Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
. Amennyiben a söradó utólagos megállapítása alapján fizetendő, a kincstári részesedés is a söradóra megállapított módon szedendő be és ha megtörtént befizetés a söradóval együtt, de attól elkülönítetten a pótadónyugtalajstromba könyvelendő el. E célra az említett lajstromnak a söradópótlékra vonatkozó és kincstári részesedésre helyesbítendő részei használandók. E lajstromból a fél részére kiszolgáltatandó nyugtán is a kincstári részesedés a söradótól elkülönítve tüntetendő fel. 2. §. (A törvény 2. §-ához): A sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett való kivitelére vonatkozó rendelkezések (1. az 1920. évi IV. t.-c. 21. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 39.416. számú Utasítás) 1920. évi P. K. 16. szám (2. pontját) akként módosulnak, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a vámvonalon át kivitt sör után az 1920. évi IV. t.-c. 21. §-a értelmében hektoliterenként 60 K kerül visszatérítésre, ez összegen felül további 60 K kincstári részesedés is visszatérittetik, azokban az esetekben pedig, amelyekben az adóvisszatérítés a most idézett t.-c. hivatkozott §-a értelmében a 6 %-ás adótétel alapulvétele mellett számíttatik ki, az így kiszámított összegen felül még ugyanolyan összegű kincstári részesedés is visszatéríttetik. A kincstári részesedés visszatérítésének azonban csupán olyan sör után lehet helye, amelyet az 1921. évi április hó 22. napja után szállítottak ki. 3. §. (A törvény 2. §-ához): A megromlott és emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná vált sör után való adóvisszatérítésre vonatkozó határozmányok (1. az 1916. évi 109.929. sz. Utasítás D) pontjának az 1920. évi IV. tc. 21. §-a végrehajtása iránt kiadott Utasítás 3. pontjával részben módosított rendelkezéseit) a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek és ehhez képest a most idézett rendelkezések a következőkép változnak: a) Az átalányösszegben a romlott sör minden hektoliterje után engedélyezett 50 K-ás adó- s visszatérítésen felül még további 50 K kincstári részesedés visszatérítése is engedélyeztetik; Wb) sörlé eredeti extrakttartalma alapján engelyezett, illetve igényelt visszatérítésnél, a visszatérítés minden megállapított hektoliterfok extrakttartalom után számított 6 %-án felül, még ugyanilyen összegű kincstári részesedésre is kiterjesztetik. A visszatérítésnek a fenti a) és b) pontokban említett mérve azonban csak az esetekben alkalmazható, amidőn beigazolást nyert, hogy a szóbanforgó megromlott és emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná vált sör olyan sörléből ered, amely után a kincstári részesedés annak idején pótlólag már lerovatott, illetve hogy a romlott sör olyan sörléből származik, amely már a kincstári részesedés lefizetése mellett állíttatott elő. A 4. §. (A törvény 3. §-ához) : A sörfőzde vállalatok birtokában vagy őrizetében levő sörmennyiség után az 1921. évi IX. t.-c. 1. §-a alapján megállapított kincstári részesedés pótlólagos beszedése iránt a következőket rendelem: A sörfőzdék vállalkozói az 1921. évi április idő 22. napjáig a sörfőzde állandó felügyeletével, illetőleg ellenőrzésével megbízott pénzügyi közésgéknél két példányban nyilatkozatot kötelesek adni a sörfőzdéjükben (erjesztő- és ászok pincéiben) meglevő azon sörkészletekről, amelyeket ,még kincstári részesedés fizetése nélkül állítottak elő. A kiállítandó nyilatkozat, valamint a készletek megállapítása és az erről szóló jegyzőkönyv felvétele, nemkülönben az esedékes pótrészesedés összegének kiszámítása tekintetében az 1920. évi IV. t.