Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1872-11-21 / 267. szám
A másodtanfelügyelő meglátogatott 8 községben, u. m. Fóton, D. Kesziben, Sziget-Monostoron, Tótfalun,Pócsmegyeren, Visegrádon, Bogdányban, Szt.-Endrén 13 iskolát. Azt tapasztaltuk, hogy a meglátogatott iskolákban a törvény kellékei egészen betöltve még se±ol nincsenek. Tekintettel a népisk. törvény 34 iká ra, mely szerint egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat, részint a tantermek s tanítói állomások szaporítására részint új iskola építésére, vagy a meglevőnek átalakítására vagy bővítésére van szükség Apostagon, Dunaegyházán, Solton, D.-Vecsén, Szalkezt Mártonban, Dömsödön, Majosházán. Az ismétlő iskolák átalában vagy el vannak hanyagolva, vagy épen nincsenek. A tankötelezettségi törvény rendeletei a hanyagul iskoláztató szülőkre a községi elöljárók által gyéren vagy épen nem alkalmaztatnak. A faiskolák kevés kivétellel nem használtatnak czéljukra. Testgyakorlatok sehol, a törvény által kötelezett többi tantárgyak legtöbb helyen az alább felemlítendő okok miatt csak részben és felületesen taníttatnak. Találtam községet, melynek bírája s néhány elöljárói a velem tartott értekezleten a törvény által kötelezett minden tantárgyak tanítását, a vallás, írás, olvasás, számoláson kívül a legkihívóbb modorban merő haszontalanságnak nyilvánították. Naiv felfogás , de a tény komoly, mert káros következményei már eddig is sajnos esetekben nyilatkoztak. De ha vannak is hiányok, hanyatlás nincs, sőt jelezhetek haladást, örvendetes mozzanatokat és jelenségeket is. Az apostagi ref. egyháznak komoly szándéka rozzant iskolája helyett a jövő nyáron újat építni, ha máskép nem lehet, községi alapon. Ugyan itt a róm. kath. hitközségnek a váczi püspök ígéretet tett, hogy elavult és veszélyes állapotban lévő iskolája helyett újat fog épittetni. Dunaegyház község ez évben tanitói állomást szervezett kis apostagi pusztai birtokán, s itt uj iskolahelyiséget is szándékozik épitni a jövő nyáron. Ezen túlesve első gondja lesz anyagi erejét fenálló iskolái szaporítására fordítani. A solti ref. egyh. elöljáróság, mely 3 év lefolyása alatt egy iskola házat vett s tanitói számát kettővel szaporította, legközelebb a kántorságot a tanítóságtól különválasztotta. D.-Vecse község, mely iskoláit azon czélból, hogy azokat a törvénynek megfelelőkké tegye,községi jellegűekké változtatta, egy uj iskola felépí tésére a szerződést már megkötötte. Szalk Sent-Mártonban a két uj, diszes és czélszerü községi iskola építése bevégeztetett. A dömsödi ref. egyházi és községi elöljáróság között a tárgyalás megindittatott az iránt, hogy fenálló iskolaépületeik czélszerű átalakítását, javítását, tantermeik s tanítóik szaporítását mely után és módon eszközöljék. Az áporkai ref. egyház elavult és használhatlanná vált iskolája helyébe a nyáron uj, alkalmas tanitói lakkal ellátott s a törvény rendeletének megfelelő iskolát emelt. Uj tanitói állomást szerveztek Fóthon és Pócsmegyeren. Ismétlő községi iskola állíttatott föl Fóthon, Dunakeszi község ismétlő iskolára 80 irtot szavazott meg. Ezen község elöljárói ismételve sürgetik, hogy iskolájuk községinek ismertessék el. Ezen eddig függőben maradt kérdés végelintézése legközelebb be fog következni. Az iskolák mindenütt el vannak látva a legszükségesebb taneszközökkel, melyeket legnagyobb részben az államtól nyertek ajándékban, ahol nem kaptak, ezek megszerzéséről fentartóik vagy egyes ügybarátok gondoskodtak. Az oktatást illetőleg is haladásról tehetek jelentést. Az iskolák nagyobb része 6 évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvény által megszabott "tantárgyak egész mérvben még sehol fel nem öleltettek, s az oktatás eredménye a tanítók egyénisége, az iskola túlnépessége, a csupán téli iskolázás, az iskolamulasztások, a tantermek czélszerűt lensége, a tanítók roszul fizetése, mellékhivatala, a nép balfelfogása s más egyéb kedvezőtlen befolyások alatt átalában korlátolt és felületes: annyi kétségtelen, hogy az oktatás, ennélfogva a népiskolák szellemi élete is fejlődésnek indult s a legkedvezőtlenebb viszonyok között lévő tanító is törekszik iskoláját az oktatás ószerű és kezdetleges állapotából kiemelni. Tanfelügyelő társammal közösen megállapodtunk, iskolalátogatásunk alkalmával teendőinket következőkre irányozni: az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjük terjeszteni, azokat a törvény betöltésére sürgetni, a hiányok elhárításának módja és eszközei felett velük tanácskozni, azon hiányokat, melyek felsőbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatók, elintézés végett jegyzésbe tenni, a tanítókkal az osztályok berendezése, az alkalmazott tanrendszer, a követett tanmód, tanítói eljárások, a tanító működése eredményét gátló akadályok, az iskolai rendtartás, kézi könyvek s átalában az iskola beléletébe vágó dolgokról értekezni, mindenütt szíves tanáccsal, ahol kell, komoly figyelmeztetéssel a jobbra rámutatni. Kiváló gondját képezte gondoskodásunknak az ismétlő iskoláknak felállítása községi alapon ott,ahol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. Erre nézve intézkedtem központilag is. A tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasítottuk a tanítókat, helyi iskolai hatóságokat és községi bírákat, miként járjanak el e tekintetben közösen. Másfelől a megye egész területére kiterjedőleg felkértem a megye minden szolgabíráit, hogy a járásaikban élő községek előljáróit szigorúan utasítsák a népiskolai törvény 1. fejezete 4. pontjában foglalt rendelet foganatosí- tására, valamint arra is, hogy az iskolamu- lasztások állásáról s ez érdemben tett eljárásaik eredményéről a tanfelügyelőségnek időnkint jelen-tést tenni és ne mulasszák. Az igen tisztelt szolgabiró urak köszönettel vett rendeletei nem marad-,tak eredmény nélkül. A jelentések egyre érkeznek. A fentebbieken kívül tudomására kivánok még hozni a tek. iskolai tanácsnak tanügyünk köréből némely újabb mozzanatokat. Miután Kecskeméten a kebelbeli népiskolák jellege kérdésében már régebben megkezdett tárgyalások véget értek s az ottani róm. kath., református és ágostai hitközségek tényleg a görög keletiek , és héber vallásuak elvben iskoláiknak községi jellegüekké változtatása mellett nyilatkoztak.Kecskemét szab. kir város törvényhatósága a községi népiskoláknak az 1872/3 isk. évben leendő életbe léptetését elhatározta, s e czélból az iskolai széket megválasztván, ez működését, a felekezeti iskolák átvételének, az ügyek tisztába hozatalának, a községi iskolák felállításának, szervezésének nagy és nehéz munkáját megkezdette. Ekkér a 3297 (6— 12 éves) tanköteles gyermeket, 55 tantermet és 63 tanítót számláló városnak tényleg már községiekké tett elemi népiskoláit, melyeknek számáról azonban még nincs hivatalos tudomásom, ezennel átalánosságban a megye községi iskolái sorába iktatandóknak van szerencsém bejelenteni. Gazdasági szakosztállyal összekötött felsőbb népiskolájával most már azon ponton áll, hogy az igazgatói és egy szaktanári állomásra a pályázatok kihirdettettek, s mihelyt a kinevezés a m. kormány, s a választás az iskolai szék részéről megtörténik, a tanintézet első osztálya meg fog nyittatni. Czegléden a polgári iskola újabb lendületet nyert azáltal, hogy a város e tanintézetet saját helyiségeibe tette át, s a tanári állomásokat legközelebb egy ujjal szaporította. Kis-Tétényben, hol egy iskola létrehozása halaszthatlan szükség volt, és egy új állandó iskolahelyiség felépítését és egy tanítói állomás rendszeresítését bevárni legalább is egy évi veszteség lett volna, a kis tétényi birtokosság ügyszeretete által ápoltatva sikerült Blaskovics Gyula iskolaszéki elnök úr ernyedetlen buzgalmának és tevékenységének azon eredményre jutni, hogy most ott egy ideiglenesen átalakított tanszoba áll készen a tankötelesek befogadására s egy 400 frt készpénzfizetéssel ellátott ideiglenes tanító beállítva az oktatást mindeddig nélkülöző gyermekek tanítására. Nem hagyhatom említés nélkül a megyénk kebelében N.-Kőrösön ez idén sikerülten tartott póttanfolyamot. Részt vett ebben 106 tanító Pest, Fehér, Csongrád, Torna, Verőcze, Abaúj megyékből, a Kis- Kunságból. A hallgató tanítók pontosság, szorgalom, lankadatlanság és kitartás által tüntették ki magukat. A működő jeles képezdei tanároknak figybuzgóság, tervszerű eljárás, és gyakorlati irányú előadásaik által sikerült feladatukat jól megoldani. A hallgatók közül kilenc annyira ment, hogy a képességi vizsgát is letette jó sikerrel. A kedvező eredményre nagy befolyással volt a városi és egyházi elöljáróság, az ottani körök, egyletek és egyeseknek a póttanfolyami hallgatók iránt tanúsított érdeklődése, figyelme és szívessége s az ellátásban azon intézkedése, hogy a tanítók a 60 kvnyi napidíjjal kijöhettek. Végre felemlítem, hogy a népoktatási törvény 147. §-ának azon rendelete, miszerint „a községi nép- és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tankerületben tanítói testületté alakulni“, most már valósulást nyer, miután e czélból a szabályrendeletek vallás és közoktatási miniszer úr önmaga által a tanfelügyelőknek foganatosítás végett megküldettek. E szabályrendeleteket a gyűlés folyamán lesz szerencsém a t. isk. tanácsnak bemutatni. Nagy László, pestmegyei tanfelügyelő: EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A „müncheni magyar egylet“ f. hó 12-én tartotta meg az alapszabályok értelmében alakuló közgyűlését, melyen elsősorban a választás vizetett véghez következő eredménynyel: Elnök Barnaly Kálmán, jegyzők: Ofner József és Grünfeld Sándor, pénztárnok: Mayer Bertalan, és könyvtárnok : Füst Jenő. A választmányba: Somogyi Dániel, Stein Simon, Pám József, Beretvás Sándor, Zeyk Kálmán és Kassich Kajetán választottak. Az estület a lefolyt évben 32 gyűlést tartott, hármat nemzeti ünnepélylyel. A hetenkinti gyűléseken természettudományi, technikai és szépirodalmi fölolvasások, fölváltva szavalatokkal, tartattak. Az egyleti tagoknak, kiknek száma meghaladja az ötvenet, egy csinosan fölszerelt könyvtár és a nagyobb hazai lapok állnak rendelkezésükre, pénztárából pedig ió a keresztülutazó szegény honfitársaknak segély nyujtatik, melyben a lefolyt évben nyolcan részesültek. AZ ARADI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 1872. évi november hó 8-án tartott teljes ülésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: Beltagok. Wallfisch Pál elnök. Kereskedelmi osztály: id. Andrényi Károly, Bettelheim Vilmos alelnök, Ring Bernát,Blau Henrik, Boros Adolf, Deutsch Bernát, Domány József, Kohn Károly, Lustig Zsigmond, Pollák Károly, Schulhof M. J., Steinitzer A. J. Iparosztály: Boros József, alelnök: Eckstein György, Heim István, Kremmer Ignácz, Mittelmann D. F., Neuman Ede, Rainer Miklós, Vagács Mihály. Kültagok: Fábri János, Bene István. Levelező tagok : Lukácsi Miklós, Richardt János. Jegyző: dr. Gaal Jenő, kamarai titkár. Elnök a szép számmal megjelent tagokat üdvözölvén, a beérkezett fontosabb iratok előterjesztésével az ülést megnyitja. Bemutatja Arad szab. kir. város közönségének átiratát, melylyel a vonatoknak a simándi utón történő összeállítása és az ez által mutatkozó közlekedési akadály elhárítása tárgyában a kamara kezdeménye folytán felvett jegyzőkönyvet megküldi. Winkler Vilmos kamarai tag levelét, melyben meg nem jelenését tartós betegségével igazolja. A nagy-szebeni posta-igazgatóság értesitvényét, melyben tudatja, hogy a posta kocsik nov. 1-től fogva Déváról indulnak Körösbánya felé. A földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministerium tudatja, hogy ő felsége Blumer Miklósnak pesti orosz főconsullá történt kineveztetését elfogadni méltóztatott. A nagyváradi posta-igazgatóság a múlt teljes ülésben elrendelt átiratra azzal válaszol, hogy a kamarának egyesekhez intézett levelei postabérkötelesek. A kamara a posta-igazgatóságot ez eljárás törvénytelenségére fogja figyelmeztetni. A múlt teljes ülésen választott levelezési tagok közül a megválasztatást 21 elfogadta, 3 nem fogadhatja el és 6 még nem felelt.