Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)
1919-11-19 / 167. szám
Budapest, 1919. 167. szám Szerda, november 19. BUDAPESTI KÖZLÖNY Szerkesztőség: Eltüvetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. sírm. Egész évre. _ 120 korona Negyedévre _ _ 30 korona VII., Rkóczi-út 54., Athenaeum-épület Telefon : Jrasser 20—21. Félévre-------60 korona Egyes számára 1 korom». Telefo»: József 13—91. . '.T"íz . ---------— - ■ H I V A T A L OS LA P. ■ ■■■ ' í»,!ií.,jj.1 " .r—■■,■ .__l~'"-lt... ■_1 ■” —— HIVATALOS RÉSZ. A magyar kereskedelemügyi miniszter Pálfy Dániel iparost, az ipartestületek országos szövetségének elnökét kézmű- és kisipari miniszteri biztossá kinevezte. A hadügyminiszter rendeletével a magyar hadsereg tényleges állományába visszahelyeztetik. Dr. Balkay Dezső 8. magyar (volt honvéd) gyalogezredbeli alezredes. A magyar kormány 4.044/1919. M. E. számú rendelete a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról. A magyar kormány a nemzeti kisebbségek egyenjogúságának haladéktalan érvényesítése végett a következőket rendeli: 1. §• Magyarországnak minden állampolgára teljesen egyenlő jogú. Valamely nemzeti kisebbséghez való tartozásból előny vagy hátrány senkire sem háramolhat. *• §• A magyar országgyűlésen (nemzetgyűlésen), továbbá a törvényhatóságok és a községek közgyűlésein, valamint ezeknek valamennyi bizottságaiban a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok, akiket ott a szólás joga megillet, anyanyelvüket szabadon használhatják. 3. §. A törvényeket és kormányrendeleteket valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén ki kell adni; 1t különböző nyelvű szövegek közötti eltérés esetében a magyar szöveget kell mérvadónak tekinteni. A törvényhatósági és a községi szabályrendeleteket a törvényhatóság, illetőleg a község hivatalos nyelvén kívül ezek jegyzőkönyvi nyelvein is közzé kell tenni. A §. A törvényhatóság hivatalos nyelvét a törvényhatóság közgyűlése állapítja meg. A törvényhatóságok jegyzőkönyveit a törvényhatóság hivatalos nyelvén kívül azokon a nyelveken is kell vezetni, amelyeket a törvényhatósági közgyűlés tagjainak legalább egyötöd része mint jegyzőkönyvi nyelvet óhajt alkalmazni. A különböző nyelvű szövegek közötti eltérés esetében a törvényhatóság hivatalos nyelvén bzerkesztett szöveget kell mérvadónak tekinteni. 1 §■ A törvényhatóságok felerjesztésükbe m átrátáikban kivetnie a nyelveket hatmorhatják, ha Honban ea nem a magyar nyelv, hasábosan a magyar nyelvet is kötelesek alkalmaznni. 7 § A községek felterjesztéseikben és átirataikban hivatalos nyelvüket használhatják. 8. § A törvényhozáshoz, a kormányhoz, a minisztériumokhoz, a törvényhatóságokhoz, a községekhez és bármely más közigazgatási hatósághoz a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok anyanyelvükön fordulhatnak. 9 §A közigazgatási hatóságok beadványokra, panaszokra vagy kérelmekre hozott határozataikat a beadvány, panasz vagy kérelem nyelvén közük a féllel és általában a községekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben ezek nyelvét használják, feltéve, hogy az hatóságuk területén hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. 10. §. Mindenki, aki akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodói minőségben a törvény oltalmát és a bíróságok segélyét veszi igénybe, anyanyelvét is használhatja, feltéve, hogy az az illető bíróság területén hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. 