-c. 21. §-a végrehajtása tárgyában kiadott többször hivatkozott Utasítás 1. pontjában foglaltak nyernek alkalmazást a következő eltérésekkel: a) A pótrészesedés mérve minden hektoliterfok extrakttartalom után 6 K-val számítandó; b) a meglevő sörkészlet pótrészesedéssel való megrovásának alapjául szolgáló átlagos extrakttartalom megállapítására az illető sörfőzdében ,1921. évi január 15-étől március hó 15-éig bezáróan terjedő idő alatt termelt sörlé átlagos extrakttartalma szolgál; e) a pótrészesedés után járó esetleges adóleengedés az illető sörfőzdét a folyó évi február i hó 1-ei állapota szerint megillető mérvhez képest veendő figyelembe; d) a pótrészesedés után hitel nem engedélyezhetik; e) a pénzügyigazgatóságok a bejelentett és megállapított sörkészletekről és az ezek után beszedett pótrészesedési összegekről a pénzügyminisztérium számvevőségének fogyasztási adóügyi csoportjához felterjesztendő kimutatásokat folyó évi június hó 1-ig kötelesek beküldeni. 5. §. (A törvény 4. §-ához): A törvény 4. §-a értelmében a söradóra vonatkozó összes törvényes rendelkezések kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek Ehhez képest a kincstári részesedés fizetésére megfelelő biztosíték mellett és az általános szabályokban meghatározott módon és mérvben hitel is engedélyezhető. A kincstári részesedésre vonatkozó hitelengedélyek kiadása, valamint a hitelek felhasználása és nyilvántartása tekintetében a söradó hitelezésére nézve érvényben álló szabályok nyernek alkalmazást. Jelen rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1921. évi április hó 8-án. Dr. Hegedűs Lóránt s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Budapesti Közlöny 1921 április 12. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 38.800. számú rendelete a gyujtószeradóról szóló 1921. évi XI. t.-c. végrehajtása tárgyában. A gyujtószeradóról szóló 1921. XI. t.-c. végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: I. RÉSZ. X gyufa megadóztatása. 1. §. Az adó tárgya és mérve. (A törvény 1. §-ához.) (1) A gyujtószeradóról szóló törvény szempontjából gyufa alatt bármilyen anyagból készült minden olyan pálcácskákat, szálacskát vagy forgácsot kell érteni, amely dörzsölés által lángra lobbantható gyujtóanyaggal van ellátva. (2) Az adót, minden egyes belső csomagolás (doboz, tok stb.) után, annak tartalma alapján kell kiszámítani. (3) A kincstári részesedés mérve tekintetében a jelen Utasítás 26. §-a rendelkezik. 2. §■ Gyufagyártás bejelentése, leletfelvétel. (A törvény 2. §-ához.) (1) Aki gyufagyártással foglalkozik, köteles ezt legkésőbb 1921. év április hó 23. napjáig, ha pedig az üzemet a törvény életbelépése után kezdené meg, legkésőbb 14 nappal az üzem megkezdése előtt, annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek területén a vállalat van, két példányban írásban bejelenteni. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a vállalkozó és az üzemvezető nevét és lakhelyét; b) a gyártelep helyét és helyrajzi számát; c) a gyártelep pontos és alaprajzzal ellátott leírását, valamint az ahhoz tartozó helyiségeknek egymás közötti és kifelé való összeköttetését; d) a gyártelepen lévő összes műeszközök és szilárdan álló edények jegyzékét; e) a műszaki eljárás leírását általában, továbbá a vállalat által gyártott, illetőleg gyártani szándékolt gyufák nemeit, valamint a forgalomba hozandó csomagolásokat és végül a gyártmányokon alkalmazandó gyárjegy megjelölését; f) a napi üzleti időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve; g) a gyár teljesítő képességét, nevezetesen azt, hogy évente hány láda gyufát, illetőleg hány dobozt vagy tokot képes előállítani; h) annak a feltüntetését, vájjon a vállalat a fadrótot (gyufaszálat) és a gyufadobozokat, illetve tokokat maga állítja-e elő, és ha igen, vájjon ilyen félgyártmányokat más vállalatoknak is elad-e. (2) A pénzügyigazgatóság a bejelentésben foglaltak (1. a)—h) pontok) alapján, ha azok külsőleg nem hiányosak, a bírt üzlethelyiségek, műeszközök és a gyártmányok tartására rendelt szilárdan álló edények megvizsgálását illetve megjelölését rendeli el (leletfelvétel). (3) A vállalkozó és a gyári személyzet a vizsgálatnál, a jövedéki ellenőrzés szempontjából kívánt minden felvilágosítást és útbaigazítást megadni köteles. (4) Ezen vizsgálat teljesítésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a bejelentés adatai a valóságnak megfelelnek-e s különösen, várjon a még adózatlan kész gyufák csomagolására és raktározására szánt helyiségek a tulajdonképeni gyártási