Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-02 / 179. szám

% Budapest» Közlöm* 1915. decaem­­er 2. A malom­telepen más mint az őröltét® letek terménye és őrleménye és a vámkereset nem tartható, tehát a malomtulajdonos (alkalmazott] saját termése, gépkeresete stb. sem. A vámőrléssel is foglalkozó szerződéses malom­­vállalatok szintén kötelesek saját vámkeresetü­­ket más malosi vári aktoknak esetleg hozzájuk beutalt vámkeresetétől különválasztva kezelni mindaddig, amit ezen vámkészletük bejelentetett. A vámot a malomba behozott gabonából még a tisztítás és koptatás előtt kell leszedni. A malom a jelen rendeletben engedélyezett vámon és porláson kívül az őrölte­tő féllel szemben to­vábbi levonást vagy további felszámítást nem eszközölhet, tehát nem tarthat igényt kezelési, rostálási, tisztítási, szitálási, fűtési vagy bármely más címen külön díjra. A megengedett porlási százalék is mindenkor maximumnak tekintendő és úgy értelmezendő, hogy amennyiben az elő­állított porlási veszteség tényleg kevesebb a megengedett porlási százaléknál, a megtakarítás az őröltető fél tulajdona. Ha a malom több őröltető fél terményét egy­szerre (egy malterben) dolgozza fel, köteles a leőrlés után az egyes őrleménytételeket azonnal lemázsálni, hogy a malomban az egyes őrlemény­tételek épúgy ellenőrizhetők legyenek, mint a lee­mázsált és még feldolgozatlan terménytételek. Az előírt kiőrlési aránynak megfelelő liszt­mennyiség alatt kizárólag csak az emberi táp­lálkozásra szolgáló liszt (dara) mennyisége értendő. Az őröltető fél őrleményének kiszolgáltatásá­val egyidejűleg köteles a malom az őrlési tanú­sítvány sze­gényét lefejteni (levágni), kelettel és aláírásával, esetleg pecsétjével ellátni és az őröl­hető félnek kiszolgáltatni. A megőrölt és az őröltető feleknek már ki­szolgáltatott tételek őrlési tanúsítványait a malomtulajdonos (kezelő) minden hónap 1. és 15. napján köteles a telephelye szerint illetékes kirendeltségekhez juttatni.. A malom az őröltető felek gabonáját ugyan­azon sorrendben tartozik feldolgozni és kívá­natra a feldolgozott gabonából nyert őrleménye­ket az őröltető feleknek ugyanazon sorrendben visszaszolgáltatni, mint amilyen sorrendben az őr­öl­tető felek gabonájukat a malomba hozták. A malomnak a gabonát őrlés céljából fuvarral összegyűjteni és illetve az őrleményt az őrölte­­tőknek hazavinni (csuvarozni) nem szabad. , Azon malmok (darálók), amelyeknek tulajdo-­ nosa, illetve kezelője az ezen rendeletben előírt irásmunkát elvégezni vagy elvégeztetni nem tudják, a törvényhatóság első tisztviselője által szintén üzemen kívül helyezendők. 5. §. A malomtulajdonos kérelmére a főszolgabíró (polgármester) állapítja meg a malom (daráló stb.) által a vámgabonából a házi és gazdasági szükségletre vonatkozó rendeletek alapján a tulaj­donost és alkalmazottait megillető, illetve azok részére visszatartható terménymennyiséget és köteles minden ilyen irányú határozatát jóvá­hagyás végett illetékes kirendeltségemhez felter­jeszteni. Egyébként a vámgabona gondosan kezelendő és illetékes kirendeltségem kívánságához­­disz­pozíciójához) képest külön térítés nélkül szállí­tandó a legközelebbi vasúti vagy hajóállomáshoz, vagy pedig az ennél nem távolabb eső kijelölt malomba vagy raktárba. • Kirendeltségem, illetve annak a vámgabona­­ átvételére hivatott megbízottja köteles a vám- , gabonát beszolgáltató malomnak egyrészt fiz átvett gabona maximális árát, másrészt pedig­­ a beszolgáltatott gabonamennyiségnek az őrlési­­ díjat meghaladó része után méterraázsánként 5­­ korona külön jutalékot is a gabona átvételekor az®naal kifizetni. Amennyiben pedig a malom a vámgabonát a telepéhez legközelebb eső vasúti­­ vagy hajóállomásnál tovább fuvarozta­­ volna,­ tartozik a gabona átvevője a különbözeti fuvar­díjat is megfizetni. Ezen térítés nagyságát a helyi viszonyok figyelembevételével a törvény­­hatóság első tisztviselője állapítja meg.­­* Ha a vámgabona minőségének vagy keveré­kének mennyisége tekintetében a vámgabona­­ átadója az átvevővel megállapodni nem tud, a l­ó gabonából közösen vagy hatóságin­g vsítnnk­és­t pecsételnek mintát, amelyet minősítés céljábó­l illetékes kirendeltségemhez kell felterjeszteni. Egyébként az átvevő tartozik a vámgabonát minden esetben átvenni és azt további elszámo­­­­lásig saját minősítése alapján a jelen­t. előbbi , 1 bekezdésében foglaltak szerint kifizetni. A minő­­­­sítés az átvétel helyén történik. Zsákokról, zsák­zsinegről a vámgabona átvevője tartozik gondos­­­­kodni.­­ Szerződéses malomvállalatok a Haditermény r.-t.-tól engedélyt kaphatnak arra, hogy az­­ őröltető felek terményét megfelelő őrlemánynya­­ kicseréljék.­­ A cserét csakis a vámőrlésre vonatkozó összes­­ rendelkezések pontos betartásával és a közfogyasz­tásra szánt búzából és rozsból előállított liszt­fajták arányának megfelelően szabad lebonyolítani.­­ A csere vasúton is lebonyolítható, ha erre a­­ célra az érdekelt őröltető félnek (személy vagy­­ gazdaság) az illetékes elsőfokú közigazgatási­­ hatóság a termény- és az őrleményszállításhoz­­ szükséges igazolványt kiállította. Az őrlési tanúsítvány minden egyes a cseré­ben résztvevő háztartás részére kiállítandó. A tanúsítványok a terménynyel, fuvarlevéllel és szállítási igazolványnyal egyidejűleg küldendők be a cserét eszközlő malomvállalatnak.­­ A malomvállat köteles a hozzá beküldött terménymennyiségnek megfelelő liszt- és korpa­mennyiséget a termény megérkezésekor haladék­talanul elszállítani és az őrlési tanúsítványokat­­ úgy kezelni, mintha vám­őrlést végzett volna.­­ A cserélő fél tartozik az összes vasúti és­­ fuvarköltségeket viselni, melyek a terménynek , a malom telepére és az őrleménynek a malom telepéről való szállítása körül felmerülnek. A malom az őrleményt saját zsákjaiban szál­lítja, a zsákok rendelkezésre bocsátásáért járó költségekre nézve az idevonatkozó általános ér­vényű rendeletek intézkedései mérvadók. A malom köteles az őröltető fél saját zsák­jait az őrleménynyel egyidejűleg, tehát a termény megérkeztekor haladéktalanul külön fuvarlevéllel (nem az őrleménynyel) visszaküldeni. A malom köteles az őröltető, illetve cserélő félnek az őrlési tanúsítvány szelvényét az őrle­­­ménynyel egyidejűleg beküldeni. 7. §. Azt, hogy a malmok fenti rendelkezéseket­­ miként tartják be, megbízottaim ellenőrzik, akik­nek jogában áll a malmok ügykezelését, termény- és őrlemény készleteit stb., valamint összes írásos feljegyzéseit is megvizsgálni.I 8. §. 1 A törvényhatóság első tisztviselőjének jelen­­ rendelet alapján hozott határozatai ellen hozzám­­ nyolc napon belül előterjesztendő felebbezésnek­­van helye. : *•§­Tekintettel a gőz- és szivógázüzemű malmok fűtőanyaggal való ellátásának nehézségeire, további intézkedésig ilyen malomvállalatok (ha kiutalt fűtőanyaguk nincsen) fűtőanyagot az őröltető fél­től követelhetnek, kötelesek azonban ennek a fő­szolgabíró (polgármester) által megállapítandó árát az őröltető félnek készpénzben megfizetni. " Az igényelhető fűtőanyag őrlésnél és hánto­lásnál a behozott gabona súlyának szénben legfeljebb 25%-át, fában » 30% » faszénben ‹ 10% ‹ darálásnál, zúzásnál és egyéb feldolgozásnál pedig legfeljebb ennek felét teheti ki. 10. §. Mindazon törvényhatóságokban, amelyekben a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosának kirendeltsége még felállítva nincsen, ennek ha­táskörét a Haditermény r.-t. illetékes ki­ren­deltsége gyakorolja. 11. §­ Aki ez­ a rendelet bármely rendelkezését meg­­szegi vagy annak megszegésénél bármely módon közreműködik — amennyiben cselekménye nem esik súlyosabb elbírálás alá — kihágást követ el, amely a 4.726/1919. M. I. számú rendelet büntető rendelkezései szerint büntetendő. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a jelen rendelet intézkedéseibe ütköző kihágás lett elkövetve, minden esetben elkobzásnak van helye. Nincs helye a készlet elkobzásának az esetben, ha telephely szerint illetékes kirendeltségein megálla­pít­ja, hogy az a tettest házi vagy gazda­sági szükséglete címén jogosan megilleti. Az elkobzott készlet értékének a feljelentőt illető V d­e oly esetekben, amidőn az elkobzás kiküldöttem feljelentése alapján történt, a Gabonagyűjtési Országos Kormánybiztosságot illeti meg. 12. §. Jeles rendelet intézkedései folyó évi szeptem­ber hó 22 iki érvénynyel lépnek életbe. Budapest, 1919 nívember hó 28. Térfi Béla b. k., k. államtitkár, a gabonagyüj­t«« ortrógoe kormánybiztos».­ ­ A magyar földmivelési­gyi miniszter 94.737/1513. számú rendelet« alapján. Fe­ll­i Tás. A köztulajdonban volt birtokok szerveinek ügyeit lebonyolító központi bizottság az úgy­nevezett tanácskormánynak folyó évi október hó 31-én a Budapesti Közlöny 150. számában közzétett felhívásban megjelölt szerveivel szem­ben fennálló követelések bejelentésére vonat­kozólag megállapított 30 napos határidőt folyó évi december hó 31-ig meghosszabbítja. A bizottság ennek kapcsán felhívja mindazo­kat, akiknek e szervek valamelyikével (az ú. n. tanácskormány által szocializált gazdaságok Országos Központjával, a proletárdiktatúra alatt létesített vármegyei termelőszövetkezetekkel, a kerületi központi gazdasági felügyelőségekkel, a körzeti felügyelőségekkel, esetleg a volt szociali­zált birtokokat kezelő valamely más hatósági színezettel bíró szervvel­ szemben követelésük áll fenn, hogy ezt a körülményt a követelés fenn­állását igazoló összes okmányokkal együtt a fenti határidőig a központi bizottság elnökéné. (Budapest, V. Országház tér 11. sz. III. em. 104.) jelentsék be annál is inkább, mivel a bizottság csakis azon követeléseket veszi figye­lembe, amelyek fenti határidőig bejelentettek. Egyben felhívja a bizottság mindazokat, akik a felsorolt gazdasági szervekkel való összeköt­tetésükből kifolyólag jogtalanul gazdagodtak, hogy az így szerzett vagyoni előnyt a központi lebonyolító bizottságnál a törvényes következ­mények terhe mellett haladéktalanul jelentsék be, illetve az említett bizottságnak bocsássák rendelkezésre. Budapest, 1919. évi november hó 28-án. Dr. Mayer Károly s. k., miniszteri tanácsos, 3—3 . központi bizottság elnöke. Hirdetmény. A budapesti kegyes-tani tórendi főgimn. igazgatója közhírré teszi a következő érettségi bizonyítvány-másodlatok kiadását az állítólag elveszett eredetiek helyett: Tronitz Benső 1905. évi 550/50. sz. eredeti helyett 401/1919. sz. másodlat. Bródy Pál 1917. évi 3/418. sz. eredeti helyett 510/1919. sz. másodlat. Pálfy­­Dénes 1819. évi 31/818. sz. eredeti helyett 761/1919. sz. másodlat. Frank Klára 1910.­­évi 63/15. sz. eredeti lelyett 923/1919. sz. másodlat Schile Tivadar Antal 1911. 48/918. sz. eredeti lelyett 915/1919. sz. másodlat.

Next