Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)

1880-05-01 / 100. szám

Budapest, 1880. 100. szám. Szombat, május 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt Félévre...............................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők, még-­ pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200*szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1880. évi XVI. TÖRVÉNYCZIKK Uj-Szeged községnek Szeged szabad királyi város­sal való egyesítéséről. (Szentesítést nyer 1880. évi április hó 27-én. Kihirdet­­tetett az országgyűlés képviselő­­házában 1880. évi áp­rilis hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő tör­vény­czikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• Új-Szeged község Torontálmegyéből kikebelez­­tetik és Szeged szabad királyi város területével egyesittetik. Szeged szabad királyi város területével egye­síttetik egyszersmind a nagy-marostői terület is. 5. §. Uj-Szeged község községi vagyonának Szeged szabad királyi város vagyonával egyesítése vagy más módon miként kezelése tárgyában, valamint az uj-szegedi birtokosok és lakosok által viselendő pótadó iránt felmerült kérdések megoldása czéljá­­ból egyezség kísérlendő meg, mely ha nem sikerül, mindkét fél meghallgatása után, a belügyminiszer határoz. 3­ §• Új-Szeged község országos képviselőválasztás tekintetében, a török-kanizsai választó­kerületből,­ a Szeged szabad királyi városi I­só kerületbe át­­kebeleztetik. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva­­nadik évi április hó huszonhetedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK Szeged szab. kir. város újjá­építésének keresztül viteléről s az erre szükséges költségek viseléséről.­­Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Ki­­hirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé, Új-Szeged szabad királyi város belterületén, az 1879. évi XX. törvényczikk 5. és 8. §-a értelmé­ben megállapított építési terv keretében, következő középitkezések és munkálatok lesznek keresztül viendők: a) a tiszai rakpart; b) a tiszai állandó hid; c) két körút; d) négy nagy sugárút; e) három kis sugárút; f) a tervezetbe foglalt közkertek ; g) laktanya a közös hadsereg használatára, a Mars-téren; h) két falazott főcsatorna; i) a vár lerombolása; j) a szabályozási terv folytán szükséges kisajá­títások eszközlése. 2. §• Ezen munkálatok, a szegedi királyi biztosság, illetve az állam­ kormány által szervezett építészeti hivatal által lesznek a megállapított összhangzatos terv alapján keresztül viendők. 3. §: Ezen törvény 1-ső szakaszának a) és b) pontjai alatt foglalt munkálatok keresztül vitelére szüksé­ges költségeket az állam viseli, s az elkészült épít­ményeket, minden visszteher nélkül, a város örök tulajdonába bocsátja át. " A város ezen középítmények jövedelmét saját háztartása javára fordíthatja,— tartozik azon­ban a híd és a rakpart összesített bevételeinek 10°/a-át, mint ezen építmények fentartására ren­delt alapot, elkülönítve kezelni, és ezen alapból a hidat és a rakpartot évenként javíttatni, és foly­tonosan kifogástalan állapotban tartani. 4­ §­Ezen törvény 1. §-ának e)—j) pontjai alatt fel­sorolt építkezések Szeged város által és annak terhére lévén teljesítendők, az ezekkel egybekötött költségek a város részére kötendő kölcsönből fe­­dezendők. Arról, hogy a Szeged szabad királyi város ter­dére eső építési alap mily módon állíttassék elő, külön törvény intézkedik. A szóban levő munkálatok czéljára keresztül viendő kisajátítások útján nyert területek elárusí­­tásából befolyó összegek, az építési alap növelésé­re, az állampénztárba lesznek beszolgáltatandók, ezen összegek azonban az építkezések befejeztével eszközlendő végleszámolásnál, egészben Szeged város javára tudatnak be. 5. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az állami hivatalok számára szükséges épületeket 1884. év végéig felépíttesse, úgy azonban, hogy az állam­­kincstárt terhelő építési költségeknek megfelelő tőkeösszeg évi kamatja, a Szegeden levő állami hivatalok elhelyezése után 1878. évben fizetett lak­bérösszeget meg ne haladja. Az állami építkezésekre szükséges területeket, a tervben e végre kijelölendő helyeken Szeged vá­ros tartozik kiszolgáltatni s azon esetben, ha az említett állami épületek a fennebb kitűzött határ­időben felépíttetnek, azon területek minden kár­pótlás nélkül az állam tulajdonába mennek át. .. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával lép érvénybe és végrehajtásával az összministérium bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a­mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva­­nadik évi április­ba huszonnyolczadikán. Ferencz József, s.k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVIII. TÖRVÉNY­CZIKK a Szeged szabad királyi város területén emelendő építmények adómentességéről. (Szentesitést nyert 1880. é­vi április hó 28-án. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: fő­szeged szabad királyi város területén az 1879-ik évi árvíz után téritvény mellett épült ideiglene Lapunk mai számához három és fél év . Hivatalos Értesítős van csatolva.

Next