Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1874-12-03 / 277. szám
Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadóhivatal 7. sz. a. : Budapesten, barátok-tere földszint. KéziRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vág, helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre...............................12 frt. Félévre..........................................6 » Negyedévre................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr, a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. 9 Budapest, 1874. 277. szám. Csütörtök, december 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai htt főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1874. évi XXXIII. TÖRVÉNYCZIKK az 1848. V. törvényczikk és az erdélyi II törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1874. évi nov. hó 30-án.) I Fejezet: A választói jog. 1. §■ Országgyűlési képviselő-választásnál választói joguk van az ország mindazon benszületett, vagy honosított polgárainak — a nőket kivéve, a kik 20 ik évöket betöltötték és az 1848. V. törvényczikk 1. és 2. § ai, valamint az erdélyi 1848. II. törvényezikk 3. és 4. §-aiban megállapított és a következő §-okban részletesebben meghatározott kellékekkel bírnak. 2. §. Választói jog az 1848. előtt fennállott kiváltságokra jövőben nem alapítható, azok azonban, kik az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített országgyűlési választói névjegyzékek valamelyikében benfoglaltatnak, a választói jog gyakorlatában saját személyökre nézve meghagyatnak. 3. §. Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban választói joggal birnak azok, kik kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen: a) oly házat birnak, mely házadó alá eső legalább 3 lakrészt foglal magában, habár az ideiglenesen adómentes is; b) oly földet birnak, mely 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva. A§Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. V. törvényczikk hatálya kiterjedt, választói joggal birnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értemben vett */« telket, vagy ezzel hasonlót, kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak, bármelyikre legyen is ez közülök telekkönyvileg felvéve. Egy negyed úrbéri telekkel hasonló kiterjedésű birtoknak azon földbirtok tekintetik, melynek adója legalább annyi, amennyi ugyanazon községben a legkevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett */« telek után fizettetik. Ha pedig valamely községben úrbériség nem létezett, a legkevésbé megrótt V« úrbéri telek a szomszédságban fekvő azon községből veendő, melyben a föld értékére befolyással biró viszonyok a kérdésben forgó község viszonyaihoz leginkább hasonlók. A polgárosított határőrvidéknek Bács Bodrog-, Temes-, Torontál- és Krassóvármegyékbe bekebelezett részeiben, valamint Szörény megyében tíz, 16000 öles hold, továbbá Közép-Szolnok-, Kraszna-, Zaránd megyékben, Kővár vidékén és a Jászkun és Hajdúkerületekben nyolcz, 1200 □ öles hold mivelés alatti földbirtok tekintendő a úrbéri telekhez hasonló birtoknak. Mivelés alatti földnek veendő a belsőség, kert, szőlő, szántóföld és rét. 5-§. Az ország azon részeiben, melyekre nézve az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt, nagy és kis községekben választói joggal birnak azok, akik a jelenleg fennálló földadókataster alapján 84 frt, ha pedig I. oszt. adó alá eső házzal birnak, 79 frt 80 kr, és ha házuk másod vagy magasabb osztályú adó alá esik, 72 frt 80 kv tiszta jövedelem után fizetnek földadót. A jelenleg fennálló földadókataster kiigazítása vagy új kataster fölvétele esetén a fennkitett jövedelmi összegek azon arányban változnak, amelyben az erdélyi részeknek a jelen földadókatasterben kitüntetett összes tiszta földjövedelme a kiigazított katasterben felvett összes tiszta földjövedelemhez állani fog. b) Akik föld-, ház-, első vagy harmadosztályú jövedelemadó alá eső, összesen legalább 105 frt évi tiszta jövedelem után fizetnek államadót. Ezeken kívül mindenik község, mely az 1791- beni 12-ik törvényczikk nyomán jogosítottakon kívül legalább 100 füstöt számlál, két, kisebb községek pedig egy szabadon választott képviselő által folynak be a követválasztásba: 6. §. Választói joggal birnak továbbá azok, akik kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel a 4. §-ban emli tett módon oly házat birnak, mely legalább 105 l frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott meg ház- béradóval; b) kik az a) pontban említett módon birt földbirtokból vagy saját tőkéjükből vagy mindkettőből együttvéve eredő legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; c) kik mint kereskedők vagy gyárosok legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; d) kik mint kézművesek szab. királyi és rendezett tanácsú városokban legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; e kik mint kézművesek nagy és kis községek-ben legalább egy segéd után fizetnek jöve-delmi adót. 7. §. Választói joggal birnak azok is, kik az 1868. XXVI. törvényczikk szerint első osztályú jövedelmi adó alá eső, legalább 105 frt évi jövedelem, vagy Il-od osztályú jövedelmi adó alá eső leg,alább 700 frt évi jövedelem, továbbá azon állami, törvényhatósági és községi tisztviselők, kik Il-od osztályú jövedelmi adó alá eső, legalább 500 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót. 8 §• A 6. és 7. §-okban elősorolt esetekben megkívántatik, hogy az említett alapokon a névjegyzékbe felveendő választók már a megelőző évben legalább a fenn meghatározott jövedelem után voltak államadóval megróva. 9. §. Jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal bírnak: a magyar tudományos akadémia tagjai, a tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, az okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolatanítók és az okleveles kisdedóvók azon választókerületben, melyben állandóan laknak. A lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlatához megkivántatik azonban, hogy mint ilyenek valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban legyenek. A tanárok, iskolatanítók, kisdedóvók és községi jegyzők pedig választói joggal az esetben birnak, ha illető állomásukra a törvény értelmében kineveztettek, választattak, vagy hivatalukban megerősittettek. 10. §. Választói joggal nem birnak, habár a fentebbi §okban elősorolt kellékek valamelyikét igazolják, kik atyai, gyámi, vagy gazdai hatalom alatt állanak. Gazdai hatalom alatt lévőknek tekintetnek a kereskedő- és az iparos-tanonczok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cselédek. Gazdatisztek gazdai hatalom alatt lévőknek nem tekintetnek. 11. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek : 1. a hadsereg állományában tettleg szolgáló, vagy tettleges szolgálati idejükön belül ideiglenes szabadságra bocsátott katonák, tengerészek, honvédek ; ezek közé azonban nem tartoznak az 1868. XL. törvényczikk 36. §. és 1873. évi XXXI. törvényczikk értelmében ellenőrzési szemlére, vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok és honvédek; 2. a pénzügy-, adó- és vámőrség legénysége; 3. a csendőrök; 4. az állami, törvényhatósági és községi rendőrség legénysége. 12. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal, azok: 1. kik bűntett vagy vétség miatt, vagy az 1848. XVII. törvényczikk 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban körülírt sajtóvétség miatt fogságra ítéltettek, a büntetés tartama alatt; 2. kik bűntett vagy vétség miatt jogérvényes bírói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban vannak; 3. kik választói joguk elvesztésére ítéltettek, a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt.