Budapesti Közlöny, 1876. június (10. évfolyam, 125-147. szám)

1876-06-01 / 125. szám

Hennel Hugót, a 8. sz. gf. Saint-Quentin uhl. e.-ben; Sivkovich Márkot, a 12. sz. II. Ferencz mind­­két Sicilia királya uhl. e.-ben; Pohl Henriket, a 12. sz. gf. Pálffy húsz. e.-ben; Gläser Hermannt, a 2. sz. gf. Wrangel drag. e.-ben; Mayer Józsefet, a 3. sz. Károly fhg. uhl. e.-ben; Spitschka Sándort, a 4. sz. Ferencz-József csá­szár uhl. e.-ben; Hrehorowicz Ignáczot, a 11. sz. Ferencz-József császár drag. e.-ben; lovag Pechmann v. Massen Károlyt, a 3. sz. Albert szász király drag. e.-ben ; Weeber Albertet, a 3. sz. Károly ihg. uhl. e.­­ben; lovag Baratta de Dragona Károlyt, a 6. sz. Sándor hesseni és rajnamelléki hg. drag. e.-ben; Feigl Ödönt, az 1. sz. gf. Grünne uhl. e.-ben; Adya Miklóst, a 7. sz. Vilmos braunschweigi hg. drag. e.-ben; Schenek Alfrédet, a 15. sz. gf. Pálffy huszár e.-ben; Häufler Gusztávot, az 1. sz. gf. Grünne uhl. e.-ben; ehrlenburgi Ehrler Quidót, a 13. sz. savoyai Fugen hg drag. e.-ben; Vogler Alajost, a 2. sz. Miklós orosz nhg. húsz. e.-ben; Egger Rudolfot, az 5. sz. gr. Radetzky húsz. e.­­ben ; Mad­aga Ágostot, a 2. sz. hg. Schwarzenberg uhl. e.-ben. (Folytatjuk.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister Germatz Ferencz távirdai főtisztet és Pin­­kász Vilmos távirdatisztet m. kir. távirdaigazga­­tósági titkárokká illetőleg felügyelőkké nevezte ki. A m. kir. tengerészeti hatóság a hosszujáratu kereskedelmi tengerészethez a következőket ne­­vezte ki: hajóhadnagyokká: Kilvain Ferenczet, Buccariból, Mareglia Jánost, Lussinpiccoloból és Randich Henriket, Costrena Sa. Barbarából. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság által tízverteczky Géza a lugosi kir. adóhivatalhoz ide­iglenes minőségben VII. osztályú tisztté nevezte­tett ki. JEGYZŐKÖNYV. Felvétetett a közmunka- és közlekedési m. kir. mi­­nisteriumban, 1876. évi ápril­is 27-én. Jelen voltak­ az alulírottak. Az állami biztosítást élvező vasutak jövedel­mezősége tekintetéből elkerülhetlenül szükséges beruházásokat tárgyazó 1875. évi XLI. törvény­­czikk 2. és 3. §§-ainak s úgy­szintén az 1876. évi XI. törv. czikknek végrehajtása czéljából az alul­irt m. kir. ministerek közt egyrészről, s a szintén alulirt vasuttársulatok illetőleg társulati képvi­selők közt másrészről és pedig ez utóbbiak ré­széről a még szükséges közgyűlési határozat fenntartásával, a következő megállapodások jöt­tek létre: I. czikk. Beruházási költségek megállapítása. Az alább nevezett vasutaknak egyrészt a már eddig teljesített különféle beruházásokra s más­részt az üzlet viteléhez elkerülhetlenül szüksé­ges anyagszer-készletekre vonatkozó pénzszük­séglete, a mindkét rendbeli beruházás után 1875. év végéig felmerült időközi kamatok beszámítá­sával a következő osztrák értékű papir-össze­­gekben állapíttattak meg: u. m.: 3620 Az első erdélyi vasutat illetőleg Az alföldi vasutat illetőleg A pécs-barcsi vasutat illetőleg A m. keleti vasutat illetőleg A kassa-oderbergi vasutat ille­tőleg A m. északkeleti vasutat ille­tőleg A m. nyugoti vasutat illetőleg Az első m. gácsországi vasutat illetőleg Az eperjes-b­luchowi vasutat illetőleg A duna-drávai vasutat ille­tőleg _____ Az összes fentnevezett vasutak­nál tehát 2,693.641 frt 12 kr 5,926.978 frt 44 kr 8,620.619 frt 56 krban Tekintettel azonban arra, hogy a fentebb elő­sorolt összegekben az időközi kamatok csak 1875. év végéig vannak számba véve, hogy továbbá egyes ugyancsak a fentebbi összegekben már szá­mításba vett beruházások részint még befejezve, ré­szint pedig felülvizsgálva nincsenek, s hogy végre az alapul vett számadások részben még a kormány­közegek által érdemlegesen átvizsgálva nem let­tek, hanem csakis az érdekelt társulatoknak fe­lelősség terhe alatt tett bejelentéseik alapján vetettek fel a fenntebbi megállapításokba, mind­ezeknél fogva a fentebb részletesen elősorolt összegek netáni helyesbítése az illető műszaki felülvizsgálatok s egyátalában a kérdéses beru­házásokra vonatkozó végleszámolás eredményé­hez képest úgy a kormány, mint az érdekelt vasúttársulatok részéről is világosan fenntar­­tatik. II. czikk: A névleges kölcsön­ tőke. A fentebbi I. czikkben felsorolt valamint az előlidézett törvényczikkek alapján a kormány ál­tal netán még ezentúl engedélyezendő beruhá­zásokra szükséges pénzösszegek az érdekelt egyes vasúttársulatok által elsőbbségi kölcsönök útján lesznek beszerzendők. E végből tehát az Az első erdélyi vasutat illetőleg Az alföldi vasutat illetőleg A pécs-barcsi vasutat illetőleg A m. keleti vasutat illetőleg A kassa-oderbergi vasutat illetőleg A m. északkeleti vasutat illetőleg A magyar nyugoti vasutat illetőleg Az I-ső m.­gácsországi vasutat illetőleg Az eperjes-b­luchowi vasutat illetőleg A duna-drávai vasutat illetőleg III. czikk. Állami külön biztosítás és egyéb kedvezmények. A II. czikk értelmében kiállítandó s legfölebb 12.531.200 névértékű forint erejéig kibocsátandó elsőbbségi kötvények kamatozása és 50 év alatt 0-4777 610 hányaddal leendő törlesztése czéljából az állam az alulírt vasúttársulatoknak egyenként külön biztosítást nyújt, mely azonban összesen évi 686.425 litet arányban meg nem haladhat s a törlesztési 50 év elteltével megszűnik. Ezen felül az állam a fentebb számjelzett el­sőbbségi kötvények pontos kamatozásáért és tör­lesztéséért jótállást vállal.­­ Megengedi továbbá, hogy ezen kötvények valamint az alulírt egyes társulatok által saját kölcsönrészletükről kiállí­tandó s a m. kir. pénzügyministériumban elhelye­zendő főkötvények is, teljesen adó-, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Megengedi végül, hogy az alulírt egyes társula­tokat a jelen jegyzőkönyvi megállapodások értel­mében terhelő elsőbbségi részletkölcsönök az il­lető pálya telekkönyvének teherlapjára szintén il­letékmentesen tábláztassanak be. A fentebbi 686.425 frtot meg nem haladható külön biztosítás a megfelelő elsőbbségi kötvények­nek az állam által leendő átvétele arányában (lásd a IV. czikket) és az alábbi XI. czikk sze­alálírt társulatok 200 osztr. ért. arany forintról szóló évi 5 °/, -val aranyban kamatozó és 50 év alatt törlesztendő elsőbbségi kölcsönkötvényeket fognak kiállítani. A kibocsátandó kötvények száma az összes alul­írt vasuttársulatoknál nem rúghat többre 62.656 darabnál 12.531.200 frt névértékkel. De minthogy azon összeg, mely a most említett kötvényekből az I. czikkben 8.620.619 frt 56 kr­ban megállapított beruházási szükségleten felül még befolyandó — az 1876. évi XI. t. sz. 2-ik §-ának világos kikötéséhez és az alábbi XII-ik czikk intézkedéséhez képest csakis a valóban fenn­forgó szükség arányában használható fel; nehogy ezen a törvény által kívánt eljárás folytán a szó­ban forgó kölcsönművelet végleges megállapítá­sa késleltetést szenvedjen: mindezeknél fogva, s tekintettel végül az I. czikk végpontjában foglalt kölcsönös fentartás érvényesíthetésére is, közösen abban történt megállapodás, hogy a szóban forgó kötvények — az állami külön biztosításban fede­zetet nem találó s így tehát fölösleges czimletek feltétlen megsemmisítésének fenntartásával (lásd az alábbi VI. czikket) — egyelőre a megállapí­tott maximumot meghaladó számban legyenek kiál­líthatók, és pedig tekintettel az egyes vasúttársu­latok különleges viszonyaira, a következő mérték­ben, a­­me­rint meghatározott időpontban lép életbe, s az egyes társulatokra eső végleges különbiztosítási összeg a beruházási kölcsön kimerítése után szám­­vivőileg fog megállapíttatni. Különösen az alföldi vasúttársulat a gombos­­erdődi parti vágányok, egy kotrógép és az enge­délyokmányban kikötött értéket meghaladó for­galmi eszközök költségeit illetőleg az e költségek fedezésére már kibocsátott társulati czimletek ka­matozása és törlesztése fejében a többször emlí­tett 686.425 frt maximál biztosítási összegnek ezen társulatra eső részleten felül, további évi 13.575 ezüst frt 9 krnyi biztosításban részesittetik, mely biztosítás az 1875. évi 41. t. sz. 3. §-ával engedé­lyezett évi 700.000 írtban szintén fedezetét találja, s mely további biztosítás 1876. évi január hó első napjával lép életbe. IV. czikk. A kölcsönkötvények átvétele az állam által. A fentebbi II. czikkben körülirt elsőbbségi kötvényeket és pedig legfölebb 12.531.200 forint névértékű összeg erejéig az állam veszi át azon árfolyam mellett, mely az 1875. évi 49. 1. czikkben engedélyezett 6­0/0-os magyar járadékkölcsön 80’/2 °/c -os árfolyamának megfelel. Ezen elvből kiindulva az átvételi árfolyam minden 100 névértékű arany frt után 69 ’/­ o % -ban Anyagszerekre Egyéb beruházá­sokra Összesen 297.092 frt—kr 2.523.080 frt 80 kr 2.820.172 frt 80 kr 466.950 70— . 309.501 7081 70 776.451 » 81 70 43.757 0— » 173.702 7024 70 217.459 » 24 » 499.027 128 525.100 »55 70 1,024.127 7083­­ 473.918 1— 959.832 7052 70 1,433.750 7052 469.449 70__­­ 1,065.328 038 » 1,534.777 7038 214.313 70— 182.863 2*53 70 397.176 » 53 » 121.588 084 136.917 103 70 258.505 87 70 30.925 $— t6 6.299 7045 » 37.224 7045 70 76.621 0— 44.352 7013 120.973 » 13 » 21.568darab 4.313.600 frt 5.744 0 1,148.800 » 1.564 0 312.800 » 8.239 0 1,647.800 » 11.139 2,227.800 » 12.148 0 2,429.600 » 2.857 70 571.400 » 2.188 70 437.600 » 268 70 53.600 » 885 70 177.000 » összesen 66.600 13,320.000 frt névértékben

Next