Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
Budapest, 1921. 77. szám. Kedd, április 12. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfel beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10*/p engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 for Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‹ ‹ · 10 ‹ * 1 ‹ ‹ ‹ » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő óra .................... 4 » BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám« Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VNM HAork-út 54. sz. Ashenneum-épület. Telefon : József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 1921. évi 2.461. M. E. számú rendelete a fa- és faszénkészletek felhasználásának és forgalombahozatalának szabályozása, valamint azok tájékoztató árának megállapítása tárgyában kiadott 10.780/1920. M. E. számú rendelet módosításáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A 10.780/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi december hó 28-án megjelent 297. számában kihirdetett rendelettel az ország területén termelt tűzifára, faszénre, gömbölyű, fűrészelt, hasított vagy bárdolt és egyéb műfafélékre megállapított tájékoztató árak, a közszükségleti célokra már igénybevett vagy jövőben igénybeveendő tűzifa, valamint a Máv. talpfaellátásának biztosítására szolgáló gömbölyű haszonfa árai kivételével a jelen rendelet életbeléptével hatályukat veszítik. 2. §. A Magyarországi Faértékesítő Hivatal az 1.851/1917. M. E. számú, illetve a 2.806. 1917. M. E. számú rendeletek értelmében bejelentett és jövőre is bejelentendő hazai termelésű tűzifa, faszén, gömbölyű, fűrészelt, hasított vagy bárdolt és egyéb mafsfélék készleteiből a közellátás céljaira 30 (harminc) %-ot vehet igénybe, a fennmaradó 70 (hetven) %-al a termelő, illetve eladó mindennemű jóváhagyás, illetve a vonatkozó körlevelek bemutatása nélkül szabadon rendelkezhetik és azok árára nézve a vevővel szabadon egyezkedhetik. Aránytalan magas ár kikötése avagy elfogadása esetében azonban az eladó az e részben fennálló rendelkezések szerint felelős és vevőnek jogában áll az áttételek felülvizsgálását az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságnál az átvételt követő 14 (tizennégy) napon belül kérelmezni. Amennyiben a Magyarországi Faértékesítő Hivatal a készletbejelentés (forgalmi jegyzék) feladási napjától számított 30 (harminc) napon belül az igénybevétel felől nem rendelkeznek, a termelő, illetve eladó a bejelentett összes faanyag és faszénkészletével szabadon rendelkezhetik. Az ezen §-ban foglaltak azonban a jelen rendelet életbelépte előtt történt igénybevételt nem érintik, valamint nem érintik a Máv. talpfa szükségletének biztosítására szolgáló haszonfa és bányafa tekintetében fennálló rendelkezéseket sem. 3. §. A városokba vagy egyéb lakott helyekre beérkező tűzifa és faszén mennyiségnek 10 (tíz) %-át az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság a közszükségletek kielégítésére igénybe veheti. Az igénybevétel felől a hatóság a beérkezésről való értesülésekor köteles nyilatkozni. Ezen igénybevétel alól mentesítésnek helye nincs. 4. §. Az ebben a tárgyban kiadott régebbi rendeleteknek a jelen rendelettel nem érintett összes intézkedései továbbra is érvényben maradnak. A jelen rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályosságának ideje alatt elkövetett bűncselekmények elbírálására továbbra is az említett rendelkezések irányadók. (1916 évi IV. t.-c. 8. §.) Ez a szabály megfelelő értelemben alkalmazást nyer az erdő- és faügyek országos kormánybiztosa által saját hatáskörében hatályon kívül helyezett vagy felfüggesztett rendelkezések hatályosságának ideje alatt elkövetett bűncselekményekre is. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921 április 8-án. Gráf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter 53.206/33. 1921. számú rendelete a munkaadóknak és a munkavállalóknak a munkaügyi bírósághoz mnnek kijelölésére jogosított egyesületeiről és testületéről összeállított jegyzék kiegészítése tárgyában. A munkaügyi bírósághoz ülnök kijelölésére jogosított egyesületekről és testületekről szóló jegyzékbe a munkavállalóknak egyesületei és testületei közé a keresztényszocialista hajósok országos gazdasági egyesületét pótlólag felveszem. Jelen rendeletem kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi április hó 7-én. Dr. Hegyeshalmy Lajos 8. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. b) Mindenki mástól, aki gyufát árusit, kizárólag az eredeti számlát szabad igazolásul elfogadni. A számlából az eladó és a vevő nevének (cégének), lakhelyének (telephelyének), a gyufa mennyiségének, nemének, csomagolási módjának és jelzésének ki kell tűnnie. A saját házi szükségletre szolgáló külföldi gyufa beszerzését nem kell igazolni. c) Az 1921. évi XI. t.