Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1874-12-03 / 277. szám

Szerkesztőség : Budapesten, barát­ok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó­hivatal 7. sz. a. : Budapesten, barátok-tere földszint. Kézi­RATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vág, helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre...............................12 frt. Félévre..........................................6 » Negyedévre................................3 » A »Hivat. Értesítő« egy­es száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr, a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. 9 Budapest, 1874. 277. szám. Csütörtök, december 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetés­ért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai htt főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1874. évi XXXIII. TÖRVÉNYCZIKK az 1848. V. törvényczikk és az erdélyi II törvény­czikk módosításáról és kiegészítéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1874. évi nov. hó 30-án.) I Fejezet: A választói jog. 1. §■ Országgyűlési képviselő-választásnál választói joguk van az ország mindazon benszületett, vagy honosított polgárainak — a nőket kivéve, a kik 20 ik évöket betöltötték és az 1848. V. törvény­czikk 1. és 2. § ai, valamint az erdélyi 1848. II. törvényezikk 3. és 4. §-aiban megállapított és a következő §-okban részletesebben meghatározott kellékekkel bírnak. 2. §. Választói jog az 1848. előtt fennállott kiváltsá­gokra jövőben nem alapítható, azok azonban, kik az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített országgyűlési vá­lasztói névjegyzékek valamelyikében benfoglal­­tatnak, a választói jog gyakorlatában saját sze­mély­ökre nézve meghagyatnak. 3. §. Szabad királyi és rendezett tanácsú városok­ban választói joggal birnak azok, kik kizáró tu­lajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyer­mekeikkel közösen: a) oly házat birnak, mely házadó alá eső leg­alább 3 lakrészt foglal magában, habár az ideig­lenesen adómentes is; b) oly földet birnak, mely 16 frt tiszta jövede­lem után van földadóval megróva. A§­Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. V. törvényczikk hatálya kiterjedt, választói joggal birnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értemben vett */« telket, vagy ezzel hasonlót, kiter­jedésű birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseik­kel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bir­nak, bármelyikre legyen is ez közülök telekkönyvi­­leg felvéve. Egy negyed úrbéri telekkel hasonló kiterjedésű birtoknak azon földbirtok tekintetik, melynek adója legalább annyi, a­mennyi ugyanazon község­ben a legkevésbé megrótt eddigi úrbéri érte­lemben vett */« telek után fizettetik. Ha pedig valamely községben úrbériség nem létezett, a legkevésbé megrótt V« úrbéri telek a szomszédságban fekvő azon községből veendő, melyben a föld értékére befolyással biró viszo­­­nyok a kérdésben forgó község viszonyaihoz leg­­­­inkább hasonlók. A polgárosított határőrvidéknek Bács Bodrog-, Temes-, Torontál- és Krassóvármegyékbe bekebe­lezett részeiben, valamint Szörény megyében tíz, 16000 öles hold, továbbá Közép-Szolnok-, Krasz­­na-, Zaránd megyékben, Kővár vidékén és a Jász­kun és Hajdúkerületekben nyolcz, 1200 □ öles hold mivelés alatti földbirtok tekintendő a­ úr­béri telekhez hasonló birtoknak. Mivelés alatti földnek veendő a belsőség, kert, szőlő, szántóföld és rét. 5-§. Az ország azon részeiben, melyekre nézve az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt, nagy és kis községekben választói joggal birnak azok, a­­kik a jelenleg fennálló földadókataster alap­ján 84 frt, ha pedig I. oszt. adó alá eső házzal birnak, 79 frt 80 kr, és ha házuk másod vagy ma­gasabb osztályú adó alá esik, 72 frt 80 kv tiszta jövedelem után fizetnek földadót. A jelenleg fennálló földadókataster kiigazítása vagy új kataster fölvétele esetén a fennkitett jö­vedelmi összegek azon arányban változnak, a­melyben az erdélyi részeknek a jelen földadóka­­tasterben kitüntetett összes tiszta földjövedelme a kiigazított katasterben felvett összes tiszta