Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-30 / 124. szám

Budapest 1873. 124. szám. Péntek, május 3­0. B­UMPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS L­A­P. Szerkesztőség : Pesten, hatvani­ utcza Előfizetési ÁRAK . Kiadó-hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Naponkénti postai szétküldéssel vagy l . ..Budapesti Közlöny“ melléklapjára helyben házhoz hordva a melléklappal­­ külön, postán vagy házhoz hordva , együtt: ( Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Egész évre . . . . 12 frt. -c,,,, , OA -o?.. . I Félévre . . « 1 » 20 » Félévre ...... 6 » Negyedévre ... 3 » . Negyedévre . „ — » 60 » A !Hivat. Értesítő, egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1­árt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. II. hivatalos, hirdetést igazoló egyes lap ára 10 Kr­______ 10-dik szám I. emelet. Hivatalos Hirdetések : Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége f. é. áprils 23-án kelt legmagasabb elhatározással Molcsányit Mihály I. osztályú bányatisztnek, a bányaüzem­­ vezetése körül szerzett érdemeinek elismeréséül, a m. k. bányatanácsosi czimet és rangot dijmente- ■ sen adományozni méltóztatott. A m. k. igazságügyminister a pesti kir. törvény­székhez Székely Emil ottani dijnokot írnokká ne­vezte ki. A m. kir. igazságü­gyminister a pozsonyi kir. törvényszékhez írnokká Sztanek Lajos ottani já­­rásbirósági dirnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a kir. curiai le­véltárhoz Verzár Marát ottani allevéltárnokot fő-­ levéltárnokká és Kendélényi Ferencz kir. táblai igazgatósegédi czimmel felruházott írnokot alle­­véltárnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a medgyesi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá Binder Nándor medgyesi lakost nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Pál Gerti végre­hajtót az abrudbányai kir. törvényszéktől a tordai törvényszékhez helyezte át, és Demeter Zsigmond aranyosszéki volt törvényszéki írnokot a maroslu­­dasi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá ne­vezte ki. Varáchy Béla és Varáchy Lajos gyöngyösi la­kosok vezetéknevüknek „ Várhidin-re kért átvál­toztatása i. e. 19.889. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A budapesti kir. főügyész Roskó János budai kir. börtönfelügyelőt hasonló minőségben a bu­zzi kir. alügyész felügyelete alatti börtönhöz he­lyezte át RENDELETE a magyar kir. ministerelnöknek, a m. kir. igaz­­ságügyministernek és a horvát szlavon-dalmátor­­szági báni helytartónak, a fiume-városi és kerületi pénzügyi peres ügyek illetőségének a kir. bírósá­gokra ruházása tárgyában. A fiumei kir. törvényszék az 1871- évi sept. hó 14-én 3870. sz­­. kibocsátott „rendelet“ 3. §-ában körülírt hatáskörén felül,Fiume városa­ és kerüle­tére nézve, az 1868 XXI. t. sz. 100. §-ban érin­tett pénzügyi peres ügyekben első fokú bírói ha­tósággal ruháztatik fel. Een pénzügyi peres ügyekben másodfokulag és végérvényesen a pesti kir. tábla hatá­sz. A jelen rendelet 1873 julius 1­én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1873. évi május 10-én. Szlávy József, s. k.­­ Dr. Fauler Tivadar, s. k. Vakanovich Antal, s. k.­­ — A török-kanizsai kerületi takarékpénztár alap­szabályai f. é. máj. 23-án 7653. sz. a. a földmive­lés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. Lajos Salvator főlig­y­­s. fensége a Fiuméban épült „Nixe“ nevű görgachtja tengerre szállása alkalmából a tengerészek segélyalapjába a királyi tengerészeti hatóság útján 2000 irtot juttatni mél­tóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister, a bécsi nemzetközi kiállítás alkalmá­val máj. 31 — jan. 9. tartandó szarvasmarha, juh- és sertéskiállításhoz a nemzetközi biráló bizottság (jury) tagjaivá a következő urakat kérte fel: Szarvasmarhákra: Berzeviczy Egyed, Cséry Lajos, Forster János, Gyipko Szilárd, Jurenák Sándor, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Máday Izidor, dr. Masch Antal, Szendrey Ignácz, Tor­­may Béla, Trautman Károly. Juhokra : Czilchert Róbert, Egan Ede, Engel­brecht Károly, gr. Festetich Pál, Havas Dezső, Otocska Ignácz, Tanárky Gyula. Sertésekre: Aczél Péter, Schuszter János, Oká­­nyi Schwarz. Ezen felkérésről a t. felnevezettek azon meg­jegyzés mellett értesittetnek, hogy az írásbeli fel­szólítás egyúttal útnak indíttatott. AZ ORSZÁGOS ZENEAKADÉMIA-ENQUETE. Jegyzőkönyv: dr. Haynald Lajos kalocsai érsek ur ő excellentiája elnöklete alatt az országos ze­neakadémia ügyében 1873. évi ápril 26-án tartott értekezletről. Jelen voltak: Id. Ábrányi Kornél, zenészeti lap szerkesztő, gr. Apponyi Albert, országgyűlési kép­viselő, Apt Kami­ ministeri osztálytanácsos, ma­gurai b. Angus­z Antal, helytartósági alelnök stb., Bartay Ede, zeneszerző, Dunkel