Budapesti Közlöny, 1943. március (77. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-02 / 49. szám
e setében az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapít Az az iparos (vállalat), akinek a jelen rendelet hatálybalépése napján fedél- vagy szigetelőlemez előállítására jogosító iparigazolványa van, az első bekezdésben említett engedély megadása iránti kérvényét az 1943. évi március hó 15. napjáig terjesztheti elő az iparügyi miniszternél. A kérvényben a következő adatokat kell bejelenteni : a) az iparos (vállalat) neve (cége), b) az iparos (vállalat) lakóhelye (telepének helye), c) az iparigazolványt kiállító hatóság megnevezése, d) az iparigazolvány száma és kelte, e) az üzemben az 1942. évben foglalkoztatott munkások átlagos száma, f) az üzemben az utolsó öt évben előállított fedél- és szigetelőlemez mennyisége és értéke évenként részletezve, g) az üzem kizárólag fedél- vagy szigetelőlemez gyártásával foglalkozik a vagy egyéb iparcikket is előállít-e ; az egyéb iparcikk az üzem 1942. évi termelése értékének hány %-a ? h) az üzem berendezésének részletes műszakileírása. Annak az iparosnak (vállalatnak), akinek a fedél- vagy szigetelőlemez előállítására jogosító iparigazolványa a jelen rendelet hatálybalépésének napja után állíttatott ki, az első bekezdésben említett engedély megadása iránt előterjesztett kérvényében a jelen §. második bekezdésében a),d) és h) pont alatt felsorolt adatokat kell bejelentenie. Bejegyzett cég köteles a kérvényéhez cégkivonatot csatolni. Az iparügyi miniszter a bejelentett adatok és egyéb ténykörülmények igazolását is megkövetelheti2. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki az 1. §. rendelkezése ellenére fedél- vagy szigetelőlemezt engedély nélkül állít elő. A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939 : II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Arra a készletre, amelyre nézve az első bekezdés alá eső kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a 6.110/ 1941. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók. Az első bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 3. §• A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi február hó 27.-érf. dr. Varga József s. k. m. kir. Jgwrftgyi minisster, A m. kir. iparügyi miniszter 11.500/1943. Ip. M. számú rendelete a külföldön előállított gépjürőműalkatrészek forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a honvédelmi miniszterrel egyetértve — a következőket rendelem : 1. § Minden olyan természetes, vagy jogi személy, aki iparjogosítványa alapján gépjáróműalkatrész, felszerelési tárgy vagy szerszám forgalombahozatalával vagy gépjárómű javításával foglalkozik (kereskedő, gépjáróműalkatrészt előállító külföldi gyár belföldi képviselője, automobiljavító és szerelő iparos stb.), köteles, a birtokában lévő, külföldön előállított új (gépjáróműbe beépítve még nem volt) gépjáróműt ,szerkezeti részeket, motor, kapcsolómű, sebességváltó, erőátviteli berendezés, differenciál, hátsó híd, alváztengely és alvázrugó, kormány és első futómű, futókerék, fék, hűtő), ezek alkatrészeit, kocsiszekrényalkatrészt és felszerelési cikket, elektromos és egyéb különleges felszerelési tárgyat és szerszámot (az alábbiakban : gépjáróműalkatrész) a honvédelmi miniszterhez (3/b. osztály, Budapest, I., Attilautca 22. sz.) bejelenteni. A jelen rendelet hatálybalépése napján meglévő készletet a rendelet hatálybalépése napjától számított tizenöt nap alatt, a minden év június és december hó utolsó napján meglévő készletet a következő hónap hetedik napjáig kell bejelenteni. A bejelentést külön-külön kimutatásban kell megtenni a) a Németországban, b) az Olaszországban, c) az egyéb külföldön (országonkint csoportosítva) előállított gépjáróműalkatrészekre vonatkozólag. A gépjáróműalkatrészeket az országok szerinti csoportokon belül az előállító vállalatok szerint (pl. Opel, Steyr, stb.), elkülönítve kell felsorolni. Azokat a gépjáróműalkatrészeket, amelyek valamely gépjáróműtípushoz tartoznak az előállító vállalat csoportján belül gépjáróműítípusonként (pl. Opel Kadett, Opel Olympia, stb.) is el kell különíteni. Azokat a gépjáróműalkatrészeket, amelyeknek darabonkénti súlya a 150 grammot — könnyű fémből készült alkatrésznél az 50 grammot — eléri, vagy meghaladja, továbbá a dugattyúgyűrűket a gyári (alkatrészjegyzék) szám megjelölésével darabszám és súly szerint, míg a többi gépjáróműalkatrészt — alkatrészenként különkülön — csak súly szerint kell feltüntetni. Az egyes gépjáróműtípushoz tartozó különféle alkatrészek felsorolása után az illető típushoz tartozó és készleten lévő összes alkatrészek, az ugyanazon előállító vállalat által