Budapesti Közlöny, 1884. június (18. évfolyam, 128-150. szám)

1884-06-01 / 128. szám

Budapest, 1884. 128. szám Vasárnap, Junius 1­KÖZLÖNY. LÁP. BZKEKESZTÖeÉOI iroda : IV. kerület, hatyani-utcza 7. szám L emelet, 8. ajtó. KlADÓ-mV ATAL : Perencziektere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész érre ..........................20 írt F élévre...............................10 > Negyedévre..........................5 » E gy telje, lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal elölegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—SOO-szóig S frt és Így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A beltigyministerium vezetésével megbí­zott magyar ministereinököm előterjesz­tésére megengedem, bogy D o r n e r Kajetán sümegi lakos, saját, valamint Károly, Béla-József, István, Géza, Kálmán, Kajetán, Anna és Emília-Józefa nevű gyer­mekei vezetéknevét, a magyar nemesség épségben tartása mellett, Darnay-ra vál­toztathassa át, és neki valamint törvényes utódainak a »szentmártoni« előnevet adományozom. Kelt Budapesten, 1884. évi május bó 2 2-dikén. Febencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ó császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott: Roediger Emil sorhajő-kapitáDynak a jól meg­érdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és neki ez alkalommal a czimzetes ellen- tengernagyi jelleget, továbbá sokévi igen sikeres szolgálatai elismeréséül a 3. oszt. vaskorona-ren- det, mindkettőt díjmentesen adományozni; továbbá: Natti József nyug. czimzetes fregatt-kapitány­nak, sok évi, miűdig kötelességhü szolgálatai elis­meréséül, a katonai érdemkeresztet adományozni; azután: Engst Gyula őrnagynak a békeállományban, térparancsnoknak Josefstadtban, a fölülvizsgálat alapján »ezidőszerint szolgálatképtelen« gyanánt, hat havi időtartamra a várakozási illetékkel számf. szabadságoltak viszonyába helyezését elrendelni; Ricci Károly testőrnek és 1. oszt. századosnak a cs. kir. arciére-testőrségben, nyugalomba helye­zését saját kérelmére elrendelni és neki ez alka­lommal a czimzetes őrnagyi jelleget dijmentesen adományozni; továbbá: a következő 1. oszt. századosoknak előjegy­zését őrnagyi helyi alkalmazásra elren­delni, még pedig: Krinner Alajosnak, a 12. sz. gy.-ezredben; Jakhel Edének, számf. a 16. sz. gy -ezredben, szolgálati alkalmazásban a kát. földrajzi intézet­nél, és Glasser Ferdinándnak, a 6. sz. táb. tüzér-ez­redben ; végül: Hofbauer Mihály 1. oszt. századosnak a 9. sz. táb. tüzér-ezredben, a jól megérdemelt nyugalomba saját kérelmére történt helyezése alkalmából a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen, és Hoffenreich János szakaBzvezetőnek a 49. sz. gy.-ezredben, a garsteni fegyházban kitört fegyencz- lázongás alkalmával tanúsított lélekjelenléte és erélyes kezdeményezése elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozni. A magyar királyi igazságügyminister, Regner Lajos budapesti kir. itélő-táblai segéd­fogalmazót ugyanazon kir. itélő-táblához fogal­mazóvá ; Ráth Zsigmond kir. itélő-táblai tiszteletbeli se­gédfogalmazót pedig ugyancsak a budapesti kir. itélő-táblához valóságos segédfogalmazóvá ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister. Dröxler Gusztáv Pozsony városi alpolgármestert a nevezett város területére békebiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Hubay Gyula rimaszombati kir. törvényszéki jogyakornokot az ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Kovács Géza gyulafehérvári kir. ügyészségi Írnokot a gyulafe­hérvári kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, j Orsetti Emilia győri állami tanitónőképezdei ide-! iglenes segédtanitónőt állásában végleg megerő-j 8itette. utasítás az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a értelmében a felekezeti középiskolák érettségi vizsgálatai­hoz kirendelendő kormányképviselők számára. J (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi minister 1884. évi j 18,514. szám alatt kelt rendeletével.) 1. Az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a szerint a val­lás- és közoktatásügyi minister a felekezetek által fentartott középiskolák érettségi viszgálataihoz kormányképviselőt rendel ki. E kormányképviselők rendszerint a felsőbb isko­lák tanárai, vagy más kiváló szakférfiak köréből vétetnek, s megbízatásuk egy vagy több intézetre de csak azon egy évi érettségi vizsgálatokra szól, annál fogva évről-évre s javító, vagy pótérettségi vizsgálatokat illetőleg esetről-esetre megújítandó. \ A kormányképviselőt semmiféle rendelkezési j jog nem illeti; ellenben tartozik felügyelni, hogy i a törvény intézkedési és a minister által megálla- j pitott vizsgálati utasítások megtartassanak. 