Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1908-03-01 / 51. szám
1908. márczius 1. Budapest. Közlöny vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és ■akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternélsebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá a még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainakelőállításához kizárólag csakis román-, vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest, portlandczement, homok és víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hídtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknakés rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően álítandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók az esetről-esetre megállapítandó mértékben kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, amennyiben a közigazgatási bejárás vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben hagyó vagy később kiadandó miniszeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fensíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0,15 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és lakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2, és minden egyes állomás és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvízterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel borítandók. III. Felépítmény: A pálya 1435 méter nyomtávval építendő.A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 236 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn ■rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6000 (hatezer) kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — középtől középig mérve — a helyi érdekű vasút saját állomásain, továbbá Cservenka és Hódság csatlakozó állomásokon 45 méternél, Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon 475 méternél, a helyi érd vasút nyílt vonalán ott, ahol az a budapest—zimonyi és a Szabadka—dályai vonalakkal párhuzamosan halad, 40 méternél, egyebütt pedig 3-6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 3%-át s azonkívül a 236 kilogrammos sínrendszernek megfelelő három teljes váltót és keresztezést, három egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg belomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is, csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »V« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18 091. sz. a. kelt közm. és közr. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évi. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút fővonalán 6500 folyóméter, szárnyvonalán 3400 folyóméter, vontató vágányán pedig 300 folyóméter, tehát összesen 10.200 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Szabadka, Cservenka, Hódság és Ujgombos csatlakozó állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Szabadka és Ujgombos, továbbá a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút Cservenka, valamint a baja—zombor—újvidéki helyi érd. vasút Hódság állomásain egyes felbontandó, illetőleg áthelyezendő vágányokból visszanyerendő sínek, váltók és keresztezések, amennyiben azok még teljesen jókarban és használható állapotban levőknek fognak találtatni ugyanott a felépítményben ismét felhasználhatók lesznek. A Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon előállítandó vágányok, valamint az ezekhez való váltók és keresztezések, úgyszintén az ezen állomásokhoz való csatlakozásoktól számított 300—300 méter hosszban a helyi érdekű vasút folyóvágánya is elsőrendű vasúti felépítménynyel lesz előállítandó. Kivételt e tekintetben csak az Újgombos állomáson előállítandó vontatótelep vágányai képeznek, amelyek folyóméterenként 236 kg. súlyú sínekből készítendők. Ugyancsak ily rendszerű felépítményből létesítendők a Cservenka és Hódság csatlakozó állomásokon áthelyezendő illetőleg újonan építendő vágányok is, megjegyeztetvén, hogy úgy a csatlakozó állomásokon, mint az új helyi érdekű vasút vonalain és állomásain az összes felépítményi és egyéb szerkezetek kivétel nélkül teljesen új anyagból állítandók elő. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg bükkfából állítandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi miniszer előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 23-6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben : hosszúság = 2-20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség 10-20 m. és végül felső szélesség : mindazon talpfáknál, amelyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál 10-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig 10-14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménynyel készítendő vágányokban: hosszúság = 2'50 m., vastagság = 015 m., alsó szélesség = 025 m. és felső szélesség · 017 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, amelyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi miniszer az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához — kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat, valamint a helyi érdekű vasút összes váltóit és keresztezéseit, amelyeknél a beágyazás tisztán kavicsból készítendő — legalább 1/3 részben kavics használandó, 2/1 részben pedig homok használható. Ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0,25 méter vastagsággal és a síntalpak magasságában 2-80 méter szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a sínek talpa alatt 0-30 m. vastag legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozó vonalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilométerenkint — de kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat — 40 (azaz negyven) köbméter beágyazási kavics-anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. IV. Állomások. Az engedélyes által kiépítendő vaspályán a következő állomások, illetőleg kitérők és megálló helyek létesítendők: a) A Szabadka—gombosi fővonalon : 1. »Szabadka-külváros« rakodó állomás 200 m. h. 2. »Kisvörösegyháza« kitérő rakodó állomás 335 » » 3. »Vámtelek« kitérő rakodó állomás 200 » » 4. »Györgyén« kitérő rakodó állomás 335 » » 5. »Pacsér« vízállomás 385 » » 6. »Ómoravicza« keresztező állomás 365 « » 7. »Angyalbandi« rakodó állomás 250 » » 8. »Középsőszállás« rakodó megállóhely 150 * » 9. »Duboka« kitérő rakodó állomás 335 » » 10. »Lászlószállás« rakodó megállóhely] 150 » » 11. »Vepród« keresztező állomás 365 » » 12. »Szentfülöp* rakodó állomás 300 « > 13. »Hódság-Kálvária« rakodó állomás 200 » » 14. »Bácsordas« elágazó és mozdony állomás 400 » ► 15. »Kisgombos« rakodó állomás 200 » » b) A bácsordas—újpalánkai szárnyvonalon; 16. »Dernye* rakodó állomás a 250 m. h. 18. »Bács* vízállomás . 385 » # 3