Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

Budapest, 1921. 77. szám. Kedd, április 12. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfel­ beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magán­hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10*/p engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 for Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‹ ‹ · 10 ‹­ * 1 ‹ ‹ ‹ » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő óra .................... 4 » BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerü­­let, Rákóczi-út 54. szám« Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VN­M HAork­-út 54. sz. Ashenneum-épület. Telefon : József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 1921. évi 2.461. M. E. számú rendelete a fa- és faszénkészletek felhasználásának és forgalombahozatalának szabályozása, valamint azok tájékoztató árának megállapítása tárgyában kiadott 10.780/1920. M. E. számú rendelet módo­sításáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A 10.780/1920. M. E. számú (a Buda­pesti Közlöny 1920. évi december hó 28-án meg­jelent 297. számában kihirdetett­ rendelettel az ország területén termelt tűzifára, faszénre, göm­bölyű, fűrészelt, hasított vagy bárdolt és egyéb műfafélékre megállapított tájékoztató árak, a közszükségleti célokra már igénybevett vagy jövő­ben igénybeveendő tűzifa, valamint a Máv. talpfa­ellátásának biztosítására szolgáló gömbölyű ha­szonfa árai kivételével a jelen rendelet életbe­léptével hatályukat veszítik. 2. §. A Magyarországi Faértékesítő Hivatal az 1.851/1917. M. E. számú, illetve a 2.806. 1917. M. E. számú rendeletek értelmében be­jelentett és jövőre is bejelentendő hazai terme­lésű tűzifa, faszén, gömbölyű, fűrészelt, hasított vagy bárdolt és egyéb mafsfélék készleteiből a köz­­ellátás céljaira 30 (harminc) %-ot vehet igénybe, a fennmaradó 70 (hetven) %-al a termelő, illetve eladó mindennemű jóváhagyás, illetve a vonatkozó körlevelek bemutatása nélkül szabadon rendelkezhetik és azok árára nézve a vevővel szabadon egyezkedhetik. Aránytalan magas ár kikötése avagy elfoga­dása esetében azonban az eladó az e részben fennálló rendelkezések szerint felelős és vevőnek jogában áll az áttételek felülvizsgálását az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságnál az átvételt követő 14 (tizennégy) napon belül kérel­mezni. Amennyiben a Magyarországi Faértékesítő Hivatal a készletbejelentés (forgalmi jegyzék) feladási napjától számított 30 (harminc) napon belül az igénybevétel felől nem rendelkeznek, a termelő, illetve eladó a bejelentett összes faanyag és faszénkészletével szabadon rendelkezhetik. Az ezen §-ban foglaltak azonban a jelen ren­delet életbelépte előtt történt igénybevételt nem érintik, valamint nem érintik a Máv. talpfa szükségletének biztosítására szolgáló haszonfa és bányafa tekintetében fennálló rendelkezése­ket sem. 3. §. A városokba vagy egyéb lakott helyekre beérkező tűzifa és faszén mennyiségnek 10 (tíz) %-át az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság a közszükségletek kielégítésére igénybe veheti. Az igénybevétel felől a hatóság a beérkezésről való értesülésekor köteles nyilatkozni. Ezen igénybevétel alól mentesítésnek helye nincs. 4. §. Az ebben a tárgyban kiadott régebbi rendeleteknek a jelen rendelettel nem érintett összes intézkedései továbbra is érvényben ma­radnak. A jelen rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályosságának ideje alatt elkö­vetett bűncselekmények elbírálására továbbra is az említett rendelkezések irányadók. (1916 évi IV. t.-c. 8. §.) Ez a szabály megfelelő értelem­ben alkalmazást nyer az erdő- és faügyek orszá­gos kormánybiztosa által saját hatáskörében hatályon kívül helyezett vagy felfüggesztett rendelkezések hatályosságának ideje alatt elköve­tett bűncselekményekre is. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921 április 8-án. Gráf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter 53.206/33. 1921. számú rendelete a munkaadóknak és a munkavállalóknak a munka­ügyi bírósághoz mnnek kijelölésére jogosított egye­sületeiről és testületé­ről összeállított jegyzék kiegészítése tárgyában. A munkaügyi bírósághoz ülnök kijelölésére jogosított egyesületekről és testületekről szóló jegyzékbe a munkavállalóknak egyesületei és testületei közé a keresztényszocialista hajósok országos gazdasági egyesületét pótlólag felveszem. Jelen rendeletem kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi április hó 7-én. Dr. Hegyeshalmy Lajos 8. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. b) Mindenki mástól, aki gyufát árusit, kizáró­lag az eredeti számlát szabad igazolásul elfo­gadni. A számlából az eladó és a vevő nevének (cégének), lakhelyének (telephelyének), a gyufa mennyiségének, nemének, csomagolási módjának és jelzésének ki kell tűnnie. A saját házi szük­ségletre szolgáló külföldi gyufa beszerzését nem kell igazolni. c) Az 1921. évi XI. t.