Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)

1881-05-01 / 99. szám

Budapest, 1881. 99. szám. Vasárnap, máj us 1, BUDAPESTI » K Ö Z L Ô N ï 7 S» HIVATALOS LAP. Szerkesztősé» : Budapesten, Ferencziektere, Bazárépület, U. léposO, II. emelet, 6-ik ejtő. KlADÓ-ErVAT*'- : Budapesten, Ferencziektere Athenaenm épület. Előfizetési Árak: Naponkénti poatai szétküldéssel, vagy helyben házho* hordva : Egész évre ...... 20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 6 » Egy telje, lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Érteeitö“-b« iktatandó hivatalos hir­detések dijai ellligiien beküldendők ; még- pedij 100-szóif egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 800-saóÍg 8 frt, 800—300-*zoif 3 frt ée Így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás «tán 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hModliasábos petitsor egyszeri hi*» detésórt 18 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért IS kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. 1881. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és sza­bályok némely határozatainak módosításáról. (Szentesítést nyert 1881. évi április hó 15-én. Kihir- dettCtett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi április hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi áp­rilis hó 27-én). (Folytatás és vége.) 18. §. Ismétlődő bélyegröviditésnek jövedéki kihágássá minősítése. Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha daczára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájok intézett végzéseiből (határo­zataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön írás­beli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bé­lyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek, egy évi időközben ismételve hasonfaju bélyegrövidést követnek el, és az ezen bélyegröviditésekért kisza­bott bírságokat a fizetési meghagyás jogerőre emel­kedésétől számított 30 nap alatt meg nem fizetik, jövedéki büntető eljárás utján a 7. és 9. §§-ban foglalt illetéki bírságok kettŐ2tetett összegével büntetendők, mely be nem hajthatása esetére az 1876 : IV. törvényczikk 19. és 20. §§-ainak rendel­kezéséhez képest, elzárás-büntetésre változtatható. 19. §. A közúti vaspályavállalatok vitelbérei után fize­tendő bélyegilleték. Az 1871 : LXIII. t. -ez. 7. §-ának a közúti vas- pályavállalatok által szállított személyek vitelbé­rétől járó illeték iránti határozatai oda módosít­tatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől : 20 krajezárig 1U kr. 20 krajezáron felül 40 krig lja » 40 » » 60 » 3/« » 60 > » 80 > l°/o » 80 > » 1 frt'g l1/* > fizetendő és igy tovább minden 20 krtól 1/4 krral több ; a 20 krnál kisebb maradványösszeg 20 krnak veendő. 20. §. Bélyeg és jogilletékek kisajátítás eseteiben. A kisajátítás eseteire járó bélyeg- és illetékek iránt eddig fennálló szabályok helyébe (1868: LV. t.-cz.) a következő ha'ározatok lépnek. A kisajátítási törvény alapján eszközlendő kisa­játítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeírás, leírás, egyezség, jegyzőköny, becslevél, bizonyítvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magántársulatok vagy magán felek által eszkö­zölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb fel­sorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmen­tesek, mig más czélokra, mint a kisajátítási tör­vényben megállapított kisajátítási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére, nem használtatnak. Az illeték-szabás határozatai által megállapított vagyon-átruházási és telekkönyvezési illetékek, a közczélokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak a ki­sajátítás utján tulajdonukba átment földterületek­től, a fizetett kártalanítási összegek alapján meg­szabandó átruházási 43/i0 °/0 illetéknek fele részét fizetni. A kisajátítás utján megvett és lebontandó épít­mények megszerzéséért vagyon-átruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanítási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek. A pénzügyminÍ8ter utasittatik, hogy ezen hatá­rozatokat az 1868. évi LV. törvényczikk hatálya alatt kisajátítás utján eszközölt vagyonátruházá­sokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazza. 21. §• Bélyegilleték névváltoztatás és névátruházás ese­teiben. A névváltoztatást kérelmező beadványok 50 kr. bélyeg alá esnek. Ha egy beadvány több névvál­toztatás kérelmét tartalmazza, annak mindegyike után ugyanazon bélyegilleték rovandó le. A névátrubázást tárgyazó folyamodványokra al­kalmazandó bélyeg eddigi mérve nem változik. 