Budapesti Szemle. 1861. 13. kötet, 41-43. szám

41. szám - VERULAMI BACO. – Első közlemény. – Erdélyi Jánostól

jól fogtuk fel Baco szellemét, ez ama vezérgondolat, mely mun­kásságának élete sokféle hányatásai, bűnös erényes viszontag­ságai közepett, rugótollául szolgált , a gray-i jogiskolától kezdve, hol, mint tudni akarják, ifjú tanuló korában lelt már időt és alkalmat elmélkedni az új tudományosságról, a gorhamburg-i csendilla magányáig, hol bukása után tanulmányai tölték el még szívét némi örömmel a véglehelletig. Baco, az európai közmeggyőződés szerint valósággal az újabbkori tudományosság kezdője , különösen az úgynevezett reál irány alapítója, és pedig az ő értelmében és szavai szerint, ö­r­ö­k idő­k­r­e. Nem ejtenék mélyebb hanggal e nyilatkozatot, ha nem az örök időkre való gondolás adta volna Baco írásának a formaiságot. Azaz Baco iskolásnak vagy nem eléggé életrevaló­nak félvén tartatni, kerülte a rendszert, a kerekdedségbe ömlő alakot; s ha van becs a hasonlatban, ő a bölcsészetet végetlenül kifutó pályának vagy folyamnak szerette hinni, melynek legutóbbi állomása mindig felnyitva áll a jövendő előtt, így a tudásnak semmi határa, de sőt inkább örökös egymásután következése. A korlátok a véges végen lerakatnak és fölszedetnek. A kilátás újra nyilik s vele az élet. Ezért hivatkozik oly bizalmasan a jövendő­ségre, a századokra. Ez az, mi felfogása módjának, a külsőség mellett is nagyszerű alakot kölcsönöz, s munkáját, az időben és térben keresett jogosultság mellett is, bár véges emberi mű, da­czolni láttatja a végetlenséggel. Csudálatos jelenet! Mind e törekvésnek vezére a tapaszta­lás , az esendő, változó tapasztalás. Baco semmit sem is két­kedik föltétlenül reá bízni magát. Ha kérdenők, mi van még biz­tosabb ismeretszerző mód a tapasztalásnál, ő habozás nélkül mon­daná: több tapasztalás, s ennél­ még több tapasztalás. Helye­sen­­ mégis gondolóra kell venni: vájjon nem esünk-e csalódásba, ha, midőn keressük az igazat, leljük a hasznost; ha midőn emelve látjuk a természetet, alacsonyítva találjuk a szellemet. Mert Baco módszerének leghűbb követői, elvének leghatározot­tabb vallói sem birtak más eredményt kivonni tudományából, mint azon czélt, melynek feladata lépni nyereségről nyereségre, sza­porítani a földi jóllét eszközeit, mindinkább hatalmunk alá vet­vén a természetet, mely minden ösméretnek egyetlen alapja és kimeríthetlen kútfeje. — „Én csak harsonás vagyok. Harsonám

Next