Budapesti Közlöny, 1889. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1889-04-02 / 78. szám
Budapest, 1889 78. szám. Kedd, április 2. BUDAPESTI HITIALOSKÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Korz-utcza 7. szám X. emelet, 5. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ................................20 írt Félévre.....................................10 » Negyedévre ..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 írt, 200—300-szóig 3 írt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kert lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére. Schwarcz Mihály szombathelyi székesegyházi kanonok és alsólendvai főesperesnek, a Szent Jakabról nevezett sümeghi czimzetes apátságot adományozom. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 16-án. Ferencz József, s. k. Gr. Csáky Albin, s. k. Priedor Budisavljevic Budislavot, Belovár-Kőrösmegye, valamint Belovár, Kőrös, Kaproncza városok és Ivanic vár főispánját, ezen állásaitól való fölmentése mellett, Lika - Krbavamegye, valamint Zengg és Carlobago városok főispánjává ezennel kinevezem. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Gr. Khuen-Héderváry Károly, s. k. A pénzügyministérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszerelnök, Ember Antal számgyakornokot, a nagybecskereki adófelügyelő mellé III. oszt. számtisztté nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Batta Bertalan alvinczi lakost, Alsó- Fehérvármegye alvinczi járására nézve, az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. A m. kir. vasgyárak központi igazgatója, a kincstári vasgyárak kezelő-tisztviselőinek állományába: Podhorszky József II. oszt. kezelő-tisztet, oszt. vasgyári kezelő-tisztté, és Tannenberg Géza II. oszt. vasgyári segéd-mérnököt, II. oszt. vasgyári kezelő-tisztté nevezte ki. Kvatsák Sándor módosi lakos, a szerb nyelvnek élő szavak tolmácsolására, a módosi kir. járásbírósághoz állandó hites tolmácscsá kineveztetek. Szirmaicsik Sándor Ede lippai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének *Szirmai*-x& kért átváltoztatása, f. évi 19.047. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Oppenheimer Eduárd békés-csabai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Horvát»-ra, kért átváltoztatása, I. évi 19.272. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kalugyer Rudolf mező csengeri illetőségű ugyanottani lakos saját, úgy Rudolf, Elemér, Erzsébet nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének *bölcsei”-re kért átváltoztatása, f. évi 19,371. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 16,096. sz. alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: a Casotto és Pedemonte dél-tiroli községekbe behozandó tengeri és búza után járó vámoknak ideiglenes hatályon kivül helyezése iránt. A magyar kormány az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. t.-czikk VII. czikkében nyert felhatalmazás alapján beleegyezését adta ahoz, hogy Casotto és Pedemonte községek ínség által sújtott lakosainak, a múlt évi rossz termés következtében beállott gabonahiány fedezésére, a folyó évi aratásig 2800 métermázsa tengeri és 70 métermázsa búza vámmentes behozatalára a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya részéről az engedély megadassák. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 28-án. A ministertanács határozata alapján : Gr. Széchényi, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi , m. kir. minister. •Spf A budapesti állami elemi és polgári iskolai tanitóképezde négy évfolyamra kiterjesztett ipari szakcsoportjának szervezete és tanterve. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1889. évi márczius hó 15-én 45,386/1888. sz. a. kelt rendeletével.) A) Czél. E tanfolyam czélja és feladata, hogy a polgári iskolák számára oly tanitókat képezzen, kik az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. a. kelt rendelettel kiadott polgári iskolai tanterv értelmében a polgári iskola IV—VI. osztályabeli növendékeket az ott kijelölt iparágakban oktathassák. Egyelőre azonban csak az oly ipartanítók képzése vétetik foganatba, kik a bútorasztalosságot, esztergályozást, faragást és mshelyi rajzot szakszerűen taníthatják. B) Fölvétel: A szakcsoport 4 évfolyamból áll. Fölvételnek, kik tanítói oklevéllel birnak vagy a középiskolai érettségi vizsgálatot letették. Kivételesen a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszertől kikérendő engedély alapján fölvétethetnek oly egyének is, kik az előbb említett minősítéssel nem birnak ugyan, de a közép- vagy polgári iskola hat osztályát, a középipariskolát vagy az iparművészeti iskola megfelelő szakosztályát sikerrel elvégezték, s a mellett a műasztalosságra nemcsak kiváló hajlamuk van, hanem annak egyik vagy másik ágában, pl. asztalosságban, műfaragásban vagy esztergályozásban maguknak már bizonyos ügyességet szereztek. Az elemi tanítóképezdét nem végzett növendékeknek azonban módot kell nyújtani arra, hogy a hiányzó neveléstudományi ismereteket az elemi iskolai tanítóképezde paedagógiai óráin megszerezhessék. Az ipartanítói tanfolyamra felvett növendékek azonban csak félévi próbaidő leteltével tekinthetők végleg fölvetteknek. C) Tantárgyak: I. Neveléstani tárgyak: a) Neveléstan, b) tanítási gyakorlatok. II. Szaktárgyak: 1. Gyakorlati ipar: a) asztalosság, b) műfaragás, c) esztergályozás. 2. Építészeti stil és alaktan (elmélet és rajz). 3. Műszaki rajz: a) ipari rajz, b) műhelyi rajz, c) ipari tervező rajz. 4. Szabadkézi rajz: a) ékítményi rajz, b) figurális rajz, c) vázlatgyakorlatok. 5. Mintázás. 6. Műtörténelem. 7. Mértani tárgyak : a) szerkesztéstan, b) ábrázoló mértan. 8. Technológia. 9. Könyvviteltan. D) A tananyagnak évfolyamok szerint való felosztása. I. Neveléstani tárgyak. a) Neveléstan. II. évfolyam, heti két ómban. Ezen órákra azon ipartanitó*^gjlfcék, Jeik a »Fölvétel* czim alattiak szerint ezen tárgy hallgatására kötelezve vannak, az elemi képezde megfelelő osztályába bejárnak. b) Gyakorlati tanítás. IV. évfolyam, heti 4 órában. E tanítások a polgári tanítóképezdével kapcsolatos gyakorló polgári iskola tanműhelyében a polgári iskolai ipartanár vezetése alatt a IV., V. és VI. oszt. tanulókkal tartatnak meg. c) Egyéni tanítás. A felvett 4 órát egyhuzamban tölti ki az illető tanítójelölt. Ez időben ő tart fegyelmet; minden egyes tanítványnyal külön-külön foglalkozik, útba igazít és intézkedik, hogy a munka szakadatlanul folyjon. B) Tömegtanítás. Egy egyszerű bútortárgy öszszeépítésének rajz- és szóbeli magyarázata. Ugyane tárgy rendszeres elkészítéséről írásbeli dolgozat a szövegbe vázolt részletrajzokkal. Lapunk mai számához egy ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.