Budapesti Szemle. 1859. 5. kötet, 15-17. szám
15. szám - GOETHE. Élet- és jellemrajz I. (Lewes nyomán) – Szász Károlytól
E férfiú, Goethe János Farkas az, kinek ezennel, két vagy három közleményben, néhány lapot szentelni czélunk; hiven, nem nagyítva érdemeit, nem palástolva hibáit, jellemezve életét és munkásságát s mindenoldalulag tehetségünk szerint méltányolva igyekszünk fölmutatni őt, mennyiben terünk szűkre szabott volta engedi. Előadásunk fonalát a nagy német költőnek legjelesebb (angol) életirója Lewes nyújtja,ki a mult évben megjelent terjedelmes munkáját, kiadott és kiadatlan forrásokból, a kor és Göthe művei mély ismeretéből, nem csak lelkiismeretes gonddal, de egyszersmind művészi erővel is úgy állította öszve, hogy az életrajz méltó azon élethez, melyet rajzol, s melyről, annak egy közeli ismerője, (Merck) oly jellemzőleg mondá : „a mit Goethe élt' még szebb, mint a mit irt." II. Göthe apja, Frankfurt városi polgár, később birodalmi tanácsos G. János Gáspár, — hideg, szigorú, kimért — de igazságszerető , egyenes lelkű ember volt. Tudományszomjas s bár általában kevés szavú, szívesen közlő azt a mit tudott. Nem csak parancsoló de önfejű és szeszélyes létére is nagy tiszteletben, hanem épen szeretetben is, állott nője, gyermekei, baráti s minden ismerője előtt. Szokásai és magaviselete ép oly kiszabottak valának, mint ruhája. Tőle öröklő költőnk derék testalkatát, emelkedett tartását, kimért mozdulatait, mik élemedett korára feszesekké dermedtek; tőle azon szigorú rendszeretetet, és rideg szoicizmust, mik annyiszor lőnek félre magyarázva azok által, kik a lángészt csak vagabund alakban tudják képzelni. A tudás szomja, a gyönyör annak másokkal közlésében, a csaknem pedáns pontosság a részletek körül, mik Göthét jellemzik, apjában is feltalálható vonások. Anyja inkább megközelíti azon fogalmat, mit a költő anyjáról alakítunk magunkban. Egyike a legvonzóbb alakoknak a német irodalomtörténetben; egyszerű, szíves, vidám , szerető természete által mindeneket megnyerő; gyermekek gyönyöre, költők és fejedelmek kegyencze. Mindvégig megtartván lelkesültségét és egyszerűségét, mik benne ismeret és jellem szilárdságával párosultak, Frau Aja (így nevezték tréfás-bizalmasan) egyszerre komoly és szívélyes, méltóságos és egyszerű tudott lenni. A német és olasz irodalmat jól ismerte s birt a veleszületett elmeél azon nemével, mi a tényleges ismeretet majdnem feleslegessé teszi az asszonyban.