2. A vallás- és közoktatásügyi minister e megbí­zásról az illető felekezeti középiskola főhatóságát is értesítvén, a megbízatást vett kormányképviselő is érintkezésbe teszi magát a felekezeti főhatóság­gal, illetőleg az ez által az érettségi vizsgálat ve­zetésére kirendelt elnökkel, a) az érettségi vizsgálat szóbeli részének meg­tartására a felekezeti hatóság által kitűzött s a mini8ternek bejelentett napok tudomásul vétele, s a mennyiben e kitűzött napokra nézve netalán ne­hézségei volnának, ezeknek közlése s lehető ki­egyenlítése, — b) az érettségi vizsgálathoz készített írásbeli dolgozatok átvétele végett, melyeket a törvény 23. §-ának a) pontja szerint áttekinteni tartozik. E végből felkéri a felekezeti főhatóságot, illetőleg a vizsgálathoz általa kirendelt elnököt, hogy az »Érettségi vizsgálati Utasítás« 15. §-a értelmé­ben, a vizsgáló tanárok által már átnézett, megbí­rált és érdemjegyekkel ellátott Írásbeli dolgoza­tokat, valamint a vizsgálatra vonatkozó egyéb ügy­iratokat hozzá küldje meg. Átnézés után mindezeket az érettségi vizsgálat elnökéhez visszajuttatja. 3. A kormányképviselő az érettségi vizsgálat szó­beli részére kitűzött időre a helyszínén megjelen s magát a vizsgálathoz, a felekezeti főhatóság által kirendelt elnöknek a ministertől kapott megbízó­levelével bemutatja. A vizsgáló testületnek az írásbeli vizsgálat eredménye fölött tartandó értekezletében (Éretts. vizsg. Utasítás 16. §.) részt vesz s itt az Írásbeli dolgozatok- és azok érdemjegyei iránti netaláni észrevételeit elmondja. Szavazati jogot azonban nem gyakorol, de ha a többségnek a szóbeli vizs­gálatra bocsátás iránti határozatával egyet nem ért, különösen az utasítás 17. §-ának rendelkezései szoros megtartására vonatkozólag is, — észrevé­telét a jegyzőkönyvbe felvéteti. Úgy szintén jegyzőkönyvbe véteti az írásbeli vizsgálatnál követett eljárás iránt, az ügyiratok­ból netalán kitűnő törvénytelenség, vagy szabály­talan eljárás iránti észrevételét is. 4. A kormányképviselő jelen van a szóbeli érett­ségi vizsgálaton, s joga van minden tárgyból, min­den tanulóhoz kérdéseket intézni. Ellenőrzi mindenek előtt, hogy a szóbeli vizsgá­latra bocsátottak száma és a vizsgálat időtartama iránt az Éretts. vizsg. Utasítás 19. §-a megtartas- sék. Jelesen, ha 10 tanuló bocsáttatik egy nap szóbeli vizsgálatra: ennek 8, ha 12 tanuló: 9 órát kell tartani, 10 tanulónál kevesebbnek vizsgálata aránylagosan rövidebb ideig tartandó. Egy nap 12-nél több tanuló semmi esetre sem vizsgálható. A tanulókhoz különösen az esetben intéz beha­tóbb kérdéseket, ha a tanulóknak valamely tárgyból írásbeli dolgozatát nem találta kielégítőnek, vagy annak a szaktanár és vizsgáló bizottság által adott érdemjegyével nem ért egyet. Kérdéseiben azonban különös tekintettel kell lennie az Éretts. vizsg. Utasítás 21. §-ában kimon­dott azon elvre, hogy >a szóbeli vizsgálat csakis a tanterv anyagának főtanaiban való jártasság a az azok közötti összefüggés megértésének kipuhato- lására terjed ki.« Önként értetik, hogy az általa teendő kérdések­ben 8 átalában az érettségi vizsgálat eredményé­nek elbírálásában, a kormányképviselőre nézve is az intézet felekezeti főhatósága által megállapított s a minister által tudomásul vett tanterv, illetőleg vógczél s ismeretek mértéke (a törvény 8. §-a) az irányadó. 6. A kormányképviselő résztvesz a szóbeli vizsgá­latok befejezte után a , vizsgáló bizottság által tartandó értekezleten (Éretts. vizsg. Utasítás 26. §•), s ott előadja netaláni észrevételeit. Szavazati joggal nem él ugyan, de észrevételeit jegyzőkönyv­be véteti, s a mennyiben valamely (vagy több) tanuló érettségének kimondásával egyet nem értene, követelni fogja, hogy az illető tanuló (vagy tanulók) érettségi bizonyítványának kiadása, az eset végleges eldöntéséig, a törvény 24. §-a értel­mében függőben tartassák. 6. A jelen utasítás 3. és 5. pontjaiban említett Lapunk mai számához háromnegyed ív »Hivatalos Értesítő< van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents