Budapesti Közlöny, 1914. április (48. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-01 / 74. szám

1914. április 1. Viszont a belföldi hivatalok sem kötelesek este 8 o'ra előtt német (épugy mint osztrák és boszniai) hivataloktól táviratleveleket átvenni. Táviratlevelek táviratilag csak a következő német távirdahivatalokig küldhetők: Aachen, Altona s. Hamburg, Augsburg, Bamberg, Barmen, Bej reuth, Berlin (Rohrpostbezirk), Beuthen (Oberschl), Bielefeld, Bochum, Bonn, Braunschweig, Bremen, Bremerhaven, Breslau, Bromberg, Cannstatt, Cassel, Chemnitz, Coblenz, Coin, Colmar (Els.), Cottbus, + Ciefeld, Cuxhaven, Danzig, Darmstadt, Dessau, Dortmund, Dresden, Düsseldorf, Duisburg, Duisburg- Meiderich, Eisenach, Elberfeld, Elbing, Emden, Erfurt, Essen (Ruhr), Eydtkuhnen, Flensburg, Forst (Lausitz), Frunkfurt (Main), Frankfurt (Oder), Freiburg (Breisgau), Fürth s. Nürnberg, Gelsenkirchen, Gera (Reuss), Giessen, Gleiwitz, Görlitz, Göttingen, Graudenz, Hagen (Westf.), Halberstadt, Halle (Saale), Hamburg mit Altona, Hamm (Westf), Hannover, Heidelberg, Heiibronn (Nekar), Hildesheim, Hof (Saale), Iserlohn, .Karlsruhe (Baden), Kattowitz (Oberschl.), Kiel, Königsberg (Pr.), Köslm, Konstanz, Leipzig, Liegnitz, Ludwigshafen (Rhein), Lübeck, Magdeburg, Mainz, Mannheim, Memel, Metz, Minden (Westf.), Mülhausen (Els.), Mülheim (Ruhr), München, München-Gladbach, Münster (Westf.), Nordhausen, Nürnberg mit Fürth, Oberhausen (Rheinland), Offenbach (Main), Oldenburg (Grlzgt ), Osnabrück, Paderborn, Passau, Pforzheim, Plauen (Vogtland), Posen, Potsdam, Regensburg, Remscheid, Rheydt, Rostock (Mecklb ), Saarbrücken, Schwerin (Mecklb.), Siegen, Solingen, Stettin, Stralsund, Strassburg (Eis.), Stuttgart, Thorn, Trier, Ulm (Donau), Wiesbaden, Wilhelmshaven Worms, Würzburg, Zittau, Zwickau (Sachsen). E hivatalok útján azonban ép úgy mint a belföldi forgalomban más német helyekre is küldhetők táviratlevelek, amelyeket a felsorolt távirdahivatalok postán közönséges levélként kül­dik tovább a rendeltetési helyre. Ily táviratok címében tehát úgy a rendeltetési helyet, mint a fent felsorolt helyek valamelyikét mint utolsó távirdahivatalt meg kell jelölni, a cím előtt pedig a postán való továbbítás jelzé­sére a »Poste« díjköteles szót is fel kell venni. Budapest, 1914. évi március 27-én. A minister rendeletéből : Feh­ért Károly s. k., posta- és távirda-vezérigazgató. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 15.460. K. M. 1914. sz. alatt kiadott, a komárom—gutai helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó engedély­okirat. A Komáromtól Gutáig vezetendő helyi érdekű vasutat a magyar királyi ministerium az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk alapján s a császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1914. évi február 21-én kelt legfelső elhatározása folytán a következő feltételek alatt engedélyezi: 1­ §• Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva Gregersen G. és Fiai építő vállalat, budapesti cég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar királyi államvasutak Új­komárom állomásától Megyeres község érintésével Gutáig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatá­lyának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. A nevezett engedélyes részére a jelen engedély­­okirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módosí­tásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekű vasútakra nézve megszabnak; viszont engedélyes a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles : a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka és közlekedésügyi minister által 1868. évi julius 8-án az országgyűlés jóváhagyá­sával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési sza­bályhoz, valamint a magyar királyi ministerium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz, és a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, valamint az ezen egyezményhez kötött s az 1901. évi XXV. és az 1908. évi XLIV. törvénycikkekkel beiktatott pótegyezményeknek, továbbá az 1909. évi novem­ber 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és pótlékainak határoz­­mányaihoz ; végre d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasítá­sokhoz és rendeletekhez. 3. §. A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegé­szítő részét képező építési feltételek irányadók, fenntartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyes­ségéért az engedélyes felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtör­ténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni, anélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapított tényleges építési és üzlet­­berendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4­ §­ Az engedélyes köteles a fennálló szabályok sze­rint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számí­tandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a keres­kedelemügyi magyar királyi minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a minister által a kellő időre megvizs­gálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az en­gedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1913. évi április 7-én felvett jegyző­könyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekin­tettel az előterjesztett terveket át­vizsgáltat­ja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintet­lenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi ma­gyar királyi miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent említett tekintetek­ből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóvá­hagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegé­szítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister részéről már jóvá­hagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedé­lyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított 1*/2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügye­ket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem teremtettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Újkomárom állomá­sához való csatlakozás, az ennek folytán szük­séges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös hasz­nálata iránt engedélyes a magyar királyi állam­ Budapesti Közlöny­e

Next