11 §. A bíróságok beadványokra, panaszokra vagy kérelmekre hozott határozataikat a beadvány, panasz vagy kérelem nyelvén is köztik a féllel, a kihallgatásokat, szemléket és más perbeli cselekményeket a kihallgatandó, illetőleg az érdekeit személyek nyelvén eszközük, feltéve, hogy az az illető bíróság területén hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. Ugyanennek a megszorításnak a figyelembevételével kell az idézéseket a megidézendő személy anyanyelvén is kiadni, feltéve, hogy a bíróságnak az illető anyanyelvűről tudomása van. Minden más bírói határozatot, ideértve a telekkönyvi hatóságok, valamint a felsőbíróságok határozatait is, az első bekezdésben említett megszorítás figyelembevételével az érdekelt személy anyanyelvén is kell kiadni, amennyiben azt kívánja. 1. § Az egyházi hatóságok és az egyházközségek — utóbbiak egyházi felsőbbségük törvényes jogainak sérelme nélkül — egyházi ügyeik intéznének és egyházi okirataiknak, továbbá iskoláikban az oktatásnak nyelvét szabadon határozhatják meg és azt az állami és az önkormányzati hatóságokkal való hivatal®* érintkezésben is használhatják. 13. §: Gkmdeskodni kell arról, hogy az állam területen nagyobb párt egységekben egy itt élő nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok az általuk lakott vidék közelében állami tanintézetekben anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést egészen addig, ahol a magasabb akadémiai kiképzés kezdődik. A tudományegyetemeken valamennyi nemzeti kisebbség nyelve és irodalma számára tanszékeket kell felállítani. 14. §: úgy a törvényhatóságok, községek, egyházak, egyházközségek, mint bármely nemzeti kisebbséghez tartozó magánosok, akár saját erejükből, akár társulás útján szabadon állíthatnak fel alsó, középső és felső iskolákat. Ily célból, valamint a nyelv,, művészet, tudomány és általában a közművelődés előmozdítására, továbbá a közgazdaság fejlesztésére és ily rendeltetésű intézmények létesítése végett bármely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok az állam törvényes felügyelete alatt társulatokat vagy egyesületeket alapíthatnak, tarthatnak fenn és pénzalapokat is gyűjthetnek. Az ily módon létrejött közművelődési és egyéb intézetek, valamint iskolák — utóbbiak a közoktatásra vonatkozó törvényes rendelkezések betartása mellett — az állam hasonló célú és ugyanazon fokú intézeteivel és iskoláival egyenjogúak. A magánintézetek, társulatok, egyesületek és magániskolák nyelvét az alapítók határozzák meg. 15. §: A nemzeti kisebbségek valamelyikéhez való tartozás nem szolgálhat akadályul arra, hogy az államban bárki bármely hivatalt töltsön be és bármely méltóságra emelkedjék. A kormány gondoskodni köteles arról, hogy nemzeti kisebbség lakta vidéken a bírói és közigazgatási állásokra, különösen a főispáni és más vezető állásokra lehetőleg a nemzeti kisebbségekhez tartozó, a szükséges nyelvekben jártas s egyébként is képesített személyek alkalmaztassanak. A jelenleg alkalmazásban levő köztisztviselők kötelesek a hatóságuk területén élő nemzeti kisebbségek nyelvének elsajátítása útján gondoskodni arról, hogy a jelen rendelet nyelvi követelményeinek két éven belül megfeleljenek. 16. §. Ezt a rendeletet az illetékes miniszterek a nemzeti kisebbségek miniszterével együttesen hajtják végre és annak foganatosítását a nemzeti kisebbségek minisztere állandóan ellenőrzi, aki ebből a célból a nemzeti kisebbségek mindegyike részére a vezetése alatt álló minisztériumban külön főosztályt állít fel. 17. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1919. augusztus 31. Friedrich István », 6. §. A község hivatalos nyelvét a község közgyűlése állapítja meg. A jegyzőkönyveket a község hivatalos nyelvén kívül azokon a nyelveken is kell vezetni, amelyeket a közgyűlés tagjainak legalább egyötöde mint jegyzőkönyvi nyelvet óhajt alkalmazni.