Budapesti Közlöny, 1934. november (68. évfolyam, 247-269. szám)

1934-11-03 / 247. szám

2 Budapesti Közlöny 1934 november 3. Felelős szerkesztő: dr.SZÁSZ KÁROLY több elzárható üvegtartályban köteles elhe­lyezni és az Intézetet vizsgálat céljából értesí­­teni. Az Intézet kiküldöttje a tartályokból meg­felelő mintát vesz és a készítményt tartalmazó tartályokat a vizsgálat befejezéséig az Intézet pecsétjével lezárja. (3) Ha az Intézet a készítményből vett min­tát, chemiai és biológiai vizsgálat alapján meg­felelőnek találta, klinikai ellenőrzés céljából az Arzenobenzol Bizottság által kijelölt gyógy­intézet illetékes osztályához küldi át. (4) Amennyiben a készítmény klinikailag nem bizonyult megfelelőnek, az Intézet a ké­szítményt az Arzenobenzol Bizottság újabb ki­jelölése alapján köteles egy másik kórház útján is megvizsgáltatni. (5) Ha a készítmény úgy vegyi, mint bioló­giai és klinikai vizsgálat alapján megfelelőnek bizonyult, az Intézet erről az előállító gyárat értesíti, egyúttal szakközegét a helyszínére ki­küldi. A kiküldött az előzetesen lepecsételt tar­tályokról a zárópecsétet eltávolítja, majd a ké­szítmény ampullázását és csomagolását ellen­őrizve, a szükséges mennyiségű arzenobenzol bizottsági ellenőrző címkét a gyár rendelkezé­sére bocsátja. (6) A kiküldött az ellenőrzési eljárásról rész­letes jegyzőkönyvet köteles felvenni. (7) Abban az esetben, ha a készítmény bár­mily okból nem bizonyult megfelelőnek, az Intézet a gyárat erről értesíteni és a gyár a ki­fogásolt készítményt az Intézet kiküldöttjének jelenlétében megsemmisíteni tartozik. (8) Az előállító gyár a készítmény ellenőrzé­sével kapcsolatos kiadásokat előzetes­­ évi részletekben a 100.917. számú „Belügyminisz­térium. Gyógyszerkészítmények vizsgálata és forgalmának ellenőrzése, bevételi számla­ el­nevezésű számla javára tartozik befizetni. B. A külföldi készítmények ellenőrzése. (1) A külföldön előállított és az Intézet által törzskönyvezett arzenobenzol készítmények ellenőrzésére a belföldi készítményekre vonat­kozó rendelkezések az irányadók. (L. II. feje­zet A. 1. pontját.) Az ellenőrzés minden egyes behozatal alkalmával készítményenként és gyártási számonként történik. Az ellenőrzéssel, járó vizsgálati díj ugyanaz, mint a belföldi ké­szítményeknél. (L. II. fejezet A. rész. 8. pont­ját.) (2) Az engedélyezett és törzskönyvezett kül­földi arzenobenzol készítményeket tartalmazó csomagok, ládák stb. az egyes behozatali alkal­makkor a vámkezelés után a m. kir. fővám­hivatal által hivatalosan lepecsételtetnek és ilyen módon adatnak ki címzettnek. Címzett a vámkezelés megtörténtéről tartozik az Intéze­tet azonnal értesíteni, hogy a mintavétel meg­történhessék. A m. kir. fővámhivatal pecsétjét a küldeményről csak az Intézet szakközege veheti le jegyzőkönyv felvétele mellett. (3) A készítményt a II. fejezetben előírt vizs­gálatnak kell alávetni és a készítményt csak akkor szabad forgalomba hozni, ha az Intézet a készítmény megfelelő voltáról a belföldi forgalombahozót értesítette. (4) Ha valamely külföldi arzenobenzol ké­szítmény ismételten meg nem felelőnek minő­síttetett, az Arzenobenzol Bizottság meghall­gatása után az Intézet felterjesztésére a készít­mény­­további forgalombahozatalát a m. kir. belügyminiszter megtilthatja. III. Az arzenobenzol készítmények nyilvántartása. (1) Úgy a hazai előállító gyár, mint a kül­földi készítmény belföldi felelős forgalomba­­hozója a belföldön gyártott, valamint a kül­földről behozott arzenobenzol készítmények­ről, valamint azoknak kiszolgáltatásáról nyil­vántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. az előállítás, illetőleg a behozatal kelte; 2. a készítmény és gyártójának megneve­zése ; 3. a készítmény termelési száma ; 4. a készítmény mennyisége ; 5. a készítmény adagonkénti elosztása ,és az egyes adagok ampulla száma; 6. a megrendelő neve és lakhelye ; 7. a megrendelés kelte ; 8. a megrendelt készítmény mennyisége, ter­melési száma, adag elosztása és adagonkénti ampulla száma ; 9. az elküldés kelte. (2) Ezen nyilvántartást úgy a belföldi elő­állító cég, mint a külföldi készítmény belföldi felelős forgalombahozója az Intézet kiküldött­jének felhívására bemutatni köteles. IV. Az Országos Közegészségi Tanács Arzenobenzol Bizottsága. (1) Az Országos Közegészségi Tanács az arzenobenzol készítmények ellenőrzésére ál­landó bizottságot, az u. n. Arzenobenzol Bizott­ságot állít fel. (2) A bizottság tagjainak számát a Tanács elnöke állapítja meg. Az Arzenobenzol Bizott­ság a Tanácsnak erre a célra saját kebeléből választott rendes és rendkívüli tanácsi tagjai­ból, valamint a Tanács elnöke által erre felkért szakemberekből, továbbá az Intézet igazgató­jából és az Intézet igazgatója által kijelölt két intézeti szakemberből áll. (3) A Bizottság az Intézet igazgatójával együttesen intézi az arzenobenzol készítmények engedélyezését és ellenőrzését, továbbá az Or­szágos Közegészségi Tanács útján a m. kir. belügyminiszternek indítványokat terjeszthet elő ily készítmények ellenőrzésére és forgalom­­bahozatalára vonatkozólag. (4) Az Arzenobenzol Bizottság működéséről félévenként úgy az Országos Közegészségi Ta­nácsnak, mint ennek útján a m. kir. belügy­miniszternek jelentést tenni köteles. V. Életbeléptető rendelkezés. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe azzal a módosítással, hogy a rendelet kibocsá­tása előtt forgalomban levő készítmények 1935. évi április hó 30-ig bezárólag ellenőrző címke nélkül is forgalomban tarthatók. Budapest, 1934. évi október hó 29-én. vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően kiadott 39.239/1934. V. B.2. számú rendelete a Dráva és Mura folyóknak országhatárt alkotó szakaszán az éjjeli halászat eltiltása tárgyában. 1. A Dráva és Mura folyóknak országhatárt alkotó szakaszán az éjjeli halászatot eltiltom. Ennek folytán napnyugtától napkeltéig az említett folyószakaszokon a halfogásnak min­den módja tilos. 2. A jelen rendelet ellen vétő — amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, vagy vámjövedéki kihágásnak nem minő­sül — rendszegést követ el és 50 (ötven) pen­gőig terjedő rendbírsággal sújtandó. 3. Jelen rendelet azonnal életbe lép. Budapest, 1934. évi október hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Mayer Károly s. b­. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 162.327/1934. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából"a búza 1934. évi november havi árának megállapí­tásáról. A vagyonváltságról szóló II. törvény, az 1921 : XLV. t.-c. I. fejezete értelmében a mező­­gazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott fel­hatalmazás alapján — a földmivelésü­gyi mi­niszter úrral egyetértőleg — 1934. évi novem­ber hónapra szóló érvénnyel métermázsánként Tizenhat (16) pengőben állapítom meg. Budapest, 1934. évi november hó 2-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter a „Budapesti Királyi Orvosegyesület“ módosított alapszabá­lyait “183.934/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány­­egyetem Orvoskari Csaba Bajtársi Egyesülete“ módosított alapszabályait 184.228/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter az „ősagárdi ön­kéntes Tűzoltó Testület“ (Nógrád vármegye) alapszabályait 184.351/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Terézvárosi Casinó“ módositott alapszabályait 184.475. 1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Csanádpalotai önkéntes Tűzoltó Testület“ (Csanád vármegye) módositott alapszabályait 184.561/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tápió­­szentmártoni kisbirtokosság legeltetési társula­tának alapszabályait 57.343/1934. szám alatt jóváhagyta. Útlevelek és utiigazolványok érvénytelenné nyilvánítása. Tóth Sándor Endrődön 1907. évi február hó 26-án született, róm. kath. vallásu, nőtlen, gép­lakatos, sztambuli lakos Békés vármegye al­ispánja által 1925. évi augusztus hó 11-én 1­962/1925. szám alatt kiállított, Európára szóló, 1926. évi augusztus hó 11-ig érvényes útlevelét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Koch Pál 1912. évi augusztus hó 4-én szüle­tett, róm. kath. vallásu, nőtlen, magántiszt­viselő, rigai (Lettország) lakos a helsinki­i m. kir. követség által 1932. évi julius hó 7-én 940.288. sorszám és 2/K. A. I. udl. szám alatt kiállított, Európára (Oroszország kivételével) szóló, 1933. évi április hó 3-ig érvényes útleve­lét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Schalk­ Mihály Tolnán 1900. évi október hó 4-én született, mázoló, jelenleg bielefeldi lakos a kölni m. kir. konzulátus által 1922. évi január hó 5. napján 81/81—1922. szám alatt kiállított, B. 059.728. sorszámú, Németországra szóló, 1923. évi január hó 5-ig érvényes útlevelét el­vesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Samuel Margit Matild Solingenben 1915. évi január hó 8-án született, ág. h. ev. vallásu, tanuló, jelenleg párisi lakos a kölni m. kir. főkonzulátus által 1930 évi május hó 20. nap­ján 2.500/1930. szám alatt kiállított, A. 117.581. sorszámú, Németországra és Franciaországra szóló, 1935. évi január hó 25-ig érvényes út­levél­ét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti.

Next