Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)

1880-05-01 / 100. szám

Budapest, 1880. 100. szám. Szombat, május 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziektere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziektere Athenaeum épület. Előfizetési Ábak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 írt Félévre ...............................10 » N egyedévre ...... 5 » Egy telje, lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai elölegesen beküldendők; még-^ pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200*szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1880. évi XVI. TÖRVÉNYCZIKK Uj-Szeged községnek Szeged szabad királyi város­sal való egyesítéséről. (Szentesítést nyer 1880. évi április hó 27-én. Kihirdet- tetett az országgyűlés képviselő' házában 1880. évi áp­rilis hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendéi és képviselői közös egyet­értéssel a következő tör vény czikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: 1- §• Uj-Szeged község Torontálmegyéből kikebelez- tetik és Szeged szabad királyi város területével egyesittetik. Szeged szabad királyi város területével egye­sittetik egyszersmind a nagy-marostői terület is. 5. §. Uj-Szeged község községi vagyonának Szeged szabad királyi város vagyonával egyesítése vagy más módon miként kezelése tárgyában, valamint az uj-szegedi birtokosok és lakosok által viselendő pótadó iránt felmerült kérdések megoldása czéljá- ból egyezség kisérlendő meg, mely ha nem sikerül, mindkét fél meghallgatása után, a belügyminister határoz. 3- §• Uj-Szeged község országos képviselőválasztás tekintetében, a török-kanizsai választó kerületből,1 a Szeged szabad királyi városi l-só kerületbe át- kebeleztetik. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall- ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva- nadik évi április hó huszonhetedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK Szeged szab. kir. város újjá építésének keresztül viteléről s az erre szükséges költségek viseléséről. (Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Ki- hirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendéi és képviselői közös egyet értéssel a következő törvényezikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: Lj­Szeged szabad királyi város belterületén, az 1879. évi XX. törvényezikk 5. és 8. §-a értelmé­ben megállapított építési terv keretében, következő középitkezések és munkálatok lesznek keresztül viendők: a) a tiszai rakpart; b) a tiszai állandó hid; c) két körút; d) négy nagy sugárút; e) három kis sugárút; f) a tervezetbe foglalt közkertek ; g) laktanya a közös hadsereg használatára, a Mars-téren; h) két falazott főcsatorna; i) a vár lerombolása; j) a szabályozási terv folytán szükséges kisajá­títások eszközlése. 2. §• Ezen munkálatok, a szegedi királyi biztosság, illetve az állam-kormány által szervezett építészeti hivatal által lesznek a megállapított összhangzatos terv alapján keresztül viendők. 3. §. Ezen törvény 1-ső szakaszának a) és b) pontjai alatt foglalt munkálatok keresztül vitelére szüksé­ges költségeket az állam viseli, s az elkészült épít­ményeket, minden visszteher nélkül, a város örök tulajdonába bocsátja át. ' A város ezen középitmények jövedelmét saját háztartása javára fordíthatja;— tartozik azon­ban a bid és a rakpart összesített bevételeinek 10°/u-át, mint ezen építmények fentartá9ára ren­delt alapot, elkülönítve kezelni, és ezen alapból a hidat és a rakpartot évenkint javíttatni, és foly­tonosan kifogástalan állapotban tartani. 4- §­Ezen törvény 1. §-ának e)—j) pontjai alatt fel­sorolt építkezések Szeged város által és annak terhére lévén teljesitendők, az ezekkel egybekötött költségek a város részére kötendő kölcsönből fe- dezendők. Arról, hogy a Szeged szabad királyi város tér bére eső építési alap mily módon állittassék elő, külön törvény intézkedik. A szóban levő munkálatok czéljára keresztül viendő kisajátítások utján nyert területek elárusi- táeából befolyó összegek, az építési alap növelésé­re, az állampénztárba lesznek beszolgáltatandók, ezen összegek azonban az építkezések befejeztével eszközlendő végleszámolásnál, egészben Szeged város javára tudatnak be. 5. §. A ministerium felbatalmaztatik, hogy az állami hivatalok számára szükséges épületeket 1884. év végéig felépittesse, úgy azonban, hogy az állam- kincstárt terhelő építési költségeknek megfelelő tőkeösszeg évi kamatja, a Szegeden levő állami hivatalok elhelyezése után 1878. évben fizetett lak­bérösszeget meg ne haladja. Az állami építkezésekre szükséges területeket, a tervben e végre kijelölendő helyeken Szeged vá­ros tartozik kiszolgáltatni s azon esetben, ha az említett állami épületek a fönnebb kitűzött batár­időben felépittetnek, azon területek minden kár­pótlás nélkül az állam tulajdonába mennek át. e. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával lép érvénybe és végrehajtásával az összministerium bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall- ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczva- nadik évi április bó huszonnyolezadikán. Ferencz József, s.k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1880. évi XVIII. TÖRVÉNY CZIKK a Szeged szabad királyi város területén emelendő építmények adómentességéről. (Szentesitest nyert 1880. e'vi április hó 28-án. Kihir- dettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendéi és képviselői közős egyet­értéssel a következő törvényezikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: fe­szeged szabad királyi város területén az 1879-ik évi árvíz után téritvény mellett épült ideiglene Lapunk mai számához három és fél iv > Hivatalos Értesítői van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents