Budapesti Szemle. 1858. 4. kötet, 11-14. szám
14. szám - IRODALMI SZEMLE - Petőfi újabb költeményei Salamon F.
IRODALMI SZEMLE. PETŐFI SÁNDOR ÚJABB KÖLTEMÉNYEI. 1847 — 1849. Pest, Eraich Gusztáv sajátja. 1858. Két kötetben. Az olvasóközönség mindenütt a külső formák divatja után indul , de nincs talán közönség , mely annyiszor változtatta volna ízlését, mint a magyar. Maga a franczia, kit a divat legengedelmesebb rabjának tartunk, kapva kap ugyan az új meg új szabású költői műveken, de van néhány kedveltje igen régi időkből is , a kiknek műveit könyv nélkül tudja, s a kiket föl nem áldoz a divat és szerencse akárminő változásainak. Az irodalmi ízlés változása dolgában iskolába járhatna hozzánk a franczia. Midőn Csokonai és Kisfaludy Sándor feltűntek, már rég el voltak feledve Zrínyi, Gyöngyösi. Majd Vörösmarty fényes csillaga homályosította el valamennyiét. Később a „népies" vett rajtunk erőt, úgy hogy csak ezt tartottuk valódi, sőt csak ezt nemzeti költésnek. Egynémely jelesünk halhatatlansága oly rövid ideig tartott, hogy még halála előtt meg kellett érnie végét! A költő életének, akinek műveiről szólok, tragicuma egészen másnemű; de osztozik azon sorsban, hogy az utánzók csoportja csupa divattá törpítette költészetét, hogy fényes tulajdonai mellett a közönség egy része túlságait is megtapsolván, fogyatkozásait elnézvén , különösen ezek utánzására bátorítsa követőit, mint könnyebbekre. Ujabb körülményeiben írja: a költészet nem sálán , mely csak a társaság szemenszedett „paréjának" áll nyitva, hanem Mindenkinek , ki imádkozni vágy . Szóval szentegyház , hová belépni Bocskorban , sőt mezirláb is szabad.