előállított gépjáróműalkatrészek felsorolása után az illető vállalat által előállított és készleten lévő összes alkatrészek, az országok szerinti csoportok végén pedig az illető országban előállított és készleten lévő összes alkatrészek együttes súlyát is meg kell adni. Az első bekezdésben említett gépjárműalkatrészek közül nem kell bejelenteni : a) — a Németországban előállítottak kivételével — a golyós (görgős) csapágyakat, a légszivattyúkat, a gépkocsiemelőket és mindezek alkatrészeit, a gépkocsiszerszámokat, a zsirzópréseket, továbbá az olyan gépjáróműalkatrészeket, amelyek csak mezőgazdasági vontatókhoz használhatók, b) azokat a fékbetéteket, amelyek nem tartoznak valamely gépjáróműtípushoz. 2. §. A bejelentésre kötelezetteknek a bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrészekről és az azokban (behozatal vagy más módon történő beszerzés, eladás és felhasználás folytán) beállott változásokról a bejelentésre vonatkkozó rendelkezések (1. §. harmadik bekezdése) szerinti csoportosításban raktárkönyvet vagy kartotékrendszerű vagy más megfelelő kimutatást kell vezetniök. 3. §Bejelentési kötelezettség alá eső gépjárómű alkatrészt — a második és az utolsó bekezdésben foglalt kivételt nem tekintve csak a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint szabad felhasználni vagy kiszolgáltatni. Gépjáróműj javításával és szerelésével foglalkozó iparos (az alábbiakban : iparos) a bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrész készletéből . a) személygépkocsi vagy motorkerékpár javításához egy-egy alkalommal összesen legfeljebb harminc pengő értékű alkatrészt, b) egyéb gépjárómű javításához egy-egy alkalommal összesen legfeljebb hatvan pengő értékű alkatrészt, és a jelen rendelet hatályba lépésének napján üzemében javítás alatt álló gépjárómű javításához szükséges alkatrészt a rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt előzetes engedély nélkül felhasználhat Az előző bekezdés a) és b) pontjában említett értékhatáron belül csak akkor szabad gépjárműalkatrészt előzetes engedély nélkül felhasználni, ha a felhasznált alkatrészekkel a gépjárómű üzemképes állapotba helyezhető. A második bekezdés a), b) és c) pontjában említett javításról számlát kell kiállítani. A számlában fel kell tüntetni az iparos nevét (cégét), lakását (telephelyét), a javított gépjárómű forgalmi rendszámát, az előállító vállalatot, a gépjárómű típusát, üzembentartójának nevét (cégét), lakását (telephelyét), a javításhoz felhasznált gépjáróműalkatrészt, ennek árát és súlyát, továbbá a számla kiállításának időpontját. A számla eredeti példányát a gépjárómű üzembentartójának (megbízottjának) át kell adni, egy másolati példányát pedig a gépjárómű üzembentartójával (megbízottjával) alá kell íratni és vissza kell tartani. A kereskedő és az iparos a bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrész készletéből a közúti forgalomban részvételre jogosult bármely gépjárómű üzembentartója részére legfeljebb tíz pengő értékű gépjáróműalkatrészt — az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő számla egyidejű kiállítása és számlamásolat visszatartása mellett külön engedély nélkül kiszolgáltatható. §Az iparos katonai gépjárómű javítását csak a jelen rendelet 1. mellékletében felsorolt katonai szervek megbízása alapján vállalhatja el. Az iparos köteles az elvállalt katonai gépjárómű javításához szükséges, bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrészekről — a 3. § második bekezdésében foglalt kivételt nem tekintve — alkatrészfelhasználási lapot (11 melléklet) kiállítani. Külön alkatrészfelhasználási lapon kell feltüntetni azokat az alkatrészeket, amelyek az iparosnál készleten vannak és külön azokat, amelyeket az iparos megrendelni kíván. Mindkét alkatrészfelhasználási lapot két-két példányban kitöltve kell engedélyezés céljából a javításra megbízást adó katonai szervhez személyesen benyújtani vagy postán ajánlott, küldeményként megküldeni A készleten nem lévő alkatrészekről kiálltott alkatrészfelhasználási laphoz két-két példányban kitöltve csatolni kell az alkatrészeket megrendelő lapokat (III. melléklet). A katonai szerv az alkatrészfelhasználási lapok egy-egy példányát — az engedélyezés kérdésében hozott határozatának egyidejű közlése mellett — az iparosnak visszaküldi, a megrendelőlapok egy-egy példányát pedig — engedélyezés esetében — a megrendelés címzettjének küldi meg. 5. §. A 4. §-ban nem említett gépjárómű — ideértve a külföldi államok belföldön lévő katonai gépjáróműveit és a közúti forgalomban részvételre nem jogosított gépjáróműveket is — , olyan javításának engedélyezése céljából. Budapesti Közlöny • 1943 március 2. — 49. szám