-c. életbelépése előtt beszerzett külföldi gyufa megadózásának igazo­lásául, a gyufa pótadóztatásának megtörténtét bizonyító s a félnek visszaadott »Bejelentésit (1921. évi 38 800. számú végrehajtási Utasitás 24. §-ának 9. bekezdése) szabad csak elfogadni. 4. §. Aki a birtokában vagy őrizetében levő s eladásra szánt külföldi gyufának beszerzését vagy megadózását a jelen rendelet rendelkezései szerint igazolni nem tudja — amennyiben jöve­déki kihágás esete nem forog fenn — az 1921. évi XI. t.-c. 20. §-a szerint 2000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 5. §. Jelen rendelet az 1921. évi április hó 15. napján lép életbe. Budapest, 1921. évi április hó 8-án. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 25.857. számú rendelete a külföldről behozott gyufára előírt adójegy alkal­mazásának felfüggesztéséről. Az 1921. évi XI. t.-c. 10. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A külföldről behozott gyufa megadózá­sánál további rendelkezésig az 1921. évi XI. t.-c. 10. §-ában előírt adójegyet (banderollt) nem kell alkalmazni, hanem a gyujtószeradót — a jelen rendelet hatályának tartama alatt — a vámilletékkel együtt készpénzben kell leróni, vagy hitelezett vámilleték gyanánt kell elszámolni. A vámhivatal a beszedett gyujtószeradót a »Bevételi lajstromának erre a célra nyitandó külön hasábjában számolja el. Ennek a hasáb­nak a havi eredményét a vámhivatal a havi zárlat alkalmával a gyű­jtószeradó alnaplóba, ezen alnapló végeredményét pedig a »Fogyasz­tási és italadó napló«-ba vezeti át. 2. §. Az 1. §. rendelkezéséhez képest az 1921. évi XX­­.­c. végrehajtása tárgyában kiadott Utasítás 14. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint az idézett utasítás 21. §-a 3. bekezdésében a külföldi gyufára vonat­kozólag foglalt rendelkezések, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nem nyernek alkal­mazást. 3. §. Az 1921. évi XI. t.-c. 15. §-ában elren­delt igazolás tekintetében, a külföldi gyufára vonatkozólag, további intézkedésig a következő­ket rendelem: a) A­ pénzügyi közegek attól a féltől, aki a gyufát közvetlenül külföldről hozta be, kizá­rólag a behozatali elvámolást igazoló hi­vatalos kiadványt (bevallási jegyet vagy vám­nyugtát) fogadhatják el igazolásul. A beval­lási jegyen vagy vámnyugtán, a vámeljárás­hoz szükséges adatokon kívül, még a belső csomagolások (dobozok, tokok) számát, a behozott gyufa nemét (fadrótos vagy más anyagból készült gyufa), továbbá az egyes belső csomagolások átlagos tartalmát (56 szál vagy ha 56 szálnál több, úgy összesen mennyi), végül a gyufa jel­zését és a forgalomban használatban levő elne­vezését (svéd gyufa, szalongyufa stb.) is fel kell tüntetni. Egyes szám­ára 12 korona A m. kir. pénzügy­miniszter 1921. évi 38.741. számú rendelete a sör után fizetendő kincstári részesedésről szóló 1921: IX. t.-c. végrehajtása tárgyában. A sör után fizetendő kincstári részesedésről szóló 1921. évi IX. t.-c. végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. (A törvény 1. §-ához) : Az 1921. évi IX. t.-c. 1. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő sör után fizetendő kincs­tári részesedés mérvét, egyelőre további intéz­kedésig, a sörré minden hektoliterje és a száz­­fokú cukor­mérő minden foka (hektoliterfok extrakti tartalom) után 6 K-ban állapítom meg. A söradóra nézve érvényben levő adóleenge­dések a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. A kincstári részesedés mérve tehát ezidőszerint a söradóval teljesen egyenlő. A kincstári részesedés a söradóval egyidejűleg esedékes és azzal azonos módon szedendő be. Ehhez képest a sörfőzdék által teendő »Adó­­bejelentés«-ben (1. az 1899. évi 100.476. számú pénzügyminiszteri körrendeletnek) (1899. évi P. K- 33. bz.), az 1916. évi XXII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában 1916. évi 109.929. szám alatt kiadott Utasitás, (1916. évi Rendeletek Tára 410. sorszám, 1916. évi P. K. 24­ száma), F. 1. pontjával módosí­tott 1. számú mintáját), az esedékes söradó összegén felül a kincstári részesedés összege is mindenkor feltüntetendő, még­pedig a söradóra nézve előírt rovatban a söradó összege felett és ez utóbbitól való megkülönböztetés céljából az összeg mellett a »részesedés« szó kiírásával vagy röviden »R« jelzéssel. A söradó beszedésére illetékes pénztárak (állampénztár, vonali fogyasztási adóhivatalok) a kincstári részesedést a söradó bevételezésére ezidőszerint még használatban álló »Söradó és söradópótlék lajstrom« nyomtatványnak a sör­adó pótlékra vonatkozó rovatába helyesbített címfelirat alatt vételezik be és az e lajstromból kiszolgáltatandó tárcákon a fizetendő kincstári részesedést ugyancsak a söradópótlók rovatában szintén helyesbített címfelirat alatt tüntetik ki

Next