-c. életbelépése előtt beszerzett külföldi gyufa megadózásának igazolásául, a gyufa pótadóztatásának megtörténtét bizonyító s a félnek visszaadott »Bejelentésit (1921. évi 38 800. számú végrehajtási Utasitás 24. §-ának 9. bekezdése) szabad csak elfogadni. 4. §. Aki a birtokában vagy őrizetében levő s eladásra szánt külföldi gyufának beszerzését vagy megadózását a jelen rendelet rendelkezései szerint igazolni nem tudja — amennyiben jövedéki kihágás esete nem forog fenn — az 1921. évi XI. t.-c. 20. §-a szerint 2000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 5. §. Jelen rendelet az 1921. évi április hó 15. napján lép életbe. Budapest, 1921. évi április hó 8-án. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 25.857. számú rendelete a külföldről behozott gyufára előírt adójegy alkalmazásának felfüggesztéséről. Az 1921. évi XI. t.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A külföldről behozott gyufa megadózásánál további rendelkezésig az 1921. évi XI. t.-c. 10. §-ában előírt adójegyet (banderollt) nem kell alkalmazni, hanem a gyujtószeradót — a jelen rendelet hatályának tartama alatt — a vámilletékkel együtt készpénzben kell leróni, vagy hitelezett vámilleték gyanánt kell elszámolni. A vámhivatal a beszedett gyujtószeradót a »Bevételi lajstromának erre a célra nyitandó külön hasábjában számolja el. Ennek a hasábnak a havi eredményét a vámhivatal a havi zárlat alkalmával a gyűjtószeradó alnaplóba, ezen alnapló végeredményét pedig a »Fogyasztási és italadó napló«-ba vezeti át. 2. §. Az 1. §. rendelkezéséhez képest az 1921. évi XX.c. végrehajtása tárgyában kiadott Utasítás 14. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint az idézett utasítás 21. §-a 3. bekezdésében a külföldi gyufára vonatkozólag foglalt rendelkezések, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nem nyernek alkalmazást. 3. §. Az 1921. évi XI. t.-c. 15. §-ában elrendelt igazolás tekintetében, a külföldi gyufára vonatkozólag, további intézkedésig a következőket rendelem: a) A pénzügyi közegek attól a féltől, aki a gyufát közvetlenül külföldről hozta be, kizárólag a behozatali elvámolást igazoló hivatalos kiadványt (bevallási jegyet vagy vámnyugtát) fogadhatják el igazolásul. A bevallási jegyen vagy vámnyugtán, a vámeljáráshoz szükséges adatokon kívül, még a belső csomagolások (dobozok, tokok) számát, a behozott gyufa nemét (fadrótos vagy más anyagból készült gyufa), továbbá az egyes belső csomagolások átlagos tartalmát (56 szál vagy ha 56 szálnál több, úgy összesen mennyi), végül a gyufa jelzését és a forgalomban használatban levő elnevezését (svéd gyufa, szalongyufa stb.) is fel kell tüntetni. Egyes számára 12 korona A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 38.741. számú rendelete a sör után fizetendő kincstári részesedésről szóló 1921: IX. t.-c. végrehajtása tárgyában. A sör után fizetendő kincstári részesedésről szóló 1921. évi IX. t.-c. végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. (A törvény 1. §-ához) : Az 1921. évi IX. t.-c. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő sör után fizetendő kincstári részesedés mérvét, egyelőre további intézkedésig, a sörré minden hektoliterje és a százfokú cukormérő minden foka (hektoliterfok extrakti tartalom) után 6 K-ban állapítom meg. A söradóra nézve érvényben levő adóleengedések a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. A kincstári részesedés mérve tehát ezidőszerint a söradóval teljesen egyenlő. A kincstári részesedés a söradóval egyidejűleg esedékes és azzal azonos módon szedendő be. Ehhez képest a sörfőzdék által teendő »Adóbejelentés«-ben (1. az 1899. évi 100.476. számú pénzügyminiszteri körrendeletnek) (1899. évi P. K- 33. bz.), az 1916. évi XXII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában 1916. évi 109.929. szám alatt kiadott Utasitás, (1916. évi Rendeletek Tára 410. sorszám, 1916. évi P. K. 24 száma), F. 1. pontjával módosított 1. számú mintáját), az esedékes söradó összegén felül a kincstári részesedés összege is mindenkor feltüntetendő, mégpedig a söradóra nézve előírt rovatban a söradó összege felett és ez utóbbitól való megkülönböztetés céljából az összeg mellett a »részesedés« szó kiírásával vagy röviden »R« jelzéssel. A söradó beszedésére illetékes pénztárak (állampénztár, vonali fogyasztási adóhivatalok) a kincstári részesedést a söradó bevételezésére ezidőszerint még használatban álló »Söradó és söradópótlék lajstrom« nyomtatványnak a söradó pótlékra vonatkozó rovatába helyesbített címfelirat alatt vételezik be és az e lajstromból kiszolgáltatandó tárcákon a fizetendő kincstári részesedést ugyancsak a söradópótlók rovatában szintén helyesbített címfelirat alatt tüntetik ki