Budapesti Közlöny, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-19 / 266. szám

Budapest 1873. 266. szám. Szerda, november 19. BUDAPESTI áb K Ö Z L Ö N­Y. H­IVATALOS l­AP. Szibkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-d­ik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Idén mentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­gadtatnak el.______________________________ ELŐFIZETÉSI ÁllAK 1 Közlöny“ melléklapjára vagy házhoz hordva . . . 2 frt 40 kr. . . 1 » 20 » . • — » 60 « A »Hivat.Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Naponkénti pontos szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: . . . 12 frt. Egész évre Félévre . Negyedévre A „Budapesti külön, postán Egész évre. Félévre Negyedévre Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán báró Kemény Domokos ministeri tanácsosi czimmel és ranggal fel­­ruházott osztálytanácsosnak a magyar közmunka- és közlekedési ministeriumnál, ezen állásától saját kérelme folytán lett felmentése alkalmából hű és buzgó szolgá­latai elismeréséül Lipót-rendem lovagke­resztjét díj­mentesen adományozom. Gödöllőn, 1873. évi november hó 11-én. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k.­­ cs. és Apostoli kir. Felsége f. h 4-ről kelt legfelsőbb elhatározással bg Liechtenstein Alajos tiszteletbeli követségi titkár számára, annak a diplomatiai szolgálatból saját­ kérelmére történt kilépése alkalmával, a követségi titkári czimet legkegyelmesebben meghagyni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a közös kü­lügyminister által tett legalázatosabb felterjesz­tés alapján, i. é. oct. 30-tól kelt legfelsőbb elhatáro­zással, a cs. kir. lissaboni főconsulság ideiglenes vezetésének a főconsuli czimmel és ranggal felru­házott corfui consul, Martyrt Györgyre átruházá­sát, — ugyanekkor a cs. és kir. consulságnál az utóbb nevezett városban alkalmazott consul Csör­­geő Jenőnek, ezen hivatal vezetésére meghivatását legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. A vallás- és közoktatási m. k. minister Goldis Já­nos aradi görög keleti szentszéki ülnököt az aradi főgymnasiumhoz a román nyelv és irodalom ren­des tanárává nevezte ki. A m­. k. pénzügyminister rendelete folytán Tren­­csén megyébe kebelezett Csicsmán község 1874-ik évtől kezdve a zsolnai adókerületből kiválasztatik és az illavai adóhivatal kerületéhez csatoltatik. Az aranyos-maróthi kórház 1874-ik évi január hó 1-től kezdve közkórházi jelleggel ruháztatván fel, napidijai a fennkitett naptól fogva további intézkedésig ötven (50) krajczárban állapíttat­­­tak meg, magasabb műveltségre vágyó leánykák számára nevelő­intézetet rendeztetek be. E példás adományozás azzal juttatik köztudo­másra, hogy a vallás és közoktatási m. kir. minis­­ter az illetőnek teljes és őszinte elismerését nyil­vánította. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az erdélyi püspök Gyulafehérvárott az alváro­­son egy telket vásárolván, azt iskolai helyiségnek úgy rendeztette be, hogy abban az ott működő három róm. kath. elemi tanító közül kettő ingyen lakást, a 4 elemi osztály pedig terjedelmes, magas és világos tantermet nyert; továbbá hogy egy eme­letes iskolaházat építtetett, melyben, valamint az említett fiú­ iskolában is a város és vidék minden ajkú és felekezetű gyermekei .­ért tandíjért öt osztályban kellő oktatást nyernek, azonkívül a ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLXVII. ÜLÉSE november 18-dikán d. e. 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Mi­hályi P., Huszár I. A kormány részéről jelen vannak : Szlávy, Kerkapoly, gr. Szapáry, Pauler, Szende, K. Wenckheim, Trefort, Tisza ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök bemutatja a szepesi 16 város kérvényét az állam és az egyház közti viszonyok Deák Fe­­rencz által kijelölt irányban leendő rendezése; Mármarosmegye kérvényét az országos tűzkár­­mentesítés életbeléptetése; Borsod megye kérvé­nyét az állam és egyház közötti viszonyoknak Deák Ferencz által kijelölt után leendő rendezése; Szepesmegye öt kérvényét a közigazgatás és tör­vénykezés különválasztásának szabályozása; az 1868. 31-ik t. sz. módosítása; a kisebb városi tör­vényhatóságoknak a megyékbe kebelezése; az önálló magyar nemzeti bank felállítása; az üzlet­­teleppel bíró vállalatoknak községi adó-kötelezett­sége ; Sáros megye kérvényét az állam és egyház közti viszonyok rendezése; Abaúj megye három kérvényét az önálló magyar bank felállítása; az állam és egyház közti viszonyoknak Deák Ferencz által kijelölt után rendezése, az ipartörvénynek a kisebb királyi haszonvételek csonkítására szol­gálható szakaszai módosítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Kubinka István képviselő három havi szabad­ságidőt kér. Megadatik: Babics Vincze képviselő bemutatja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Majthényi Bálint bemutatja Barsmegye kérvé­nyét Barsmegye felosztása iránt. Halassy GyulaiBeszterczebánya város kérvé­nyét nyújtja be a város területén lévő üzlettelep­pel biró vasúttársaságoknak városi pótadóval le­endő megrovatása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Horn Ede azon kérést intézi a ház elnökéhez, hogy a zárszámadások felülvizsgálatáról szóló je­lentés mielőbb kiosztassék, hogy így a képviselő­­ház tagjai tájékozva legyenek a legközelebb tár­gyalás alá kerülő fedezetre nézve. Elnök megjegyzi, hogy a pénzügyi bizottság­nak a zárszámadások felülvizsgálatával megbízott tagjai még nem nyújtották be jelentésüket. A­mint ez megtörténik, azonnal intézkedés fog történni a kinyomatásra nézve. Péchy Tamás a Majthényi által benyújtott kér­vényre vonatkozólag megjegyzi, hogy a házszabá­lyok értelmében a törvényhatóságoktól érkező kér­vényeket az elnök tartozik benyújtani. A megyék­­nek különben is degradált morális jelentőségét nem akarná még azzal is kevesbíteni, hogy egyes képviselő nyújtsa be a törvényhatóságoktól ér­kező kérvényeket. Felkéri ennélfogva az elnököt, hogy intézkedjék, miszerint jövőre ily kérvények az elnökség által terjesztessenek a ház elé. Elnök kijelenti, hogy a törvényhatóságok ré­széről hozzá érkező kérvényeket kötelességszerűleg előterjeszti arról azonban, ha valamely törvény­­hatóság jónak látja, feliratait képviselő által be­­nyújtatni, természetesen nem tehet. (Helyeslés.) Ezzel a Péchy által felvetett kérdés elejtetett. Degré Alajos a következő interpellate intézi az összes ministériumhoz. Van-e tudomása a t. kormánynak arról, hogy i. é. augustus hó első felében a váczi fegyintézet előtt álló katonaőr a széles főutcza ellenkező olda­lán menő több egyénre rátüzelt, mely alkalommal egy józan életű, munkás családatyát, Kosdi Szabó Józsefet agyonlőtte. Ha igen, kérdem: A meggyilkoltnak családja minő elégtételben részesült ? továbbá: Szándékozik-e a t. kormány komoly intézkedé­seket tenni aziránt, hogy a katonaőr ily béke ide­jén, egy nyugalmas város kellő közepette (midőn sem őrhelyét, sem az őrségére bízott tárgyakat megtámadástól nem féltheti) az ellenség előtt ér­vényesíthető előörsi eljárást ne gyakorolhassa, szolgálaton kívül pedig fegyvert a katona ne vi­­selhesssen ? Kiadatik az összes ministériumnak. Majoros István Zenta város kérvényét nyújtja be az önálló nemzeti bank felállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Horn Ede a következő interpellate intézi a közmunka- és közlekedési ministerhez : 1. Van e a közlekedési minister úrnak tudomása arról, hogy a soprony-pozsony-Sundenburg-vágvöl­­gyi vasútvonalakon az építkezési munkálatok, je­lentéktelen kivétellel, hónapok óta fel vannak füg­gesztve, s hogy a vállalkozó consortium, melynek az 1872. XXIX. t. sz. e vasúthálózat kiépítését engedélyezte, időközben saját beismerése szerint képtelenné lett a nagy munkálat teljes keresztül­vitelére ? 2. Ha van tudomása, intézkedett-e a közleke­dési minister úr, vagy szándékszik-e intézkedni aziránt, hogy ezen elsőrangú a több oldalról várva várt vasúthálózat minél előbbi kiépítése más úton és módon biztosíttassék ? Tisza Lajos közlekedési minister: T. ház ! Vála­szom ezen interpellációra igen rövid. Maga az igen­­, képviselő úr felemlítette a pénzügyi válságot, mely Európa minden pénzpiaczát érintette. Ekkor tehát azt hinni, hogy csupán egy kamatbiztosítás nélkül engedélyezett vasút engedményesei lenné­nek azok, a­kiket a válság nem ér, alig lehetsé­ges. Igenis van tudomásom arról, hogy pár hónap óta a szóban forgó vonalon a munkálatok sokkal csekélyebb mérvben folytattalak, és részben szü­netelnek is. Arra nézve, hogy ezen vasúttársulatnak lehető­leg megadassák a mód, a helyzet javultával ele­get tehetni kötelezettségeinek, igenis meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket; eziránt ma már tárgyalásban vagyok a társulattal, és legrö­videbb idő alatt ki fogom kérni erre nézve a tör­vényhozás közreműködését. Hanem hogy ezen vo­nal valamely más módon volna létesíthető, azt nem

Next