Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-09 / 157. szám

Budapest, 1919 157. szám. Censurat: Spida Vasárnap, november 9. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. m ■ ---------a— wjBBM .......... aa— - -----------------a as—...................................... ........— ■—-—--------- ■ ■ ■­ .......samoBStsstmem Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VIL kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre -­­ 120 korona Negyedévre . 30 korona VIL, Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület Telefon: József 20—21. Félévre-------60 korona Egyes szám ára 1 korona. Telefon: József 13-91. HIVATALOS RÉSZ. Spre complectarea avizului dat, se face cu­­noscut, ca in total vor sosi din Romania 75 cisterna ce se vor di­stribui sub controlul Mi­nisterului de Finante ungar prin Federatia uleiculior minerale. Pretul de desfacere fixat este de 7'40 koroane benzina grea si 8'20 koroane benzina us­oara, preturi calculate dupa preturile Ministerului de industrie roman, care sunt 1 leu 50 si 1 leu 70 franco Campina la care s-a adagoat spesele de transport, manipu­­latie sin distribut­is. Fabricele, care doresc a trate chestiunea in legatura cu colaborarea industriei din Romania, se pot adresa delegatului Ministerului de in­dustriei Hotel Astoria. A már kiadott hirdetmény kiegészítésére köz­hírré tetetik, hogy Romániából összesen 75 ciszterna benzin fog Budapestre érkezni, ame­lyet a magyar pénzügyminisztérium fog kiosztani az Ásványolaj központ útján. A könnyű benzin ára 8'20 korona, a nehéz benzin ára 7'40 ko­rona. Ez az ár a román ipari minisztérium által megállapított árak alapján van kiszámítva, amely­­etben 1­50 és 170 árnak felel meg, franco Campina állomás, ehhez lesz számítva a szállítási, kezelési és szétosztási költség. Azok a gyárak, amelyek a román ipari körök­kel érintkezésbe lépni óhajtanak, forduljanak a román ipari minisztérium megbízottjához (Buda­pest, Astoria szálló). A minisztertanács folyó évi november hó 6-án tartott ülésében a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére dr. Hennyey Vilmos posta- és távirda főigazgatónak, továbbá dr. Barthos Andor és Micsek Endre miniszteri tanácsosoknak a helyettes államtitkári címet és jelleget ado­mányozta. _______ A magyar földmivelésügyi miniszter dr. Szűcs Andor, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz beosztott középiskolai tanárnak az »Általános szövettan és szövettani technika« tanszakból történt állat­orvosi főiskolai magántanári képesítését folyó évi 69.567. számú rendeletével megerősítette. A magyar kormánynak 5.785/1919. M. E. számú rendelete a gabonagyűjtés intézésére kormánybiztos kiren­deléséről. A magyar kormány az ország ellátatlan la­kossága gabonaszükségletének a belföldi készle­tekből való biztosítása végett a következőket rendeli : 1. §• Az ellátatlan lakosság gabonával való ellátá­sának ügyét újabb intézkedésig a jelen rendelet­tel megállapított hatáskörben a gabonagyűjtés országos kormánybiztosa intézi. A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó ügyekben a közélelmezési miniszter felügyelete­­alatt önállóan intézkedik. 2. §■ A kormánybiztost a minisztertanács nevezi ki. A kormánybiztos székhelye Budapest, 3. §. A kormánybiztos a gabona­ellátás biztosítása végett megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre a háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekről alkotott törvények a minisztériumot a gabona gyűjtésének és forgalmának szabályo­zása, valamint közszükségleti célokra való igénybevétele tekintetében felhatalmazzák és e végből a kormánybiztos a minisztérium által vagy a közélelmezési miniszter által e tárgyban kibocsátott rendeletekről közérdekből eltéréseket állapíthat meg. A kormánybiztos hatáskörébe tartoznak a gabonagyűjtéssel kapcsolatos mind­ama kereskedelmi vonatkozású ügyek is, ame­lyeket eddig a Hadi Termény Részvénytársaság intézett. A kormánybiztos általános jellegű rendeleteit a Budapesti Közlönyben közzéteszi. 4. §. Ott, ahol a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények alapján eddig kiadott rendeletek minisztereket említenek, helyettük a gabonagyűjtést érintő kérdésekben a kormánybiztost kell érteni. 5. §. Aki a kormánybiztosnak a jelen rendelettel megszabott hatáskörében tett rendelkezéseit vagy ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket meg­szegi vagy megszegésüknél bármily módon közre­működik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkob­zásnak van helye. Az elkobzott készlet értéké­nek egyötöde a feljelentőt, többi része a fel­merült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost saját házi vagy gazdasági szükséglete címén megilleti. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a budapesti államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 7. napján. Friedrich István s. k., miniszterelnök. A magyar kormánynak 5.804/1919. M. E. számú rendelete az 1919. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, tatárka- és árpatermésnek hatósági igénybevételéről. Minthogy a termésfeleslegeknek a 4.726/1919. M. E. számú rendelet értelmében elrendelt önkén­tes felajánlása kellő eredményre nem vezetett, a közellátás biztosítása érdekében a kormány a következőket rendeli: 1­ §­Minden törvényhatóság köteles beszolgáltatni azt a terménymennyiséget, melyet az illető tör­vényhatóság termelési viszonyainak, illetve az egyes vidékek teljesítőképességének figyelembe­vételével a Gabonagyűjtés Országos Kormány­­biztosa reá kivet. 2. §. A törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, hogy a törvényhatóságra egy kirótt termény­mennyiség beszolgáltatását holdankénti kivetés­sel vagy a kirótt kontingensnek az egyes járá­sok, községek közötti arányos megosztása útján vagy pedig az egyes termelőknél mutatkozó ter­ményfeleslegnek egészen vagy részben való igénybe­vételével kívánja-e biztosítani? 3. §. Az igénybevétel elleni jogorvoslat elbírálására elsőfokban a járási főszolgabíró (polgármester, tanács által megbízott tisztviselő), másod- és végsőfokban a törvényhatóság első tisztviselője illetékes. Az esetleg feloldott terménymenny­iség azonban a kontingensbe be nem tudható s igy azonnal más készlet lefoglalásával pótolandó. 4. §. Az átvett készletről az átvevő közeg elismer­vényt adni s azt a termelő megőrizni tartozik. 5. §. A törvényhatóság első tisztviselője felhatal­­maztatik, hogy szükség esetén az állati fejkvó­tákat a kontingens biztosításának szem előtt tartásával­­saját hatáskörében állapítsa meg s amennyiben a búza- és rozskontingens másként biztosítható nem lenne, a termelők fejkvótájá­nak megfelelő leszállítása iránt a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa­ útján a közélelmezési miniszterhez tegyen előterjesztést. 6. §. Aki a törvényhatóság első tisztviselőjének jelen rendelet végrehajtása tárgyában kiadott vala­mely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik, vagy azt meg­kísérli, kihágást követ el és hat hónapig terjed­hető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, melyet a tettes cselekményével ille­téktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, melyre nézve a ki­hágást elkövették, a törvény értelmében elkob­zásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének Vb-de a feljelentőt, többi része a felmerült költ­ségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében a saját házi és gazdasági szükséglete címén meg­illeti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a

Next