Budapesti Közlöny, 1874. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)
1874-09-16 / 210. szám
Ő Felségével egyszerre utaztak el b. Koller és Horst ministerek, úgy a külföldi hatalmak katonai képviselői is. A főherczeg urak délután 4 órakor Brandeisba tértek vissza s Lissából indultak különvonattal Bécsbe vissza. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister a szakvégzett állatorvosok gyakorlati kiképzése végett az álladalmi ménesekben rendszeresített ösztöndijakat Csányi Imre, Mausz Péter, Klein Samu, Horánszky Endre, Majer Vilmos és Dobra Mihály oki. állatorvosoknak adományozta. Pályázat az 1873. évi II-ik törvényczikk értelmében a kiszolgált altisztek alkalmazására vonatkozólag. Megüresültek: 2 II. osztályú hadseregbeli szolgaállomás a közös hadügyministériumnál, 1 III. osztályú hadi szolgaállomás a katonai felebbviteli törvényszéknél és 1 III. osztályú hadseregi szolgaállomás a hernalsi tisztek leányai nevelőintézeténél, 360 forint fizetéssel, a szabályszerű szállás-egyenértékkel, továbbá 60 frt felszerelési pótlékkal a szolgálati ruházat első beszerzésére. Feltételek : A német nyelv ismerete és erős testalkat. A kérvényeket 1874. október 20-ig kell a közös hadügyministeriumhoz benyújtani. Bécs, 1874. sept. 12-én. ISKOLA-ÜGY. A kassai kii. jogakadémiánál mint az újonnan szervezett négy tanfolyami jog- és államtudományi karnál az 1874/5. tanévre való beiratások folyó 1874. évi október hó 1. 2. 3. napjain fognak eszközöltetni. A beanyakönyvezés alkalmával 3 forint a könyvtár javára, azon kívül minden egyes jogtanuló által félévenkint annyi forint fizettetik, ahány órát hallgat hetenkint; a hetenkint hallgatandó órák száma pedig húsznál kisebb nem lehet. Szolgáljon ez az illetőknek ahhoz való alkalmazkodásul. «• Miután a nm. vallás s közoktatási m. k. minis-terium folyó évi május 19-én 12917. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy úgy a nyilvános mint magán-tanulók közül azok, kik valamely vizs - gával elmaradtak, azokat a jövő 1874/5. tanév október 10-ik napjáig pótlólag letehessék, annál fogva ezennel felszólittatnak az illetők, miszerint a szóban forgó vizsgák letehetése iránt az alólírottnál folyó September 28-áig vagy személyesen, vagy írásban a vizsgadijak lefizetése mellett múlhatlanul jelentkezzenek, megjegyeztetvén, hogy a vizsgák pótlása és ismétlése a szükséghez képest már október 1-én a kitűzendő rendben fog megkezdetni. Kassán, 1874. évi September 11-én. Az igazgatóság. A KIS-KUNHALASI REFORMÁTUS LYCEUMNÁL a jÖVő 1874—75-ik iskolai évre a beiratások, felvételi, javító- és magánvizsgák 1. évi október 14-ig történnek , a rendes előadások pedig ugyancsak okt. 5-ik napján fognak kezdődni. Az illetők érdekében szükségesnek tartom tudatni, miszerint az intézetünknél évek óta fenálló tápintézetben mérsékelt havi díjfizetés mellett igen tisztességes ellátásban részesülnek növendékeink. Az igazgatóság. A LosoNCZi államgymnásiumban a beiratások az 1878 h. iskolai évre f. sept. 29 én veendik kezdetüket ; a pót- és javító-vizsgák octóber első napjain lesznek, és azok bevégeztével az előadások azonnal megkezdetnek. Az igazgatóság. 1690 INDOKOK a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényczikk módosítása iránt beadott törvényjavaslathoz. (Folytatás.) A 78-ik §-hoz. E §. általános indokolása a 68. §. indokolásában foglaltatik. A 78. §-ban elősorolt egyes semmiségi esetek kitűzésénél azon gyakorlatra volt tekintet, mely a perrendtartás által fölállított fölebbviteli szabályok alapján kifejlett. Az egyes esetek magyarázata általában fölösleges; kivételkép a következőket szükséges fölhozni, a 9-ik ponthoz: e pont szerint nem képez semmiségi esetet, ha a bíró az elkésett fölebbezést elfogadja; nem képez pedig azért, mert a 72. §. szerint a fölebbezési bíróság köteles hivatalból is visszautasítani az elkésett fölebbezést, és a 78. §. 