Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. április (6. évfolyam, 14-17. szám)

1872-04-07 / 14. számú melléklap

kitűnő tanár az első órában tartja a rendes előadást, készítményekkel s oda illő szaba­tos rajzokkal érzékítve azt. A második órában az előadás folyama alatt magyará­zott tárgyak szövettani részeit és alak­ele­meit mutatja be a legsikerültebb példá­nyokon, melyekkel mint saját eredeti ké­szítményeivel nagy számban rendelkezik. A szünidő beállása közeledvén, fájdalom, már csak néhány előadást volt alkalmam láthat­ni , azonban e néhány előadás is rendkívüli érdekessége, és gyakorlati irányánál fogva igen kitűnő, és szerfelett értékes volt. Az előadások tárgyát a nyirkedények, és kivá­­lólag a nyirkmirigyek szövettani alkotása képezte. Ez alkalommal világos és szaba­tosan körvonalazott előadásában a nyirk­mirigyek állománya, valamint a hozó- és kivivő edények, és a nyirk vezetési viszo­nyait fejtegette, ide vágó rajzokkal érzé­kítve, és világosítva fel az egyes részlete­ket. Szólott továbbá a mellék- vese szöveti alkotásáról, nemkülönben a keresz-mirigy­­ről, valamint a turha-mirigyről is, ez utóbbi hátsó részletét mint ideg- szövetet mutatva be, melynek alap-­állományában a tölcsér­től jövő valódi ideg­­rostok foglaltatnak, a mellsőt pedig mint mirigy-állományt, mely az edénydús kötszövetben nagy számú és teljesen zárt hólyagocskákat foglal magá­ban, a melyek, mint apajzs-mirigyeknél, az öreg korban közönségesen megnagyobbod­nak, és azon kóranyaggal telnek meg, me­lyet a kórászok enyvülég- (colloid) anyag­nak neveznek. A két állomány közti szín­­beli különbséget egy ló átmetszett mirigyén mutatta be. Mindezen említett tárgyak elő­adásán kívül rendkívül érdekes volt a lép­nek, ezen titokteljes szervnek szerkezeti viszonyait tárgyaló alapos fejtegetése, igen szép különböztetést állítván fel a lép fehér és vörös állományára vonatkozólag ; a fehér állományt, azaz a Malphigi-­féle testecseket előbb egy ökör friss lépének átmetszeti lapján mutatta be. Ezután a lép állományá­ban elágazó üterek ágait tépte ki, melyek egy egész fonal alakját mutatva, a Mal­­phigi-féle testecsek a kitépett ütér-ágakon nagy számban találhatók valának ; e műve­let előtt előlegesen felfejtette azon körül­ményt is, miszerint a lép-ütér ágainak kül­­rétege (tunica avvontitia) sokkal erősebb és vastagabb. Ezen nevezetes tárgyak magyarázata után áttért a számos és különböző górcsői készítmények megmutatására, kiosztván a több rendbeli készítményeket górcső alatti megtekintés végett. A megtekintés ez inté­zetnél a hallgatók és búvárok nagyobb száma daczára kevesebb időt vesz igénybe, miután 25 különböző, jónál jobb gózcsövek, u. m. Hartnack, Gundlech­, Engelbert, Märtz stb.­­állnak készen rendelkezésre, és használatra, minélfogva a készítmények gyorsan, s egymásután többek által szem­­lélhetők. A ritka szép, és eredeti készítmények közül különösen kiemelendő az ember­szem reszegének alak­ elemeit előtüntető részletes darabok, különösen a pálczikák és ezek kültagjain látható kettős fénytörésű haránt-lemezecskék, tökéletesen hasonlítva az izmok haránt-csíkjaihoz. Továbbá a Ruisch-féle hártya (mem­­brana chorio capillaris) a reczeg központi ütemének remek elágazása a reczeg terén. A sugár­nyújtványok, az örvényes edények belövelt ritka szép példányai, ezeken kívül a Corti-féle készülék, a legsikerültebben belövelt máj­készítmények, a máj állomá­nyában szétoszló lebeny­ közti, lebenybeli és epe-edények elágazásai viszonyait tisz­tán és szabatosan tüntetve elő. Bél-bolyhok belövelve, a központi edénynyel remek és tökéletes képet nyújtva, továbbá az agy szürke állományának érhártyája, az agacs különböző részleteinek szövet­tani szerke­zete. Ezek után a minden tekintetben jeles tanár ez évi előadásait bezárva, hallgatóitól szívélyesen elbúcsúzott. Bonnban tartózkodásom alkalmával kel­lemes meglepetésben részesültem, találkoz­ván Török Aurél tisztelt ügyfelemmel, a­ki már egy pár héttel azelőtt ide érkezvén, kutatásait e valóban előnyös helyen sikere­sen űzte. Az előadások, és górcsői mutat­ványok tüzetes megszemlélése után elhatá­roztuk, az épülő­félben levő új boncztani helyiséget, és annak tervrajzát együttesen megtekinteni. Ugyanis a régi boncztani helyiség helyett, mely ezelőtt 30 évvel épült, de részint szűk volta, részint pedig górcsövészetre hiányzó kellő világosság miatt a czélnak meg nem felel, jelenleg egy nagyszerű és az újabb kor követelményei­nek minden tekintetben megfelelő palota­­szerű helyiség épül egy elismert jeles épitész vezetése mellett, a­­ki már eddig elő is több ilynemű intézeti helyiségeket