Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1875-02-14 / 36. szám

Budapest, 1875. 36. szám. Vasárnap, február 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. SzerkeSZTŐBÉP : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. 87. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre...................................20 frt. Félévre..............................................10 . Negyedévre....................................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés a „BUDAPESTI KÖZLÖNYÉBE a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1815. évi folyamá­n. Egész évre ................................ 20 forint Félévre............................................ 10­­ Negyedévre ............................... Falusi községeknek az illető szolgalitó igazolványának felmutatása mellett egész 5 » 12 , fél évre...................................... 6 » Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­lába bérmentve küldendő, Budapest, Bará­tok-tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny* kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenötö­­dik évi február hó nyolczadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi II. TÖRVÉNYCZIKK az 1848-ik évi V. törvényczikk 5. §. A) pontja né­mely tételeinek módosításáról. (Kihirdetetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi február 11-én, a főrendek házában február 12-én.) 1. §• A pestmegyei szent-endrei választókerület­hez tartozó Ó-Buda és Margit-sziget ezen kerü­lettől elszakittatván, az 1872. évi XXXVI. tör­vényczikk által alakított Budapest főváros vá­lasztókerületeibe oly módon osztatnak be, hogy Ó Buda a budai második választó­kerülethez, a Margit-sziget pedig a pesti lipótvárosi választó­­kerülethez csatoltatik.2. §. Várad-Váralja és Várad-Velencze városrészek, melyek jelenleg a biharmegyei bihari választó­­kerülethez tartoznak, ezen kerülettől elszakittat­­ván, a nagy­váradi választókerülethez csatoltat­­nak, eszerint Nagy-Várad-Ujváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velencze városrészekből egyesített és törvényhatósági joggal felruházott Nagy-Várad város választ egy képviselőt. 3. §• A pestmegyei szent­endrei és a biharmegyei bihari választó­kerületek érintetlenül hagyott ré­szei ezentúl is egy-egy képviselőt választanak. 4­§­Ezen törvény végrehajtásával a belügyminis­ter bizatik meg. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesités végett Felségünk elé : 1875. évi III. TÖRVÉNYCZIKK a nyilvános betegápolás költségei fedezéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi február hó 11-én, a főrendek házában febr. 12-én.) I. Fejezet. A költségek viselése. 1. §. A nyilvános gyógy- és betegápolási, úgyszin­tén szülházi költségeket, mennyiben azokat ma­guk az ápoltak vagyontalanság miatt megtéríteni nem képesek, a következők kötelesek viselni: a) a szülők gyermekeikért; b) a gyermekek szüleikért; c) a hitestársak egymásért; d) a cselédtartó és állandó munkaadó cselédjé­ért, illetőleg munkájáért 30 napig; gyárak, na­gyobb vállalatok tulajdonosai és a vasutak igaz­gatóságai munkásaikért, fennmaradván viszkereseti joguk az illető fizetni kötelesek ellen. 2­ §• Ha a rokonok és hitestársak vagyontalanok és átalában oly egyének, társulatok vagy alapok nem léteznek, melyek ezen költségviselésre kötelezhe­tők, úgy ez a 4. §-ban felsorolt esetek kivételé­vel azon törvényhatóság által térítendő meg,­­ melynek területéhez az ápoltnak illetőségi községe­­ tartozik. 3. §. A törvényhatóságok e czélból külön betegápo­lási alap létesítéséről gondoskodnak,és szükség­ esetében az egyenes államadó után pótadót vet­­­ nek ki. 4­ §• Az ápolási költségek következő esetekben az államkincstár által téríttetnek meg: a) az országos bábaképezdében ápoltakért min­den esetben; b) mindenféle kórházban és gyógyintézetben, vagy a hatóság megbízásából házilag ápolt buja­­fenyvesekért, ha ezek vagyontalanok; c) az állami, úgy a nyilvánossági jelleggel fel­ruházott kórházakban és gyógyintézetekben ápolt elmebetegekért, ha ezek, valamint az érettek fizetni köteles rokonok vagy hitestársak vagyon­talanok ; d) a c) alatt említett kórházakban és gyógyin­tézetekben bármily betegség miatt ápolt oly egyé­nekért, kiknek illetősége meg nem állapítható. 5. §. Magyar alattvalóknak a külföldi és külföldiek­nek a hazai kórházakban és gyógyintézetekbeni kölcsönös ápoltatása, a meghaltaknak eltemette­tése, valamint a felmerült költség megtérítése körüli elj­ár­á­s, a fennálló és esetről esetre kötendő államegyezmények vagy a viszonosságon alapuló gyakorlat által szabályoztatik. 6. §. Az államkincstár vagy valamely közalap ter­hére s a vagyontalanok részére kiszolgáltatandó gyógyszerek rendelésének módja a fenálló, illető­leg a belügyminiszer által kiadandó szabályhoz van kötve, melyet a magán­orvosok is megtartani kötelesek. 7. §. Minden község saját kebelében az ott illetékes vagyontalan betegek gyógyításáról és a gyógyit­­hatlanok ápolásáról gondoskodni tartozik, ha az ápolásra az 1 s. §. szerint kötelezettek nem lé­teznek.8. §: A gyógyithatlannak nyilvánított, de nem köz­­veszélyes elmebetegek, továbbá az ártalmatlan bárgyak, buták és hülyék ápolása és eltartása, a­mennyiben mindezek vagyontalanok lennének, szintén az illetőségi község kötelessége. 9. §. Közkórházakban és gyógyintézetekben ápolt és gyógyíthatlanoknak nyilvánított bármily va­gyontalan betegeket az illetőségi község további ápolás és gondozás végett átvenni tartozik. E kórházakban és gyógyintézetekben ápo­landó avagy ápolt betegek, valamint a külföldi ápoldákban tartott egyének szállításából felme­rült költség, a­mennyiben ez az ápoltak avagy az azokért fizetni köteles rokonok vagy hitestársak vagyonából ki nem kerül, az illetőségi község által fedezendő. A 7., 8. és jelen §§. intézkedései folytán felmerülő költségek fedezésére nézve sem a tör­vényhatóság, sem az állam segélye igénybe nem vehető. 10. §. A járványok alkalmával elrendelt hatósági év- és gyógyintézkedése­kből felmerülő mindennemű költségek azon község terhére esnek, melynek ér­dekében a kérdéses intézkedések elrendeltettek ; a községnek beigazolt vagyontalansága vagy túlter­­heltetése esetén azonban a törvényhatósági be­tegápolási alap vagy ennek kimerültével az állam segélye vehető igénybe. II. Fejezet: A költségek beszedési módja. 11. §. Mihelyt valamely beteg, kiért a gyógyköltség a jelen törvény 1. és 2. §. értelmében fizetendő, kár-

Next