Nép. János, a Ró­zsavölgyi féle zeneműkereskedési c­ég társa, En­gesszer Mátyás, zenedei tanár, tolnai gr. Feste­tich Leo, magyar nemzeti szinitanodai igazgató, dr. Hegedűs Lajos, ministeri tanácsos, Langer Victor, magyar nemzeti sziniképezdei tanár, Má­­tray Gábor, nemzeti ze­edei igazgató stb. Mihalo­­vics Ödön zeneszerző, báró Prónay Gábor, v. b. t. t. nemzeti zenedei elnök, Reményi Ede, hegedű­művész, Ribáry József, ministeri tanácsos, Rich­ter János, magyar nemzeti színházi karnagy, Rosti Pál, magyar tudományos akadémiai tag, Si­­mo­nfy Kálmán, országgyűlési képviselő, gr. Szé­chenyi Imre, v. b. t. t. urak. Elnök úr ő excellentiája üdvözölvén a m. t. ér­tekezlet tagjait, az 1873. évi márczius 26-án tar­tott tanácskozmányról szerkesztett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a zeneakadémia rendezése és szervezése iránti kérdések megvita­tása és tisztázása érdekében kiküldött heves bi­zottság elnökének gr. Széchenyi Imre úrnak és ezen albizottság többi tagjainak fáradozásáért és beterjesztett munkálatáért az értekezlet beegye­­zésével köszönetet szavaz; a hetes bizottság által kidolgozott javaslat feletti tanácskozás menetének szabályozása czéljából pedig kitűzi a következő két elvi kér­dést:­­ őt. Szükséges, hogy a javaslat első és utolsó­­ pontjának el- vagy el nem fogadása iránt megál­­­ lapodás jöjjön létre, azután lehet majdan a javas-­­­­lat többi pontjainak részletes tárgyalásába bocsát­­­­kozni. 1­2-er. Habár kétséget nem szenved, hogy a he­tes bizottság a speciális magyar zene ápolása mel­lett az egyházi zene művelésire is kiterjesztette figyelmét, mindazonáltal, miután az egyházi zene­­ a munkálatban különösen megérintve nem talál­­­­tátik, holott köztudomás szerint az egyháziból és­­ annak alapján fejlődői a mostani zeneművészet, s kívánatos, miszerint, kivált a zenetanári és népta­­nítói pályára készülő akadémiai növendékek, kü­lönös tekintettel átalában az egyházi s főleg a magyar egyházi zene műveléséhez szükséges tárgyakban nyerjenek gondosabb kiképeztetést. E két kérdés felett kifejlődött élénk vita után, melyb­e az elnök úr excellentiáján kívül id. Áb­rányi Kornél, br. Prónay Gábor, Mátray Gábor, gr. Széchenyi Imre, b. Augusz Antal, gr. Appo­nyi Albert, Rosti Pál, gr. Festetich Leo, Simonffy Kálmán, Richter János, Langer Victor, Bogesszer Mátyás, Ribáry József, Reményi Ede, Mihalovics Ödön és Bartay Ede urak érdemleges részt vettek, és mely alkalommal Prónay Gábor úr, ki, eltekint­ve a nagyobb költségtől, melylyel az alsóbb elemi zenészeti osztályok berendezése egybe van kap­csolva, cziménél fogva is az akadémiának csak felsőbb osztályait tartja annál inkább felállítan­­dóknak, mert már léteznek zeneintézetek az or­szágban, melyek az elemi tantárgyak oktatásával sikeresen foglalkoznak, és gr. Festetich Leo úr, ki a­ként van meggyőződve, hogy a színi tanodá­nak kellene alapját képeznie a zeneakadémiának, és tudatja, hogy a színi tanoda részére az akadé­miai költségvetésből átengedni tervezett 4000 főt a drámai osztály fentartására nem elégséges, a ja­vaslat elleni nyilatkozataikkal kisebbséggel ma­radtak. Elnök úr ő excellentiája kimondja a többség nyilatkozatával egybehangzó határozatot, mely szerint a hetes bizottság javaslatának első és utol­só pontja eredeti szövegezésében elfogadtatik. Az egyházi zene művelését illetőleg pedig, a ja­vaslat 5. pontjának utolsóelőtti és utolsó sora következőleg kiegészítendő : „Továbbá az ének-és összhangzatban, nemkülönben az egyházi zene műveléséhez szükségelt tantárgyakban n­yerjenek gondosat­b oktatást és kiképezést.“ Úgyszinte a javaslat 8. pontjának az elméleti tanosztályokról bb. alatt előforduló kitétele a követ­­kezőképen kiegészítendő: „bb. egy zenetörténeti s zene aesttheticai osztályt, különös tekintettel ál­talában az egyházi és főleg a magyar egyházi zene kifejlődési történelme­ és jelen állapotára, két évi tanfolyammal, egy tanárral . Most érintett tanács­kozások folyama alatt b. Augusz Antal ur által ki a színi művészeti osztály tantárgyait nem látta a zeneakadémiai tervvázlatba felvéve, szőnyegre került a fenálló szinitanoda fentartására vonatko­zó költség ügyének mibenléte, valamint ezen szi­­nitanodának egyrészt a színházzal és másrészt ugyan-e tanodának a zeneakadémiával szemben való viszonyának meghatározása iránti kérdés melyhez hozzászólóiak Ribáry József, b. Prónay Gábor, gr. Széchenyi Imre, Mátray Gábor és He­gedűs Lajos urak. A kérdés financiális oldalát tekintve a többség határozata szerint helyes azon feltevés, hogy a hetes bizottság javaslatába a zeneakadémia szük­ségleteire az országgyű­lésileg megszavazott 36 ezer frt­ól 32 ezer frt vétetett fel, 4 ezer frt pe­dig a színi és drámai szakmára engedtetik át.

Next