a kivánt czél­nak teljes mérvben megfelelő sikerrel épi­­tett. Ez uj épületnek alapköve az 1869. évi September hava 28. tétetett le ünnepélyesen, és az 1872. év ugyancsak September hava 28-án fog ünnepélyesen rendeltetése czél­­jának átadatni. A tér, melyen elterül, mint­egy 1010 D° területet teszen. Ily­es kiépí­tése 110.000 tallérba kerül. A tervrajzot megtekintve, alkalmunk volt ez aj intézet minden tekintetbeni czélszerű építéséről alaposan meggyőződnünk. Lesz az épület­ben egy földalatti osztály, mely azonban szorosan véve nem annyira föld alatt, ha­nem a földdel egyenletes felszínen fekszik, egy tágas elő­csarnok, valamint a hullák befogadására, fenntartására szolgáló csar­nokok olyképen elrendezve, hogy ezekből­­ a hullák különböző irányban a hallgató terembe, a tanársegéd dolgozdájába s más egyes dolgozdákba a legkönnyebben lesznek szállíthatók, a csarnok maga, a mint leg­­czélszerűbb is, éjszak felé lévén elhelyezve. Az első emeletben vannak a boncz-termek,­­ a melyek szintén a hulla-csarnokkal czél­­szerűen egybekötvék. A második emelet nagy része a gyűjtemények befogadására fog szolgálni. A tanterem kerek, órási nagy-­­­ságú ablakokon (10' magasak) átható vi­lágosság által fog kellőleg világíttatni, mely­­nélfogva a felülről beható világosság elm­el­­lőztetett. Az említett helyiségeken kívül még különböző, az igazgató, tanársegéd és szolgák számára szolgáló lakhelyek létez­nek az épületben, valamint egyes helyisé­gek még későbbi rendelkezésre hagyattak fel ; ugyancsak el lesz látva külön jégtartó­val is, és a főépülettől egy kissé távolabb eső, áztatásra szolgáló helyiséggel. Aboncz-Stani intézet újonnan épülő helyiségén­e­k az említett czélszerű modorban berendezése­­ valóban mindenütt minta gyanánt szolgál­hat, s épen ezért tekintettük meg tüzeteseb­ben. Azon körülmény, melynélfogva a ta­nár és tanár­segéd számára szintén az inté­zet helyiségeiben tartatnak fen lakhelyek, több tekintetben figyelmet érdemel, mert miután a tanárok úgy is rendesen szállás­­pénz-illetékben részesülnek, minden­esetre legalább az elméleti szakokkal foglalkozó tanároknál az általuk képviselt szakma mi­nél sikeresebb mivelésére nem kis befolyás­sal fog bírni azon körülmény, ha a tanár intézete és taneszközeinek közvetlen köze­lében lévén, tetszése szerint bár­mely idő­ben, és alkalommal minden idővesztegetés­­ nélkül azonnal dolgozdájában lehet, ugyan­ott nyugodtan dolgozhat, és a dolgozókat vagy búvárkodókat is szemmel tarthatja,­­ és egyről másról felvilágosítva, egyszers­mind működésüket a legelőnyösebben ve­zetheti. A boncstani intézet épületének a közel­jövőben leendő felépítése után tervben van az élet­tani intézet számára is egy külön és czélszerű helyiséget, ugyancsak az említett jeles építész által készítendő terv­rajz szerint építtetni; e szerint itt is, mint Lipcsében, az eddig élő egymástól el­különített intézeteknek egymás közelébeni öszpontosítása egy bizonyos területen, a tanárok és tanulók nem kis előnyére czé­­loztatik. Az említett intézeten kívül megte­kintettük még a vegyi, czélszerűen berende­zett dolgozdát, a füvészkertet s a gazdag tartalmú ásvány- és állattani gyűjteménye­ket is. Heidelberg: A heidelbergi hírneves egyetemnél a boncztani gyűjtemény egyike a legrendezettebb, és a tanítás czéljainak meg­felelőbb gyűjteményeknek. Minden boncz­tani rendszer számos és sikerült készítmén­­ nyek által van itt gazdagon képviselve ; a csont- és szalag-készítmények kitűnők, s különösen az ízületeknek különböző irány­ban tett átmetszetei nagyon tanulságosak. A legszebb és értékteljes ideg­készítmények mellett az Arnold-féle fül-ducz több, mind megannyi eredeti remek példányait volt alkalmam megszemlélni, valamint az összes kitű­nő idegkészletet. Az idegeket említve itt alkalmat veszek magamnak egy nem igen ismert, és mély és rejtett helyzete miatt sokak által meg sem figyelt izom-ideg­­ág viszonyairól megemlékezni. Ez ideg a kifordító czomb-izmok idege (Rollenmuskel­­nerve) az ül-ideg törzse alatt 6 — 8 °' hossz­ban vonul az iker-izmokhoz, és végződik a négyszegű czomb­ izomban. Ezen önálló és rendes lefolyású iddeget edigelő csak­is Boch­dalek és Arnold tanárok említik. Vannak igen értékes és kitűnően szép szemkészitmények, ezen szerv különböző alkatrészeire vonatkozólag s nagy része belövelve, kiválókig szépek, a sugár-üterek elágazásai, a szivárvány-hártya üteres kö­rével, a szaruhártya viszeres öble, sugár­idegek, sugár-duczok, kényszervi készítmé­nyek, több rendbeli reczeg-részletek, meg­­keményítve górcsős használatra. Számos sikerülten belövelt dobhártyák, nagy számú 14* 107

Next