18. pontja szerint az képez semmiségi esetet, ha a felebbezési bíróság nem fölebbezet határozat felett határoz. Ellenben az, ha a bíró a záros határidőhöz kötött,de elkésetten beadott kérvényt elfogadja, azért képez semmiségi esetet, mert ily kérvények iránt az első bírónak rendszerint tárgyalni kell; tárgyalást rendelő végzések ellen pedig szabály szerint sem önálló felebbezésnek, sem semmiségi panasznak nincs helye. Már most, ha a törvény a 9-ik pontban kivételt nem tenne, a tárgyalásra fordított idő és költség veszendőbe menne, de sőt az igazolási kérelemnél jogsérelem is támadhatna, mert a törvény az igazolást megengedő végzés ellen semmiféle jogorvoslatot nem enged; a 10. ponthoz: az e pontban b) alatt említett jogügyek közé tartoznak az 1872. VIII. t. ez. 98. §, és az 1871. VIII. t. ez. 68. §-ban említett keresetek. A 79-ik §-hoz. A prisnak azon rendelkezése, mely a biztosítást és zárlatot rendelő végzések ellen kifogásokat engedett, kétségkívül azon czélra törekedett, hogy a felebbvitelek számát kevesbítse; azonban épen ezen czélt nem érte el, mig ellenkezőleg az első bíróságok teendőit a kifogások tárgyalásával ok nélkül szaporította. Alig van biztosítást vagy zárlatot rendelő végzés, mely ellen a panasztott fél semmiségi panaszszal ne élne, és egyszersmind kifogásokat ne adna be; alig van a kifogások iránt a tárgyalás folytán hozott végzés, mely ellen egyik vagy másik fél fölebbezéssel és még semmiségi panaszszal ne élne. A javaslat tehát nem enged többé kifogásokat a biztosítást vagy zárlatot rendelő végzések ellen;fölmenti az alsó bíróságokat a kifogások tárgyalásától; megszünteti a fölebbezési jogorvoslatot a biztosítási és zárlati ügyekben, és ezekben mind a biztosítást és zárlatot megtagadó, mind az azokat elrendelő végzések ellen egyaránt csak semmiségi panaszt enged. És valóban nincs ok, mely azt parancsolná, hogy ezen ügyben eltérőng a végrehajtási ügyektől a kérelemnek helyt adó végzések ellen elsősorban kifogásoknak s azután az érdemleges kérdések fölött ítélő bíróságokhoz intézhető felebbezésnek legyen helye, mert az ily végzések az ügy érdemét nem döntik el végleg, a felek közötti jogviszonyt nem szabályozzák, s hatályuk amúgy is attól függ, váljon a főügyben a biztosítást vagy zárlatot kieszközlő fél nyertes lesz-e. Azon kérdés, hogy biztosításnak vagy zárlatnak helyt lehet-e adni, a jogok érdemleges megbírálását nem kívánja; elegendő csak annyit vizsgálni, vájjon azon föltételek, melyek alatt a perts. biztosítást és zárlatot enged, föntorognak-e. Ezen feltételeket mindjárt a zárlati vagy biztosítási kérvényben tartozik a kereső fél kimutatni; ha ki nem mutatta és az első bíróság a zárlatot vagy biztosítást mindamellett elrendelte, mire való a hosszadalmas kifogási eljárás, mikor a végzés megsemmisítése által rögtön lehet segíteni a sérelmen, ha pedig kimutatta, vezethet-e czélra a kifogás. A 80., 81., 82-ik §§.-hoz. Miután a 70. §. 