föld­jövedelemhez állani fog. b) A­kik föld-, ház-, első vagy harmadosztályú jövedelemadó alá eső, összesen legalább 105 frt évi tiszta jövedelem után fizetnek államadót. Ezeken kívül mindenik község, mely az 1791- beni 12-ik törvényczikk nyomán jogosítottakon kívül legalább 100 füstöt számlál, két, kisebb köz­ségek pedig egy szabadon választott képviselő ál­tal folynak be a követválasztásba: 6. §. Választói joggal birnak továbbá azok, a­­kik kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel a 4. §-ban emli­­ tett módon oly házat birnak, mely legalább 105 l frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott meg ház-­­ béradóval; b) kik az a) pontban említett módon birt föld­birtokból vagy saját tőkéjükből vagy mindkettő­ből együttvéve eredő legalább 105 frt évi jövede­lem után vannak államadóval megróva; c) kik mint kereskedők vagy gyárosok legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; d) kik mint kézművesek szab. királyi és ren­dezett tanácsú városokban legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval megróva; e­ kik mint kézművesek nagy és kis községek-­­ben legalább egy segéd után fizetnek jöve-­­­delmi adót. 7. §. Választói joggal birnak azok is, kik az 1868. XXVI. törvényczikk szerint első osztályú jöve­delmi adó alá eső, legalább 105 frt évi jövedelem,­­ vagy Il-od osztályú jövedelmi adó alá eső leg­,­alább 700 frt évi jövedelem, továbbá azon ál­lami, törvényhatósági és községi tisztviselők, kik­­ Il-od osztályú jövedelmi adó alá eső, legalább­ 500 frt évi jövedelem után fizetnek jöve­delmi adót. 8­ §• A 6. és 7. §-okban elősorolt esetekben megkí­­vántatik, hogy az említett alapokon a névjegy­zékbe felveendő választók már a megelőző évben legalább a fenn meghatározott jövedelem után voltak államadóval megróva. 9. §. Jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal bírnak: a magyar tudományos akadémia tagjai, a tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógy­szerészek, az okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek, segédlelké­szek, községi jegyzők, iskolatanítók és az okle­veles kisdedóvók azon választókerületben, mely­ben állandóan laknak. A lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlatához megkivántatik azonban, hogy mint ilyenek valamely egyházközségben hivatalos al­kalmazásban legyenek. A tanárok, iskolatanítók, kisdedóvók és községi jegyzők pedig választói joggal az esetben birnak, ha illető állomásukra a törvény értelmében kine­veztettek, választattak, vagy hivatalukban meg­­erősittettek. 10. §. Választói joggal nem birnak, habár a fentebbi §­okban elősorolt kellékek valamelyikét igazolják, kik atyai, gyámi, vagy gazdai hatalom alatt ál­lanak. Gazdai hatalom alatt lévőknek tekintetnek a kereskedő- és az iparos-tanonczok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cse­lédek. Gazdatisztek gazdai hatalom alatt lévőknek nem tekintetnek. 11. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, és ennél­fogva a választók névjegyzékébe fel nem vétet­hetnek : 1. a hadsereg állományában tettleg szolgáló, vagy tettleges szolgálati idejükön belül ideiglenes szabadságra bocsátott katonák, tengerészek, hon­védek ; ezek közé azonban nem tartoznak az 1868. XL. törvényczikk 36. §. és 1873. évi XXXI­. törvényczikk értelmében ellenőrzési szemlére, vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra behívott tar­talékosok és honvédek; 2. a pénzügy-, adó- és vámőrség legénysége; 3. a csendőrök; 4. az állami, törvényhatósági és községi rend­őrség legénysége. 12. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, és ennél­fogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethet­nek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal, azok: 1. kik bűntett vagy vétség miatt, vagy az 1848. XVII. törvényczikk 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban körülírt sajtóvétség miatt fogságra ítél­tettek, a büntetés tartama alatt; 2. kik bűntett vagy vétség miatt jogérvényes bírói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban vannak; 3. kik választói joguk elvesztésére ítéltet­tek, a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt.

Next