Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1908-03-01 / 51. szám

1908. márczius 1. Budapest. Közlöny vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélés­falak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és ■akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmoz­dulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes eset­ben, a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, vala­mint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozot­tan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternél­­sebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá a még leg­kedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak­­előállításához kizárólag csakis román-, vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest, portlandczement, homok és víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hídtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak­­és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legye­nek, tartozik az engedélyes a tényleges kivi­tellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének meg­felelően álítandók elő. Oly utaknál pedig, me­lyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az út­átjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vas­tagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útát­járók az esetről-esetre megállapítandó mértékben kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak,­­ a­mennyiben a közigazgatási bejárás vagy esetleges pótbejárá­sokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat hely­ben hagyó vagy később kiadandó miniszeri ren­deletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő meg­állapításokat nem tartalmaznának, valamint az­ állomási fensíkon kocsiközlekedésre szolgáló terü­letek 0,15 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési terü­leteinek és lakhelyeinek azon részei, melyek kocsi­­közlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási tele­peknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsborítással látan­dók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók léte­sítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2, és minden egyes állomás és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az eset­ben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvízterüle­­tekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükség­hez képest termőfölddel borítandók. III. Felépítmény: A pálya 1­435 méter nyomtávval építendő.­A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyó­méterenként 23­6 kg.-nál könnyebbek nem lehet­nek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn ■rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevé­telük 6000 (hatezer) kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — közép­től középig mérve — a helyi érdekű vasút saját állomásain, továbbá Cservenka és Hódság csatla­kozó állomásokon 4­5 méternél, Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon 4­75 méternél, a helyi érd­ vasút nyílt vonalán ott, a­hol az a budapest—zimonyi és a Szabadka—dályai vona­lakkal párhuzamosan halad, 4­0 méternél, egyebütt pedig 3-6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 3%-át s azonkívül a 23­6 kilogrammos sínrendszernek megfelelő három teljes váltót és keresztezést, három egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tar­talékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg bel­omo­­kolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló át­menő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is, csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmaz­hatók, ha és a­mennyiben azok az építés ellen­őrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fog­nak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzeté­nek a felépítményről szóló »V« fejezetében és neve­zetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megálla­pítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18­ 091. sz. a. kelt közm. és közr. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évi. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó hatá­­rozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem álla­nak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút fővonalán 6500 folyómé­ter, szárnyvonalán 3400 folyóméter, vontató vá­gányán pedig 300 folyóméter, tehát összesen 10.200 folyóméter állomási mellékvágány létesí­tése követelhető, mely hosszba azonban a Sza­badka, Cservenka, Hódság és Ujgombos csatla­kozó állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthe­lyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincse­nek beszámítva. A m. kir. államvasutak Szabadka és Ujgom­bos, továbbá a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút Cservenka, valamint a baja—zombor—újvi­déki helyi érd. vasút Hódság állomásain egyes felbontandó, illetőleg áthelyezendő vágányokból visszanyerendő sínek, váltók és keresztezések, a­mennyiben azok még teljesen jókarban és hasz­nálható állapotban levőknek fognak találtatni ugyanott a felépítményben ismét felhasználhatók lesznek. A Szabadka és Újgombos csatlakozó ál­lomásokon előállítandó vágányok, valamint az ezekhez való váltók és keresztezések, úgyszintén az ezen állomásokhoz való csatlakozásoktól szá­mított 300—300 méter hosszban a helyi érdekű vasút folyóvágánya is elsőrendű vasúti felépít­­ménynyel lesz előállítandó. Kivételt e tekintetben csak az Újgombos állomáson előállítandó von­tatótelep vágányai képeznek, a­melyek folyómé­terenként 23­6 kg. súlyú sínekből készítendők. Ugyancsak ily rendszerű felépítményből létesíten­dők a Cservenka és Hódság csatlakozó állomá­sokon áthelyezendő illetőleg újonan építendő vágányok is, megj­egyeztetvén, hogy úgy a csat­lakozó állomásokon, mint az új helyi érdekű vasút vonalain és állomásain az összes felépítményi és egyéb szerkezetek kivétel nélkül teljesen új anyag­ból állítandók elő. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg bükkfából állítandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi miniszer előzetes jóváhagyásá­nak fentartott módszer szerint megfelelően tör­tént telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei leg­alább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 23-6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépít­ményben : hosszúság = 2-20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség 1­0-20 m. és végül felső szé­lesség : mindazon talpfáknál, a­melyeken alátét­lemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tar­taléktalpfáknál 1­0-16 m., az alátétlemezek nél­kül maradó talpfáknál pedig 10-14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménynyel készítendő vágányokban: hosszú­ság = 2'50 m., vastagság = 015 m., alsó széles­ség = 0­25 m. és felső szélesség · 0­17 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hord­­szerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a­melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérv­adók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi miniszer az engedé­lyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján hatá­rozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fonto­sabb útátjáróknál azonban vezetősínek követel­­hetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához — kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat, valamint a helyi érdekű vasút összes váltóit és keresztezéseit, a­melyek­nél a beágyazás tisztán kavicsból készítendő — legalább 1/3 részben kavics használandó, 2/1 rész­ben pedig homok használható. Ezen beágya­zásnak a sínek talpa alatt 0,25 méter vastag­sággal és a síntalpak magasságában 2-80 méter szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a sínek talpa alatt 0-30 m. vastag legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozó vo­nalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és ke­resztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és sza­bályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilo­­méterenkint — de kivéve a csatlakozó állomá­sokon előállítandó vágányokat — 40 (azaz negyven) köbméter beágyazási kavics-anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkal­mas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. IV.­ Állomások. Az engedélyes által kiépítendő vaspályán a következő állomások, illetőleg kitérők és megálló helyek létesítendők: a) A Szabadka—gombosi fővonalon : 1. »Szabadka-külváros« rakodó állomás 200 m. h. 2. »Kisvörösegyháza« kitérő rakodó állomás 335 » » 3. »Vámtelek« kitérő rakodó állomás 200 » » 4. »Györgyén« kitérő rakodó állomás 335 » » 5. »Pacsér« vízállomás 385 » »­­ 6. »Ómoravicza« keresztező állomás 365 « » 7. »Angyalbandi« rakodó állomás 250 » » 8. »Középsőszállás« rakodó megálló­hely 150 * » 9. »Duboka« kitérő rakodó állomás 335 » » 10. »Lászlószállás« rakodó megállóhely] 150 » » 11. »Vepród« keresztező állomás 365 » » 12. »Szentfülöp* rakodó állomás 300 « > 13. »Hódság-Kálvária« rakodó állomás 200 » » 14. »Bácsordas« elágazó és mozdony állomás 400 » ► 15. »Kisgombos« rakodó állomás 200 » » b) A bácsordas—újpalánkai szárnyvonalon; 16. »Dernye* rakodó állomás a 250 m. h. 18. »Bács* vízállomás . 385 » # 3

Next