Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-22 / 17. szám

Budapest, 1874. 17. szám, Csütörtök, január 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. ________ Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . . . . 12 frt. Félévre................................6 » Negyedévre .... 3 » A­­Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva: Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat. Értesitő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri*hirdetés­ért 1 frt, ég 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló eg­yes lap ára 16 kr._____ Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Liszt Ferencznek, a magyar hangművészet emelése és a jóté­kony czélok előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréseid a Ferencz-József­­rend középkeresztjéhez a csillagot adomá­nyozom. Budapest, 1874. január 10-én. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. A m. kir. pénzügyministerium vezetésével meg­bízott ministerelnök Kelemen Antal fogalmazó­gyakornokot a központi díj- és illetékszabási hi­vatalhoz II. osztályú pénzügyi fogalmazóvá ideig­lenes minőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyministérium vezetésével megbízott ministerelnök a budapesti fővámhi­vatalnál Juptner Gusztáv II. osztályú fő­tisztet I-ső osztályú főtisztté, és Berg Antal I-sö osztályú tisztet III. osztályú főtisztté, ez utób­bit ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. k. pénzügyministérium vezetésével megbí­zott ministerelnök Schmidt Antal újvidéki vám­­szedőt az Aradon felállítandó II. oszt. fővámhiva­­talhoz vámszedővé, Elzsu­sz Jánost pedig, a m. kir. adó- és jövedéki számvevőség szám­tisztjét, ugyanazon félvámhivatalhoz ellenőrré ne­vezte ki. A kir. igazságü­gyminiszer Bíró Ferencz gyer­­gyó-szent-miklósi törvényszéki joggyakornokot ugyanazon törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. A kir. igazságügyminister Szentmiklóssy Kál­mán maros­vásárhelyi kir. törvényszéki joggya­kornokot ugyanoda aljegyzővé nevezte ki. A kir. igazságügyminister a magyar-óvári kir. járásbírósághoz írnokká Kaufmann Gyula ottani járásbirósági bijnokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister gróf Festetits Vilmost tiszteletbeli fogal­mazó-gyakornoknak nevezte ki. Purger József budapesti lakos vezetéknevének „Kuthi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 2241. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Titl György magyar királyi pénzügyi fogalma­zó, s győri lakos vezetéknevének „Tihanyiu­r” kért átváltoztatása folyó évi 2171. számú belügy­­ministeriumi rendelettel megengedtetett. A szőlőváltsági államkötvények múlt évi decz. hó 31-én tartott hatodik sorshúzása alkalmával a sorshúzási jegyzékben foglalt 1802. számú 1000 frtos kötvény száma, mely már a negyedik sors­húzás alkalmára­ sorsoltatott ki, az említett jegy­zékbe hibásan vétetett fel, mely körülmény oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy az em­lített szám helyén a kihúzott számjegyek tanúsága szerint az 1302. számú 1000 frtos kötvény sorsol­tatott ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Eger és Mezö-Tur városokban a cholera után maradt özvegyek s árvák javára tett gyűjté­sek eredménye és pedig Egerben 1125 frt, Mezö- Turon 1221 frt 80 kr. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. Trencsén megye jelentése szerint az ottani cho­­lera-árvák s özvegyek javára 3370 frt 41 kraj­­czár gyüjtetett, és még mintegy 800 forint van ki­látásban. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. A cholerajárvány után maradt vagyontalan özvegyek s árvák javára Torontálmegyében 1145 frt 71 kr és 1 db. arany gyüjtetett, azonkí­vül Bonnár Sándor Csanádi püspök a Temesme­­gyében saját költségén nevelendő 60 árva leány mellett még 60 megyei árvának ellátására ajánl­kozott. Biharmegyében pedig a megyei árvák és özve­gyek javára 9753 frt 99 kr könyöradomány gyüj­­tetett. Mely utánzásra méltó nemes cselekmények elis­meréssel nyilvánoságra hozatnak. *­­ TÖRVÉNYJAVASLAT a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVlll. törvényczikk némely §§-ainak a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről. 1. §. Az 1871. évi XVIII. törvényczikknek a községi hatóságról és illetőségről szóló 4—19. §§-ai, továbbá a községek s különösen a rende­zett tanácsú városok háztartását szabályozó 102. 103. 104. 105. 106. 107. 109. 110. 111. 113. 114. 116. 117. 118. 119. 122. 124. 125. 126. 127. 128. 129. és 130-ik §§-ai, valamint a szegényügyre vonatkozó 131. 132. és 133. §§-ai a szabad kirá­lyi és törvényhatósági joggal felruházott váro­sokra, Budapest főváros kivételével, kiterjesztet­nek, azon módosítással, hogy az 1871. évi XVlll. törvényc­ikk 17. és 126-ik §§-ai értelmében a városi törvényhatóság által megállapított szabály­rendeletek jóváhagyás végett a belügyminister­­hez terjesztendők, és hogy a 106. 107. 109. 110. 116. 126. 129. 130. és 131. §§-ok szerint a me­gyei stb. törvényhatóságokat illető felügyeleti és felebbviteli hatóságot ezen városok felett a bel­­ü­gyminiszer fogja gyakorolni. 2. §. Azon rendezett tanácsú városok, melyek legalább 15.000 lélekből álló lakossággal és az 1871. évi XVIII. törvényczikk 135. §-ának b) pontjában előirt kellékekkel birnak, kérhetik, hogy a törvényhatóságok szabályozása­ és uj be­osztásáról szóló törvény 33. és 34-ik §§-ban a „másodrendű városok“ részére biztosított nagyobb önállásban részesittessenek. Ily esetekben az 1871. évi XVIII. törvényczikk 135. §-ban megszabott eljárás követendő. 3­ §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy­­minister bizatik meg. Kelt Budapesten, 1873. decz. 1. Gr. Szapáry Gyula s. k., m. k. belügyminister. INDOKOK a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVlll. tör­vényczikk némely §§-ainak a szabad királyi és tör­vényhatósági joggal felruházott városokra való ki­­terjesztése iránti törvényjavaslathoz. Az 1. §-hoz. A szabad királyi és törvényhatósági joggal fel­ruházott városok a törvényhatósági jog mellett egyszersmind községi hatáskörrel is birnak. Habár az 1870. évi XLII. törvényczikk 64. §-a intézkedik arról, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni kívánják, a belügyminis­­zer által helybenhagyandó szabályrendelettel ma­guk állapítják meg, — minthogy mégis az idézett törvény egyedül a törvényhatóságok rendezését tűzte ki czéljául, nem foglalható be keretébe a törvényhatósági joggal biró városoknak mindazon községi ügyeit is, melyek az ország többi közsé­geinek belügyeivel ugyanazon szempont alá esnek. Később jött létre a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk, s miután ennek a községi hatóságról és illetőségről szóló 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18. és 19. §§-ai, továbbá a községek és különösen a rende­zett tanácsú városok háztartását szabályozó 102, 103, 104, 105, 103, 107,109, 110, 111, 113, 114, 116, 117, 118, 119, 122, 124, 125, 126, 127, 129, és 130­ §§-ai, valamint a szegényügyre vonatkozó 131, 132. és 133. §§-ai által a rendezett tanácsú városok, a kis és nagy­községek belügyei már szabályozvák : szükséges, hogy a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városok ha­sonló belügyei is törvény által szabályoztassanak. E czél azáltal éretik el, ha az 1871. évi XVIII. törvényczikk fennidézett §§-ai a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokra is ki­terjesztetnek és pedig a törvényjavaslatba felvett azon módosítással, hogy a felügyeletet ezen ügyek­ben közvetlenül a belü­gyminiszer gyakorolja. A fent emlitett intézkedések a Budapest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. törvényczikkbe már felvétet­vén, a fennidézett §§-okat a fővárosra is kiterjesz­teni nem szükséges. A 2-ik §-hoz. Tekintettel arra, hogy azon rendezett tanácsú városok, melyeknek népessége 15.000 lelket szám­lál, az 1848. évi V. törvényczikk értelmében na­gyobbrészt külön követküldési joggal birnak, és különben is úgy a törzsvagyon, mint az általános közművelődés tekintetében a „másodrendű váro­sok“ legnagyobb részével egy színvonalon álla­nak, — igazságos­ és méltányosnak tartom, hogy ezek is a „másodrendű városok“ részére biztosított előnyökben, saját kérelmükre, a belügyminiszer engedélyezése folytán részesíttessenek. Van szerencsém ez alkalommal a tisztelt képvi­­selőháznak a rendezett tanácsú városok népessége

Next