helyiségektől (műhelyek, anyagraktár) a jövedéki ellenőrzés szempontjából, kellően el vannak-e különítve. (5) A szemle megejtése és a lelet megállapítása után, a pénzügyi közeg a gyártáshoz, raktározáshoz és csomagoláshoz szükséges műeszközöket és szilárdan álló edényeket hivatalos jelekkel és számokkal ellátni és a vizsgálat eredményéről két példányban jegyzőkönyvet felvenni köteles (leletjegyzőkönyv), amelynek a jövedéki felügyelet alapjául kell szolgálnia és amely a vállalkozó, vagy helyettese, valamint az üzemvezető által is, ebbeli minőségének kitüntetése mellett, aláírandó. A leletjegyzőkönyvhöz csatolandók az 1. bekezdésben említett bejelentés, valamint az utólag tett kiegészítések is. (6) A leletjegyzőkönyvet az illetékes pénzügyigazgatóság elé kell terjeszteni. A pénzügyigazgatóság a leletjegyzőkönyvet felülvizsgálja és az esetleg szükséges kiegészítéseket elrendeli. Ha már fennálló gyártelepen a pénzügyigazgatóság véleménye szerint, a jóváhagyás alá eső helyiségeken — a jövedéki ellenőrzés szempontjából — építkezéssel egybekötött változtatásokat kellene tenni, a pénzügyminister döntését esetrőlesetre ki kell kérni, a leletjegyzőkönyvet pedig — amennyiben azzal szemben észrevétel egyébként fenn nem forog — a pénzügyminiszter döntésének fenntartása mellett jóvá kell hagyni. (7) Ha kifogás nem merül fel, illetve ha a felmerült kifogás alapján a megfelelő helyesbítés megtörtént, a pénzügyigazgatóság a leletjegyzőkönyv mindkét példányát jóváhagyási záradékkal és hivatalos pecsétjével ellátja. (8) A leletjegyzőkönyv jóváhagyásáról a vállalkozót, a vállalat ellenőrzésével megbízott pénzügyőri szakaszt és az adó befizetése tekintetében illetékes állampénztárt érknzteni kell. Ahhoz a határozathoz, amelyben a pénzügyigazgatóság a vállalkozót a leletjegyzőkönyv jóváhagyásáról értesíti, a leletjegyzőkönyv egyik példányát is csatolni kell. Ebben a határozatban a vállalat ellenőrzésével megbízott pénzügyőri szakaszt és az adó befizetése tekintetében illetékes állampénztárt is meg kell jelölni. A leletjegyzőkönyvnek a vállalkozóhoz visszaküldött példányát a gyártelepnek a leletjegyzőkönyvben közelebbről meghatározott helyiségében meg kell őrizni és azt a pénzügyi közegek kivonatára betekintés végett bármikor elő kell mutatni. A leletjegyzőkönyv második példánya a pénzügyigazgatóság őrizetében marad. (9) A leletjegyzőkönyvben foglalt adatokkal szemben eszközölt minden változást az ellenőrzéssel megbízott pénzügyőri szakasznak 48 órán belül be kell jelenteni. A gyári raktárhelyiségeken szándékolt változtatáshoz a pénzügyigazgatóság előzetes jóváhagyását kell kikérni. A változások folytán szükségessé vált helyesbítéseket, amennyiben azok nem lényegesek, a leletjegyzőkönyvhöz hozzáfűzendő pótleletjegyzőkönyvben kell felsorolni és a leletjegyzőkönyv szövegében, az illető helyen vörös tintával teendő bejegyzéssel, a pótleletjegyzőkönyvre kell utalni. (10) A vállalat berendezésében beállott lényeges vagy többnemű változásoknál, a vizsgálat eredményéről szabályszerű, teljesen kiállított leletjegyzőkönyvet kell felvenni. (11) A leletfelvétellel a pénzügyigazgatóságnál alkalmazott pénzügyőri felügyelő, illetve pénzügyőri főbiztos, valamint a műszaki ellenőr közbejöttével az a pénzügyőri biztos bízandó meg, akinek kerületében a gyufagyártelep van. A leletfelvételnél a gyártelep ellenőrzésével megbízott pénzügyőri szakasz is közreműködni köteles. A pénzügyőri felügyelő, illetve a pénzügyőri főbiztos akadályoztatása esetén, utóbbiak helyett szakavatott fogalmazási tisztviselő bízandó meg a hitelesítési művelet vezetésével. (12) A községi elöljáróság tagjának hatósági tanúként való igénybevétele, ha csak a fél azt kifejezetten nem kérné és egyéb különös körülmények az ő közreműködését kívánatossá nem tennék, mellőzhető. 3. §: Jövedéki felügyelet. (A törvény 3. §-ához.) (1) A gyártelep főbejáratát, továbbá a gyártási és raktári helyiségeket kívülről, észreveheti felírással, meg kell jelölni. (2) A vállalkozó, távollétében az üzemvezető, felelős azért, hogy a gyártelep főbejárata, te.