Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-10 / 154. szám
___________________________________ Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában állandó kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései ahazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes : 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek ; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy azon esetben, ha az engedélyes pályája egy más vasúttal csatlakozást nyerne, az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a magyar királyi államvasutakra ruházza át, éspedig olyképen, hogy ezen forgalmiból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalúlag megállapíttatni; 5. hogy amennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a miniszer kivonatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint amely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, amelyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kívánságára mindenkor „hozzájárulni fog; 7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudíjszabás tekintetében életbe léptetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivonatával csatlakozni fog. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyei által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szálíitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasútigazgatóságok közt 1905. évi május 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállítási díjszabás és annak függeléke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek végül a fegyenczek és tolonczok szállítása tekintetében is. Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályoknak s azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministérium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak. Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szálltam. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvényczikkben megállapitják. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak,t igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivonatára a magyar királyi postát szállítani köteles. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható., 18. §.J Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse , míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távírdákat, távbeszélőket és villamos jelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távírdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, amikor a jelent. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi miniszert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról van szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda vagy távbeszélővezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilométerenként 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. I. Budapesti Közlöny 1909. julius 10.