Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-30 / 124. szám
Budapest 1873. 124. szám. Péntek, május 30. BUMPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvani utcza Előfizetési ÁRAK . Kiadó-hivatal : Pesten , barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Naponkénti postai szétküldéssel vagy l . ..Budapesti Közlöny“ melléklapjára helyben házhoz hordva a melléklappal külön, postán vagy házhoz hordva , együtt: ( Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Egész évre . . . . 12 frt. -c,,,, , OA -o?.. . I Félévre . . « 1 » 20 » Félévre ...... 6 » Negyedévre ... 3 » . Negyedévre . „ — » 60 » A !Hivat. Értesítő, egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1árt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. II. hivatalos, hirdetést igazoló egyes lap ára 10 Kr______ 10-dik szám I. emelet. Hivatalos Hirdetések : Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége f. é. áprils 23-án kelt legmagasabb elhatározással Molcsányit Mihály I. osztályú bányatisztnek, a bányaüzem vezetése körül szerzett érdemeinek elismeréséül, a m. k. bányatanácsosi czimet és rangot dijmente- ■ sen adományozni méltóztatott. A m. k. igazságügyminister a pesti kir. törvényszékhez Székely Emil ottani dijnokot írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a pozsonyi kir. törvényszékhez írnokká Sztanek Lajos ottani járásbirósági dirnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a kir. curiai levéltárhoz Verzár Marát ottani allevéltárnokot fő- levéltárnokká és Kendélényi Ferencz kir. táblai igazgatósegédi czimmel felruházott írnokot allevéltárnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a medgyesi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá Binder Nándor medgyesi lakost nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Pál Gerti végrehajtót az abrudbányai kir. törvényszéktől a tordai törvényszékhez helyezte át, és Demeter Zsigmond aranyosszéki volt törvényszéki írnokot a marosludasi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. Varáchy Béla és Varáchy Lajos gyöngyösi lakosok vezetéknevüknek „ Várhidin-re kért átváltoztatása i. e. 19.889. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A budapesti kir. főügyész Roskó János budai kir. börtönfelügyelőt hasonló minőségben a buzzi kir. alügyész felügyelete alatti börtönhöz helyezte át RENDELETE a magyar kir. ministerelnöknek, a m. kir. igazságügyministernek és a horvát szlavon-dalmátországi báni helytartónak, a fiume-városi és kerületi pénzügyi peres ügyek illetőségének a kir. bíróságokra ruházása tárgyában. A fiumei kir. törvényszék az 1871- évi sept. hó 14-én 3870. sz. kibocsátott „rendelet“ 3. §-ában körülírt hatáskörén felül,Fiume városa és kerületére nézve, az 1868 XXI. t. sz. 100. §-ban érintett pénzügyi peres ügyekben első fokú bírói hatósággal ruháztatik fel. Een pénzügyi peres ügyekben másodfokulag és végérvényesen a pesti kir. tábla hatász. A jelen rendelet 1873 julius 1én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1873. évi május 10-én. Szlávy József, s. k. Dr. Fauler Tivadar, s. k. Vakanovich Antal, s. k. — A török-kanizsai kerületi takarékpénztár alapszabályai f. é. máj. 23-án 7653. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lajos Salvator főligys. fensége a Fiuméban épült „Nixe“ nevű görgachtja tengerre szállása alkalmából a tengerészek segélyalapjába a királyi tengerészeti hatóság útján 2000 irtot juttatni méltóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister, a bécsi nemzetközi kiállítás alkalmával máj. 31 — jan. 9. tartandó szarvasmarha, juh- és sertéskiállításhoz a nemzetközi biráló bizottság (jury) tagjaivá a következő urakat kérte fel: Szarvasmarhákra: Berzeviczy Egyed, Cséry Lajos, Forster János, Gyipko Szilárd, Jurenák Sándor, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Máday Izidor, dr. Masch Antal, Szendrey Ignácz, Tormay Béla, Trautman Károly. Juhokra : Czilchert Róbert, Egan Ede, Engelbrecht Károly, gr. Festetich Pál, Havas Dezső, Otocska Ignácz, Tanárky Gyula. Sertésekre: Aczél Péter, Schuszter János, Okányi Schwarz. Ezen felkérésről a t. felnevezettek azon megjegyzés mellett értesittetnek, hogy az írásbeli felszólítás egyúttal útnak indíttatott. AZ ORSZÁGOS ZENEAKADÉMIA-ENQUETE. Jegyzőkönyv: dr. Haynald Lajos kalocsai érsek ur ő excellentiája elnöklete alatt az országos zeneakadémia ügyében 1873. évi ápril 26-án tartott értekezletről. Jelen voltak: Id. Ábrányi Kornél, zenészeti lap szerkesztő, gr. Apponyi Albert, országgyűlési képviselő, Apt Kami ministeri osztálytanácsos, magurai b. Angusz Antal, helytartósági alelnök stb., Bartay Ede, zeneszerző, Dunkel Nép. János, a Rózsavölgyi féle zeneműkereskedési cég társa, Engesszer Mátyás, zenedei tanár, tolnai gr. Festetich Leo, magyar nemzeti szinitanodai igazgató, dr. Hegedűs Lajos, ministeri tanácsos, Langer Victor, magyar nemzeti sziniképezdei tanár, Mátray Gábor, nemzeti zeedei igazgató stb. Mihalovics Ödön zeneszerző, báró Prónay Gábor, v. b. t. t. nemzeti zenedei elnök, Reményi Ede, hegedűművész, Ribáry József, ministeri tanácsos, Richter János, magyar nemzeti színházi karnagy, Rosti Pál, magyar tudományos akadémiai tag, Simonfy Kálmán, országgyűlési képviselő, gr. Széchenyi Imre, v. b. t. t. urak. Elnök úr ő excellentiája üdvözölvén a m. t. értekezlet tagjait, az 1873. évi márczius 26-án tartott tanácskozmányról szerkesztett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a zeneakadémia rendezése és szervezése iránti kérdések megvitatása és tisztázása érdekében kiküldött heves bizottság elnökének gr. Széchenyi Imre úrnak és ezen albizottság többi tagjainak fáradozásáért és beterjesztett munkálatáért az értekezlet beegyezésével köszönetet szavaz; a hetes bizottság által kidolgozott javaslat feletti tanácskozás menetének szabályozása czéljából pedig kitűzi a következő két elvi kérdést: őt. Szükséges, hogy a javaslat első és utolsó pontjának el- vagy el nem fogadása iránt megál lapodás jöjjön létre, azután lehet majdan a javas-lat többi pontjainak részletes tárgyalásába bocsátkozni. 12-er. Habár kétséget nem szenved, hogy a hetes bizottság a speciális magyar zene ápolása mellett az egyházi zene művelésire is kiterjesztette figyelmét, mindazonáltal, miután az egyházi zene a munkálatban különösen megérintve nem találtátik, holott köztudomás szerint az egyháziból és annak alapján fejlődői a mostani zeneművészet, s kívánatos, miszerint, kivált a zenetanári és néptanítói pályára készülő akadémiai növendékek, különös tekintettel átalában az egyházi s főleg a magyar egyházi zene műveléséhez szükséges tárgyakban nyerjenek gondosabb kiképeztetést. E két kérdés felett kifejlődött élénk vita után, melybe az elnök úr excellentiáján kívül id. Ábrányi Kornél, br. Prónay Gábor, Mátray Gábor, gr. Széchenyi Imre, b. Augusz Antal, gr. Apponyi Albert, Rosti Pál, gr. Festetich Leo, Simonffy Kálmán, Richter János, Langer Victor, Bogesszer Mátyás, Ribáry József, Reményi Ede, Mihalovics Ödön és Bartay Ede urak érdemleges részt vettek, és mely alkalommal Prónay Gábor úr, ki, eltekintve a nagyobb költségtől, melylyel az alsóbb elemi zenészeti osztályok berendezése egybe van kapcsolva, cziménél fogva is az akadémiának csak felsőbb osztályait tartja annál inkább felállítandóknak, mert már léteznek zeneintézetek az országban, melyek az elemi tantárgyak oktatásával sikeresen foglalkoznak, és gr. Festetich Leo úr, ki aként van meggyőződve, hogy a színi tanodának kellene alapját képeznie a zeneakadémiának, és tudatja, hogy a színi tanoda részére az akadémiai költségvetésből átengedni tervezett 4000 főt a drámai osztály fentartására nem elégséges, a javaslat elleni nyilatkozataikkal kisebbséggel maradtak. Elnök úr ő excellentiája kimondja a többség nyilatkozatával egybehangzó határozatot, mely szerint a hetes bizottság javaslatának első és utolsó pontja eredeti szövegezésében elfogadtatik. Az egyházi zene művelését illetőleg pedig, a javaslat 5. pontjának utolsóelőtti és utolsó sora következőleg kiegészítendő : „Továbbá az ének-és összhangzatban, nemkülönben az egyházi zene műveléséhez szükségelt tantárgyakban nyerjenek gondosatb oktatást és kiképezést.“ Úgyszinte a javaslat 8. pontjának az elméleti tanosztályokról bb. alatt előforduló kitétele a következőképen kiegészítendő: „bb. egy zenetörténeti s zene aesttheticai osztályt, különös tekintettel általában az egyházi és főleg a magyar egyházi zene kifejlődési történelme és jelen állapotára, két évi tanfolyammal, egy tanárral . Most érintett tanácskozások folyama alatt b. Augusz Antal ur által ki a színi művészeti osztály tantárgyait nem látta a zeneakadémiai tervvázlatba felvéve, szőnyegre került a fenálló szinitanoda fentartására vonatkozó költség ügyének mibenléte, valamint ezen szinitanodának egyrészt a színházzal és másrészt ugyan-e tanodának a zeneakadémiával szemben való viszonyának meghatározása iránti kérdés melyhez hozzászólóiak Ribáry József, b. Prónay Gábor, gr. Széchenyi Imre, Mátray Gábor és Hegedűs Lajos urak. A kérdés financiális oldalát tekintve a többség határozata szerint helyes azon feltevés, hogy a hetes bizottság javaslatába a zeneakadémia szükségleteire az országgyűlésileg megszavazott 36 ezer frtól 32 ezer frt vétetett fel, 4 ezer frt pedig a színi és drámai szakmára engedtetik át.