Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1920-09-23 / 39. szám
1920. 39. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 611 therapia az epilepsia sok esetében nem eléggé hatásos, azonban tekintettel arra, hogy esetekben hosszas adagolás után észleltek trionalmérgezést, többé-kevésbbé súlyos tünetekkel és egyik-másik esetben letalis kimenetellel, a Brauné által ajánlott elővigyázatossági szabályokat nem tartja elég szigorúaknak és ragaszkodik ahhoz, hogy a trionaladagolás minden esetében a szernek 1—3 heti állandó adása után azt 1—3 hétre rendesen hagyjuk ki. Glück Gyula dr. A psychoanalysis lényegéről és therapiás jelentőségéről. (Mohr, Coblenz.) A psychoanalysist negyven év előtt alkalmazta először egy hysteriás leánynál Breuer József bécsi orvos és eredményeit Freud Zsigmonddal együtt írt munkájában (Studien über Hysterie) közölte is. Az akkor kathartikus (tisztító) gyógymódnak nevezett eljárás abból állott, hogy a beteg hypnosisban iparkodott visszahelyezkedni azokba a situatiókba, amelyekben főtünetei létrejöttek és az ezen helyzeteket kísérő gondolatokat, érzéseket részletesen közölte. Ezáltal a beteg pathogén élményei az öntudat felszínére kerültek, megfelelő reactiót váltottak ki („wurden abreagiert") és így létrehozták a gyógyulást. Frank ezt a kezelésmódot továbbfejlesztette, de csak felületes hypnosist alkalmazott. Breuer munkatársa, Freud maga más útra lépett. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a hypnosis alkalmazása sok esetben hátrányos, a pathogen élményeket a beteg éber állapotában iparkodik felszínre hozni. Erre szolgál elsősorban az álmok vizsgálata. Freud szerint az álomban az egyén titkos, ő előtte is jóformán rejtve levő, tudatalatti óhajai és ösztönei symbolikus kielégülést nyernek. Mindenekelőtt tehát megállapítandó a manifest álomtartalom; a beteg elmondja álmát és gondolatait, melyek az álom egyes részeinél eszébe jutnak és az orvos feladata, hogy ezek alapján megállapítsa a latens álomgondolatot. Magyarázó például szolgáljon egy eset Mohr szakorvosi gyakorlatából: 32 éves pénztári szolga heves főfájásról és nagyfokú izgatottságról panaszkodik. Testi ok nem mutatható ki, lelki okot beteg tagad. Arra a kérdésre, hogy vannak-e gyakran élénk álmai, azt mondja, hogy nemrég volt egy ilyen álma. Azt álmodta, hogy egy hajón volt (azelőtt tényleg délamerikai hajókon matrózkodott), kifogott a tengerből egy embernagyságú halat, a fejét lecsapta és a fejben nagy élvezettel vájkált. Ez a halfej azután hirtelen emberfejjé változott. Arra a kérdésre, hogy kire hasonlított ez a fej, húzódozva mondja, hogy a pénztárnok úrra. Az orvos persze megkérdi, hogy nem volt-e kellemetlensége a pénztárnokkal, mire a beteg elmondja, hogy sok kellemetlensége van vele és egy ily összekoccanás óta beteg. Kellő felvilágosítás és megnyugtatás után a tünetek néhány nap alatt elmúlnak. További vizsgálatai során Freud kiderítette, hogy az álmok vizsgálatán kívül más utak is vannak a pathogén lelkianyag felszínre hozására; ilyen az úgynevezett önálló ötletek megfigyelése, midőn a beteg minden céltudatos gondolkozás mellőzésével közli orvosával azt, ami eszébe jut: esetleges életek analizálása és megfigyelése a beteg köznapi tévedéseinek, beszédbeli, írásbeli, viselkedésbeli botlásainak. Utóbbiak jelentőségét mutatja például a következő eset. Nőbeteg félelmi érzésekről, nyugtalanságról, álmatlanságról panaszkodik. Szervi elváltozás nincs, lelki okokat tagad. Beszéd közben elmondja, hogy férje már két éve van „in Geschwanger-Gefangenschaft“. Az orvos megtagadja a nyelvbotlást és kideríti, hogy a nőnek viszonya van valakivel, fél a terhességtől és innen az ideges panaszok. A felsoroltakon kívül hasznunkra lehet az analysisnél az associatiós kísérlet is, melynek technikáját Jung-nak köszönhetjük. A beteget felszólítjuk, hogy bizonyos szavakra (Reizworte) gyorsan és gondolkozás nélkül szóbelileg reagáljon. Ilyenkor az úgynevezett complexszavaknál — oly szavaknál, melyek összefüggésben vannak egy affectuskiváltó élménynyel — a reactio vagy lassú, vagy értelmetlen, vagy bizonyos mimikai rendellenességektől kísért. A psychoanalysis technikai menete tehát általánosságban a következő. A nyugodtan ülő beteghez néhány kérdést intézünk gyermekkorát, családját, házasságát stb. illetőleg és azután felszólítjuk, hogy mondjon el mindent, ami eszébe jut. Az