térrel harmóniában lesznek rendezendők, mindhárom tér pedig csinos rácsozattal és emelt járdával lesz környezendő, melyen a kellő számú légszeszlámpatartók fognak elhelyeztetni. d) A servita-convent építési engedélyérti kérelme alkalmából felmerült egy igen fontos szépészeti szempont. — Az építési engedély kiadása ellen a fővárosi közmunkák tanácsa nem tehetett ugyan észrevételt, mert a bemutatott terv egyrészt a fennálló építési szabályoknak minden tekintetben megfelelt, másrészt pedig magának a servitatér szabályozásának kérdése az átalános szabályozási és beosztási terv által volt megoldandó, — de mégis át volt hatva, hogy ez épület, ha felemeltetik úgy, miként eleinte tervezve volt, a fehér hajón át nyitandó utcza által becsében még növekedő servitateret szépségi szempontból örökre megöli. — Kivánta ennélfogva, hogy a convent épületének homlokzata a templom homlokzatával harmóniába hozassék és e végett felkérte a városi közönséget, miszerint e czél elérésére segédkezet nyújtani s az illetőkkel tárgyalásba bocsátkozni szíveskedjék. — Pest város hatósága szintén felfogta a kérdés fontosságát s azt melegen felölelve, tetemes községi adómentesség engedélyezése s igy egyenesen anyagi áldozat hozatala által a conventet egy uj terv készitésére birta, mely a szépségi igényeknek megfelel s mi által a servita-tér harmóniája megmentetett. ■ e) Pest város hatósága, azon óhaj által vezéreltetve, hogy a magyarosodás s a nemzeti közszellem terjesztése, valamint az ízlést nemesítő magyar színirodalom fejlesztése és ápolása tekintetéből a fővárosnak mihamarább egy népszínháza legyen, elhatározó, hogy e czélra egy telket ingyen fog átengedni. Miután pedig a népszínház építésére a kiküldött bizottság javaslata szerint az új sugárút mentében fekvő Hermina-tér tartatott legalkalmasabbnak, a fővárosi közmunkák tanácsa, melynek e tér épen a sugárút kiépítése czéljából átengedtetett, a legnagyobb készséggel kivánván járulni e magasztos eszme létesítéséhez, a népszínháznak e helyen leendő építéséhez beleegyezését haladéktalanul megadta. — Úgyszintén elfogadván a Petőfi-szobor felállítása iránt kiküldött bizottság véleményét, e szobornak a népszínház előtt leendő felállítását is helyeselte. f) A fővárosi közmunkák tanácsa mindenkor kötelességének ismervén az ipar és kereskedés érdekeit előmozdítani, örömmel bocsátkozott Sigl György bécsi gyártulajdonos azon kérelmének tárgyalásába, hogy Pest város éjszaki részében, az Ullmann-féle házat környező telkeken silásokat állíthasson fel. Másrészt azonban a tapasztalás tanúsítván, hogy Pest városa épen az északi irányban épül és fejlődik, szintúgy kötelességének ismeri, mindazon akadályok elhárításáról gondoskodni, melyek a terjedésre gátló hatással lehetnének. E két ellentétes, de egyaránt fontos szempont ki volt tehát egyenlítendő, mihez tökéletesen megfelelő alapot nyújtott Sigl azon nyilatkozata, hogy kész a silosokat felállítani, ha azok felállíthatására legalább 10 esztendei határidő engedélyeztetik. Ez által a kereskedés mai igényeinek megfeleltetvén, másrészt pedig a város jövő fejlődése is megóvatván, a fővárosi közmunkák tanácsa ily értelemben az engedélyt meg is adta, s a silosok felállítása rövid idő múlva meg is indittatott. g) Egyes építési engedélyek tárgyalása alkalmából, vagy Pest város hatóságának kezdeményezése folytán határozatilag megállapíttattak még : az aradi- és Király-utczák közt egy új utcza nyitása ; az aradi- és Szondi-utczák összeköttetése ; Conti-utcza csatornázása és szabályozása; Duna-utcza, Damjanich-utcza, stálló-utcza, szerecsenutcza, temető-utcza, erdősor utcza, molnárutcza, zöldfa-utcza és alsó-Lipót-utcza szabályozása , a gyár-utcza meghosszabbítása, a rózsa-utcza megnyitása. Megjegyezzük még, hogy a Ferencz József-tér szabályozása és a városliget új berendezése és nagyobbítása iránt már több tervezet van készen, melyek tanulmányozása és tárgyalása után a végmegállapodás a legközelebb jövőben fog egyetértőleg Pest várossal létre jönni. IX. Pénzügy. A fővárosi közmunkák tanácsa által különböző czimű alapok és pénzösszegek kezeltetnek, melyek részletes bevételei és kiadásai az idezárt zárszámadás által tüntetnek ki. Itt csak röviden kívánjuk ez alapok természetét, forrásait, s a bevételek és kiadások főösszegeit jelezni. A) A fővárosi pénzalap. Ezen alap az 1870. X. t. ez. 7. §-a alapján a kölcsönből eszközölt kisajátitások és szabályozás által nyerendő telkek eladási árából alkottatik, melyczimen azonban 1871. évi december végéig bevételei nem voltak. De ugyanezen alap növelésére fordítandók az 1870. X. t. ez. 8. §-ának értelmében : a) A kölcsön végleges törlesztése előtt ugyanazon törvény 4-ik szakaszában kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évjáradékai igénybe nem vesznek. b) A kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei, azon vám- és adótételek szerint, melyek törvényhozásilag időről időre megállapittatnak. c) A két városnak „közmunka“ czime alatt nyert összes bevételei és váltságdíjai s a városi háztelkek, utczák és terek szabályozásánál magánháztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmek. A b) alatti forrásokból bevétele nem lehetett még a fővárosi pénzalapnak, mert a kölcsön törlesztve nincsen. A c) alatti forrásokból, azaz a „közmunkaváltságok“ és „terjedékek“ czíme alatt szintén nem volt még bevétele a fővárosi pénzalapnak, mert a terjedékek vételárainak ellenében, a szabályozások folytán egyeseknek adandó kártalanításoknak mely alap által leendő viselése iránt a fővárosi közmunkák tanácsa és a testvérfővárosok hatóságai között nézetkülönbség fejlődvén ki, a városok az eszimeni jövedelmeket e kérdés elintézéséig be nem szállították. Miután azonban a közmunkatanács és Pest város hatósága közt ez ügyre nézve egyezség jött létre, mely a m. k. ministerium által is helybenhagyatott, s miután Buda város hatósága ezen egyezkedéshez a maga részéről valószinüleg szintén hozzájáruland, az eszimeni jövedelmek ez egyezség értelmében, a lefolyt 1870. és 1871. évekre nézve is utólag be fognak szállíttatni. A mai napig e szerint csak is az az alatti pont értelmében voltak bevételei ez falapnak, melyek a kölcsön évi számadásainak 1870. deczember 31-én történt lezárása után a nagyméltóságu magyar királyi pénzügyministérium kimutatása szerint 381,281 frt 610/* krra rúgnak. Ez alapból fedeztettek a fővárosi közmunkák tanácsa belkezelési költségei, hivatalnokok és szolgák fizetései, bútorzat, házbér, iró- és rajzátalányok, továbbá a budai háromszögelési és lejtmérési munkálatok eddigi költségei és a Pest városa háromszögelésének befejezésére engedélyezett pótlék, végre a Koronay-féle ház megvétele, összesen 173.450 frt 85 kr. 16* 123