3. pontja szerint a végrehajtási eljárásban szabály szerint felebbezésnek helye nincs, első tekintetre fölöslegesnek látszik a végrehajtási eljárásban fölmerülhető semmiségi esetek tüzetes elősorolása. Minthogy azonban nem minden szabálytalanság foglal magában lényeges alaki törvénysértést, ennélfogva részint azért, hogy a felek tudhassák, mily esetekben lehet a siker reményével panaszt emelniük, részint azért, hogy a törvény határozatlansága miatt a bíró se legyen kénytelen tétovázni, s utoljára is önkényt gyakorolni, czélszerűnek mutatkozik a semmiségi eseteket tüzetesen kijelölni. A czél tehát itt is a fölebbvitellel való visszaélés korlátozása. De e czél elérését főképen elősegítik a 81. és 82. §§., melyek szerint a végrehajtási eljárásban fölmerült szabálytalanságokat még az első bíróság is orvosolhatja. Hogy mindamellett fognak merőben alaptalan semmiségi panaszok emeltetni, az kétséget nem szenved, de azokat csak ez 1870. XIV. t. ez. 3. §nak szigorú alkalmazásával, nem pedig a semmiségi panasz eltiltásával lehet meggátolni, mert a panasz emelésében senkit sem lehet erővel akadályozni, s igy a tilalomnak csak azon eredménye lenne, hogy a tilalom ellenére beadott panasz akár alapos, akár alaptalan, visszautasíttatnék, mi által oly fél is juttathatnék, kinek panaszra törvényes oka volt. A 81., 82. §§-ban foglalt részletes rendelkezések a végett szükségesek, hogy a végrehajtási eljárás végtelen hosszúra ne nyújtassék az által, mivel mindenki elsősorban az első bírónál köteles orvoslást keresni, és csak ha ennél nem nyerte el sérelme orvoslását, akkor élhet semmiségi panaszszal. Meg kellett tehát határozni, hogy az első bíróhoz a panasz rövid idő alatt adassék be, ez a panaszt még rövidebb idő alatt tartozik elintézni, végre kellett gondoskodni arról is, hogy a panaszra kelt határozat azonnal a bíróság helyén kézbesíthető legyen. A 82. §-ban nincsenek mindazon jogsérelmek elősorolva, melyeket a 80. §. szerint a végrehajtási eljárásban a per bírája vagy a végrehajtó bíróság okozhat. Ennek oka az, mert a kihagyott esetekben (80. §, 1. pont és a 3. pont 2k bekezdése, 9. pont, 10. pont, 11. pont, 12. pont, 13. pont) a bíró végzése nem válik sérelmessé, mivel a bíró valamely körülményt tévedésből figyelembe nem vett; a kihagyott esetekben a bíró már minden előtte tudva lévő körülménynek figyelembevételével határozott, s igy alig lehet várni, hogy az első biró a maga végzését megváltoztassa s azért csak időveszteséget okozna, ha a fél előbb az első bíróságnál tartoznék sérelme orvoslását kérni. A 80. §, 5., 14., 15. pontjai szintén kimaradtak a 82. § ból, mivel ezen pontok alatt a kiküldött vagy végrehajtó eljárásáról van szó; e pontok tehát a 81. § rendelete alá esnek. Hogy az első bíróhoz beadott panasznak ugyanazon hatálylyal kell bírnia, mint a később beadható semmiségi panasznak, az magában érthető. A 83-ik §-hoz. A sokféle fölebbviteli határidő zavart szül, a rövid fölebbviteli határidő pedig igen gyakran kizárja az érett meggondolást. A fél, hogy jogorvoslatától az idő rövidsége miatt el ne essék, a pillanat hevében beadja semmiségi panaszát még akkor is, midőn törvényes semmiségi ok főn nem forog, s a fél fölebbezéssel is segíthetne magán. Ezen okok voltak irányadók abban, hogy a törvényjavaslat a semmiségi panasz beadására azon határidőt hozza javaslatba, mely a fölebbezésre nézve érvényes, és hogy azon esetekben, melyekben fölebbezésnek nincs helye, 3 vagy 8 nap helyett nyolc napot állapít mega semmiségi panasz beadására. A perrendtartás 298. §. b) pontja a semmiségi panasz beadására bizonyos esetekben kiszabott hosszabb határidőt addig tartja nyitva, míg az árverés helybenhagyatik, de az árverés helybenhagyását sehasem rendeli. E pontban tehát két kijavítani való hiba van: 1- szer, vannak végrehajtások, melyek teljes foganatosításához árverés nem szükséges, ezen végrehajtások folyamában tehát a törvény szigorú magyarázata nem engedi meg a hosszabb határidőt; 2- szor, miután a törvény azt, hogy az első bíróság az árverést jóváhagyja, nem rendeli, nehézséggel jár annak meghatározása, meddig áll nyitva a törvény által engedett hosszabb határidő.