Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-25 / 271. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20 - 21. Kiadóhivatal: k­rt., Ráro­­zi-út 54. Alhimpum-épület. Telefon: József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: kt e­s5 10 szóért f K 80 f.* minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint­­ ív* Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Maflán hirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva i K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény.­­Vas Budapest, 1920. 271. szám. Csütörtök, november 25. Előfizetési árak: Egész évre ................... .­00 korona. Félévre......................... ISO korona. Negyedévre ................. korona. Egyes szám ára ........... 2 korona. •o A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Weber Elek pécsi kir. járásbirósági joggyakornokot eddigi ,ideiglenesen viselt állásában megerősítette. HIVATALOS RÉSZ. A­­ kir. földmivelésügyi miniszter el­terjesztésére Schaupner András segéd­­hivatali igazgatónak saját kérelmére tör­tént nyugdíjaztatása alkalmából — sok évi buzgó szolgálata elismeréséül — a segéd­hivatali főigazgatói címet adomá­­nyozom. Kelt Budapesten, 1920. évi­ november hó 2. napján. Horthy s k. Szabó István s. k. A * kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. . Schlich István miniszteri titkárt, Felsmann József miniszteri osztálytanácsost, Fiola Géza műszaki tanácsost, dr. Girardi István miniszteri titkárt és dr. Kerékgyártó György műszaki tanácsost,­­továbbá a m. kir. pénzügyminiszter képviseleté­ben dr. Krúdy Andor, jogügyi főtanácsost és dr. Kovács Dezső jogügyi tanácsost a volt Országos Lakásbiztosság felszámoló bizottságá­nak tagjává nevezte ki és ez utóbb nevezetteket­­egyben megbizta a bizottság kebelében alakí­tandó hármas tanácsok elnökhelyettesi teendőivel. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. Schlich István miniszteri titkárt a volt Orszá­gos Bútorelosztó hivatalt felszámoló bizottság­ban viselt tagsági tiszte alól felmentette és dr. Halász Tibor miniszteri fogalmazót ugyanezen bizottság tagjává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.704/1920. K. M. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Zsirkebányák r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.940/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rémületével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Magyar Eaüzem r.-t. budapesti bei cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi április hó 30-ig elhalaszt­hassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.984/1920. K. M. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919., "U E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Üzemgazdasági r.-t. buda­pesti bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonat­kozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 76.02. 1920. K. M. sz. a. kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. sz. a. kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Franklin társulat magyar irodalmi és könyvnyomda r.-t. budapesti bel. cég az 1918/1919. és 1919/1920. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi november hó 30-ig elhalaszthassa. A magyar kir. közélelmezési miniszter 79.012/1820. számú rendelete az 1920. évi termésű burgonya szállásának sza­­ bályozása tárgyában. Hivatali elődöm folyó évi június hó 21-én 40.100/1920. I/c. számú rendeletének II. be­kezdését olyképen módosítom, hogy a zárolt területről mindennemű burgonyaszállítmány, te­hát a 3 g-t meg nem haladó burgonyaszállítmány is csak szállítási igazolványnyal eszközölhető. A minisztertanács felhatalmazásával a m kir. minisztériumnak folyó évi június hó 29-én 6.142. és az ezt módosító folyó­ékt november hó 21-én 79.001/1920. szám alatt kelt rendelettel zár alá helyezett nyírségi burgonya területről kizárólag saját háztartási célokra szolgáló, saját termésű, vagy rokonoktól ingyen ajándékba kapott bur­gonya szállítható, mely bur­gally­as­z­á­lí­­­tmányok szállításához szükséges szállítási igazolványt a feladó állomásra illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság adja ki. Budapest, 1920. évi novem­ber hó 23-án. Dr. Vass József s. k. A m. kir. igazgagyminiszternek 44.341. 1920. I. I. szásm rendelete a jövedelemadónak és a vagyonadónak — jogerős kivetése előtt szükséges — jelzálogi biztosítása tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértve tudomásulvétel és miheztartás végett a telek­könyvi hatóságokkal a következőket közlöm: A több egyenes adóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920: XXIII. t­­c. 29. és 66. §-a akként rendelkezik, hogy ha a jöve­delemadó vagy a vagyonadó beszedése a kir. pénzügyigazgatóság (Budapesten a kir. adófel­ügyelő) megítélése szerint veszélyben forog, az a törvényben szabályozott rendes adókivetés be­várása nélkül köteles a jövedelemadónak és a vagyonadónak kivetése és biztosítása iránt is sorokon kívül intézkedni. Ugyancsak a hivatkozott törvényszakaszok értelmében a pénzügyigazgatóságnak (adófel­ügyelőnek) megkeresésére a biztosítandó összeg a fél ingatlanain a telekkönyvi hatóság által a veszély igazolása nélkül jelzálogilag biztosítható, az ingatlanvégrehajtás elrendelésének azonban mindaddig nincs helye, amíg a jövedelemadó vagy a vagyonadó jogerősen kivetve nincsen. A pénzügyigazgatóságnak (az adó­felügyelőnek) ilyen megkeresése alapján a telekkönyvi ható­ság a kir. kincstár számszerűleg közölt követe­lésének a telekkönyvszerűen megjelölt ingatla­non biztosítása céljából a telekkönyvi rendtar­tás 93. §-a értelmében intézkedik a jelzálogjog előjegyzése iránt. Az előjegyzett jelzálogjog igazolására (telek­könyvi rendtartás 102. §-ának 1. bekezdése) a jövedelemadó vagy a vagyonadó megállapítására hivatott hatóságnak (1920:XXIII. t.-c. 18., 23. és 58. §-a) az adó megállapítására vonatkozó jogerős határozata szolgál. Budapest, 1920. évi november hó 23-án. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál s. k., m­. kir. igazságügy-miniszter. A m. kir. pénzügyminisztérium 107.000. 1820. számra rendelete a használhatatlanná vált vagy sérült 1919 évi 20, 10 és 5 koronás postatakarékpénztári pénz­jegyek kicserélése, illetőleg részleges megtérí­tése tárgyában. 1. §. A magyar postatakarékpénztárnak 1919 junius 15-ről és 1919 augusztus 9-ről keltezett 20 ko­ronás pénzjegyei, 1919 junius 15-ről és 1919 augusztus 9-éről keltezett 10 koronás pénzjegyei, valamint 1919 május 15-től keltezett 5 koronás pénzjegyet, amennyiben azok az általános for­galomra használhatatlanná válnak vagy meg­sérülnek, a m kir. állampénztárak, valamint a m. kir. postatakarékpénztár budapesti főpénztára által az alábbi szakaszokban foglalt rendelkezé­sek szerint kicseréltetnek, illetőleg beváltatnak. 2. §. A közönséges kopás folytán használhatatlanná vált, de minden részükben teljes pénzjegyek, amennyiben azoknak valódisága felől kétség nem forog fenn, teljes névértékükben kicserélen­dők. 3. §. Oly pénzjegyek, amelyeknek állapotából kitű­nik, hogy azok szándékosan lettek megváltoz­tatva (folyadékkal leöntött, befestett, felülírt, felülnyomtatott vagy külsőleg máskép eltorzított pénzjegyek) az állami pénztárak és hivatalok által fizetés gyanánt el nem fogadhatók, sem ki nem cseréltethetnek, hanem ezek által a valódiság megállapítása, illetőleg a kicserélés engedélyezése tekintetében leendő határozat­­hozatal végett fk m. kir. központi állampénztár útján a pénzügyminisztériumnak küldendők be. Az ily pénzjegyek kicseréléséért darabonként 1 K előállítási és kezelési költség térítendő meg a fél által, amely költség ne kicserélt ösz­­szegből levonásba hozatik. Sérült pénzjegyek, amelyeken a rajz, az írás­­mező vagy a szél egyes részei hiányoznak, csak azzal az összeggel váltatnak be, amely azoknak sértetlen részeire esik. Pénzjegyek, amelyek akként vannak megsérülve, hogy csak a jegynek egyik oldalán hiányoznak az összképnek egyes részei, úgy kezelendők, mintha ezen részek a pénzjegy mindkét oldalán hiányoznának. 5. §: A sérült pénzjegyekért járó megtérítési összeg megállapítása céljából a pénzjegyek 100 egyenlő mezőre osztatnak fel. A pénzjegyeknek ezen mezőkre való osztása oly hálózat alkalmazása által történik, amelynek nagysága az illető pénz­jegy alakjának teljesen megfelel. E hálózat víz­szintesen és függélyesen húzott vonalak által tíz egyenlő magasságú és tíz egyenlő szélességű körre van osztva, arai által 100 egyenlő nagy­ságú négyszögmező képeztetik. Minden egyes mező a 20 koronás pénzjegyeknél 147 milliméter széles és 9 milliméter magas, a 10 koronás pénzjegyeknél 14'2 milliméter széles és 8'8 milliméter magas, az 5 koronás pénzjegyeknél 13 milliméter széles és 8 milliméter magas. 6­ §• Mindegyik négyszögmező, amelyet a hálózatra illesztett pénzjegy legalább felaránzhat nana f«n»!

Next