22. §. Illeték- egyenérték. A százalékos illetékek egyenértékére vonatkozó szabályok (illetékszabás 95. tétel D) pontja) kö­vetkezőkép módosíttatnak : Illetékegyenérték fejében évi tartozásként : a) azon javadalmakra és alapítványokra, melyek' nek adományozása O Felsége vagy a kormány ne­vezésétől vagy jóváhagyásától függ, továbbá a kor- idősbségi hitbizomáDyokra, az ingatlan vagyon ér­téke után s/,0-ed százalék és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10 százalék ; b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak és alapítványokra, valamint egyházi és világi köz­ségekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testü­letek és társulatokra, melyek tagjainak a törzsva- gyonban tulajdonrészük nincs, — az ingatlan va­gyon értéke után 4/,0-ed százalék, és a vagyon ál­lagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/i0-ed százalék ; és c) azon részvényes vállalatok és más közkereseti társaságokra, melyeknek tagjai a közös törzsva- gyonban részszel bírnak, az ingatlan vagyon érté­ke után 2/, 0-ed százalék rovatik ki. 23. . Az ingatlan vagyon értékéül a földadó czimén fizetett államadónak, — a földtehermentesitési já­rulékot hozzá nem számítva, — százszoros összege, — a házbér-adó alá tartozó épületeknél, az állam­adónak a földtehermentesitési járulékkal együtt véve, — Budapesten ötvenszeres — másutt min­denütt hatvanszoros összege veendő, ha pedig az ingatlanokkal kisebb királyi haszonvételek is van­nak egybekapcsolva, ezeknek az 1875-ikévi XXII. t.-cz. értelmében járadékadó alapjául vett jövedel­mének húszszoros összege hozzá számítandó. A házosztályadó alá tartozó épületek, valamint az ingó vagyon értéke, a fél bevallása vagy szük­ség esetében hivatalos nyomozás alapján határoz- tatik meg. 24. §. Az illetékegyenérték alól mentesek : a) mindazon ingatlanok, melyek a föld- és ház- adónak alávetve nincsenek ; b) az állam igazgatása alatt álló közalapok és a tudományos egyetemek alapjai ; c) oly ingatlan javak, melyek valamely község osztatlan tulajdonát képezik ugyan, de azok ha­szonélvezete vagy haszonvétele egyedül az egyes lakosok ház- vagy földbirokával válhatlan kap­csolatban van, oly módon, hogy azon osztatlan in­gatlanok, kizárólag csak az egyes birtokok kiegé­szítő részét képezik ; d) a szentegyházak, imabázak s isteai tisztelet­re szánt ingóságaik ; e) az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélok­ra rendelt alapítványok ingóságai, s ily ozélokra fennálló intézetek s egyletek ingó javai, a mennyi­ben az alapszabályok szerint ezen vagyon az emlí­tett czéloktól el nem vonható ; f) a 22. §-ban említett javadalmak azon birlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedel­mük, évi 400 frtot meg nem halad ­g) a részvénytársulatok gyártelepei és a gyári czélokra szolgáló építmények ; b) oly közkereseti társaságok, melyek csak a társulati tagok vagy örökösei élettartamára, vagy 15 évet meg nem haladó időre alakultak. 25. §. Az előző 24. §-ban nem említett egyéb országos tudományos intézetek és köz-tanintézetek ingatlan javaira, az 1868: ÍÍQH. törvényczikk 24. §-a ál­tal megállapított illeték-egyeaérték nem változik , 26. §. Midőn az illeték-egyenérték alá tartozó jogi személy az év folyama alatt valamely ingatlannak birtokába lép, ez utóbbira nézve köteles az illetéki egyenértéket a szerzés napjától kezdve megfelelő időarány szerint fizetni. Ha pedig valamely ingat­lan az illeték-egyenérték alá tartozó személy ré­széről magán félre átrubáztatík, az előirt illeték­egyenérték az átruházás napjától számítva töröl­tetik. De viszont a szerző magán felekre az ily átru­házások tekintetében azon illetéki szabályok alkal­mazandók, melyek az illeték-mentes és illeték-kö­telezett felek közt előforduló átruházásokra nézve érvényben vannak. 27. §. Az illeték-egyenérték az illeték-köteles vagyon­nak jövedelmét zálogjogilag terheli és az ennek élvezetére jogosított személy által saját haszonél­vezetének időtartamához képest fizetendő. 28. §. Nyomdatulajdonosok kezessége a hírlapi hirdet « menyek bélyegilletékeért. Az illetéki szabályok (192. §.) azon rendelke­zése, mely szerint a hírlapokba iktatott bélyegkö­teles hirdetményektől járó bélyegilleték a lapki­adót terheli, azzal bővíttetik, hogy a bélyegköte­les tárgyat előállító nyomdatulajdonos, a birdetés- bélyegilletékért kezeskedik. A nyomdatulajdonos köteles az üzletében nyo­mandó s hirdetményeket felvevő minden hírlapot Lapunk mai számához negyediv melléklet s három iv » Hivatalos Értesítő < van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents