Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-09 / 232. szám
Budapest 1873. 232. szám. Csütörtök, october 9. HIVATALOS LAP. JOJEK*?.siTosio : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. CÍZNATOS nem küldetnek túsra. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadatnak el. Előfizetési Ar A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr Naponkénti postai szétküüldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: ... 12 frt. Egész évre Félévre. . Negyedévre A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr.______ Hivatalos Hirdetések : Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatási minister Kuntzl Antal közalapítványi erdőrendezőségi gyakornokot padragi erdészszé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minister ifj. Akantisz Istvánt, és b. Rudnyánszky Józsefet fogalmazó gyakornokokká nevezte ki. A magy. kir. belügyminister számvevőségéhez Dubasievits Nándor gyakornok III. oszt. számtisztté neveztetett ki. A vallás- és közoktatási m. k. minister a pesti kir. egyetemi orvoskari tanártestület azon javaslatát, hogy az eddigi különféle fokozatok megszüntetése mellett, egy orvostudori fok és oklevél állíttassák ki, valamint hogy a szigorlatok lehetőleg gyakorlatiak is legyenek s némelyek közülök már a tanfolyam ideje alatt tartassanak meg, elvileg jóváhagyta, s addig is, mig az uj szigorlati rend szabályszeken megállapittatnék és közzététetnék, annak milöbbi életbeléptetése, s az illetők tájékozása végett kijelentette, hogy az már a f. 1873 * * * * * * * */«ki tanévvel az orvosi pályára lépő hallgatókra nézve teljesen érvényes rend. Ennélfogva felhívta a pesti és kolozsvári kir. egyetemek orvostanári testületeit, hogy erre a jelentkező hallgatókat figyelmeztessék s megfelelő uton és módon nevezesen azt tegyék közzé, hogy a f. 1873/4-ki tanévvel az orvosi pályára lépő növendékek a tervezett orvosi szigorlatokhoz megkivántató elővizsgálatokat az állattanból, ásványtanból és növénytanból az orvoskari dékán és az illető tudományok tanárai előtt már a második félév befejezése után fogják tehetni, tartozván e végett kimutatni az egyetemre felvételüknek alapjául szolgáló érettségi bizonyítványt, vagy ha külországiak, azon okmányt, melynek alapján mint rendes orvostanhallgatók egyetemre fölvetettek, továbbá, hogy valamely egyetemen fennkitett minőségben már egy évet töltöttek. A kolozsvári vámhivatal soha sem volt úrbéri s más magyar állampapírok szelvényeinek, vagy a csendőrség költségeinek kifizetésével megbízva, és a tisztviselők közül is csak az ottani vámhi-vatalnokok járandóságait fizeti ki. A nevezett vámhivatal e szerint nem volt, nem is lehetett pénzzavarban. Másrészt azonban igaz, hogy a kolozsvári pénzügyigazgatóság az ottani adóhivatal részére September hóban 100.000 frtnyi ellátmányt kért, ami egyelőre megtagadhatott. Megtagadtatott pedig azért, mert most, az adóbefizetés legjobb időszakkában, épen a kevésbé sújtott Erdélyben, a pénz-, Ügyigazgatóságoktól jogosan lehet és kell köve-telni, hogy — ha már a központba fölöslegeket nem szállítanak — bevételeikből legalább saját kiadásaikat fedezzék. Kétszeresen áll ez ott, hol a katonai szükségletek fedezéséről sem kell gondoskodni. Ennélfogva utasíttatott a kolozsvári pénzügyigazgatóság, hogy az ottani adóhivatal pénzszükségletét kerületének bevételeiből, az adók erélyes behajtása által iparkodjék fedezni, s ha ez nem sikerülne, azonnal távirati úton kérjen ellátmányt. Ily távirati kérelem a pénzügyministériumhoz nem érkezett, valószínű tehát, hogy a kolozsvárii adóhivatal kiadásait saját bevételeiből képes volt fedezni. ----------Az 1873. évi bécsi világkiállítás vezérigazgatója a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelem-, ügyi minister által kiküldött biztos hozzájárulása és ellenjegyzése mellett, az 1872. XXIV. t. sz. és az 1872. évi november 13-án kelt osztrák törvény alapján, 1873. évi május hó 7-én azon évi deczember 31-ig érvényes szabadalmioltalmul szolgáló következő védelmi igazolványokat állított ki : (Folytatás.) 269. A „Capron Water Wheel Company“ czimü gyártársulatnak Hudsonban, vizhajtó, kerekekre, 1873. évi június 24-től. Kelt Bécsben, 1873. okt. 1-én. (Folytatjuk.) Laktec, Popovec, Barkovec, Jarkopolje, Straza és Aspergeri községekben; Fiume megye : Brod-Moravica és Pec községeiben ; Varasdmegye: Trebes, Grubusevec és Klanjec helységeiben. Verőcze megye : Ferkance, Osilovác, Lacic, Podgajci, Bokinec, Boksic, Saptinovac, Bankovec és Zdencze községeiben uralgott; — ellenben Zágráb megye : Grdun helységében megszűnt; — végre ugyanezen megye Gradici, Cicka-Poljana, Podbrezje, Igrisci és Zarkovec községeiben a vész kiütött. A határőrvidéken a katonai parancsnokság tudósítása szerint a keleti marhavész az ogulini-sluini határkerület: Letinac, Prokike, Szulac, Veliki-Kosinac, Mali-Kosinac, Unter-Skrad, Kostersko-Sello és Baritovic községeiben , az I. bánáti határkerület: Vlahovic, Cepeles, Pracno, Komarovo és Krastovica községeiben és Petrinja városban uralgott. Az osztrák tartományokban folyó évi september 21-ig terjedő tudósítás szerint Galicziában : Strzenitcze, Gontava, Grutowa,erkoveze, Mikolajow, Korolowka, Kluminec és Hussiatin községekben ; Bukovinában: Razaneze, Slobodzia és Razancze községekben és a hovosieliczai vesztegedében ; Dalmatiában : Radovic helységben uralgott; — ellenben Dalmátia, Kovác nevű helységében pedig a rész kiütött. NEM HIVATALOS RÉSZ. A „Hon“-nak tegnapelőtt esti lapjában a pénzügyi helyzetről ez áll: „A pénzügyi helyzethez a vidéki lapok igen érdekes, de ép oly szomorú adatokat hoznak. E tekintetben, úgy látszik, kezdünk eljutni oda, ahol a „netovábbít ot a kormányoknak nem pártok, de a viszonyok maguk parancsolják. Anélkül, hogy bővebben kommentálnak, szó szerint adjuk a kolozsvári ellenzéki lap következő értesülését: „A pénzkrízis nem csak egyeseket, de a kormányt is szorongatja, mégpedig, úgy látszik, eddig elő soha nem tapasztalt mértékben. Az úrbéri és más papírok szelvényeit a kolozsvári vámhivatal képtelen kifizetni, s mint a „M. Polgár“ írja, tíz naptól fogva a legnagyobb zavarban van. A csendőrség havi részletét (36 000 frt) nem kaphatta ki, sőt a hivatalnokok egy része is várakozni kénytelen fizetése után, — ami persze némelykor Törökországban s nálunk szokott megtörténni.“ A keleti marhavész állásáról folyó évi sept. 25-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint Magyarország egész területe vészmentes, kivéve a Pest megyében fekvő nagy abonyi puszta egyik tanyáját, mely a vész gyanúja miatt elzáratott. Horvátország és Slavóniában. Zágráb megye: Dugosello, Laskovec, Koznscak, Kraljevec, Alt- és Novo-Cice, Brezane, Pescenicza, Kis- és Nagy-Buna, Otok, Petrovina, Ribnica, Jakovlje, Horváthi, Drencec, Cerje, Krastelnica, Odra, Poljanek, Bök, Sisek, Bregovijani, Bidrovec, Goljak, Benzetic, Mrzljaki, Bodrovci, Zamrsje, Vukoder, Novaki, Vukovina, Kopcevecz, Vukojevac. A házszabályok átvizsgálására kiküldött kilenczes bizottság JELENTÉSE. A képviselőház 1872. évi nov. hó 25-én tartott ülésének 468. sz. alatti határozata alapján kilenc tagból álló bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy „a mait s jelen országgyűlés lefolyása alatt hiányosaknak tapasztalt tanácskozási szabályokat átvizsgálván, azok hiányainak pótlására nézve javaslatot terjesszen a ház elé.“ A kilenczes bizottság ebbeli feladatának eleget teendő, a jelenleg érvényes szabályokat beható és tüzetes átvizsgálás alá vette, mely munkájában, hogy a siker biztosabb kilátásával haladhasson, nem mulasztotta ugyan el a más parlamentek ügyrendjéről s tanácskozási eljárásokról szóló adatokat is tanulmányozni, s azokból a helyeseknek, s nálunk is alkalmazhatóknak vélt tételeket viszonyainkhoz illesztve felhasználni; fő figyelmét azonban leginkább azon tapasztalati adatokra fordítá, melyeket saját parlamentáris életünk különféle mozzanatai nyújtanak, s melyeknek természetes forrásai szokásaink és viszonyaink lévén, a szabályjavítás munkájában legczélszerűbb vezérfonalként szolgálhatnak. Rendelkezhetvén a bizottság ily segédforrásokról, mindenek előtt azon önmagának tett kérdés