Budapesti Szemle. 1864. 21. kötet, 68-70. szám
68-70. szám - A brebiri grófok. 3. és utolsó közlemény. Salamon Ferenctől
(homagium), nem fordul ugyan elő az okmányban, de a nyugati államokban divatozott hűbéri másik formaság, a királyi törvényszék előtt megjelenésre köteleztetés ki van emelve határozottan. Az alattvalói viszony elismeréséül szolgált bizonyos adomány, melyet a tengerparti dalmát városokban sztrinának neveztek, s melyet ősi idők óta fizettek ezek felsőbbjeiknek. Midőn Dalmátia tengerparti városai a görög császárt uralták , Basilius császár fölszabadíta őket, hogy a békén maradás kedvéért a szomszéd horvátoknak fizessék azt az adót, amit addig a császári praetornak fizettek, s a praetornak csak valamely csekély ajándékot adjanak, a császár felsőbbségének elismerése jeléül. 1) Utóbbit nevezték sztrinának. Később átment a velenczeiekre is e csekély felsőbbségi adó. 1174-ben Traut arra kötelezi Ziani velenczei dégé, hogy csak azon sztrina vétessék a városon, melyet az önkényt fizet s rá ne rójjanak ilyest. A Brebiriek, mint a tengermelléki városok bánjai, ily önkénytes ajándékot fizetnek a magyar király felsőbbségének elismeréseül. A báni méltóság, melyet a Brebiriek is viseltek, a XIII-ik évszázban inkább csak czím volt, mely a határgrófnak felelt meg, s nemcsak Horvátországban, hanem a Dunán túli tulajdonképt Magyarországon is találunk bánokat. Horvát- és Dalmátországban több nagy család örökösödésképen viselte a báni czimet s a horvát bán hatósága alóli mentes volt. Az Árpádok uralkodásának utolsó idejében. Azonban a tengermelléki bánság formaszerintibb hatalom volt. A tengermelléki bánság még volt 1293 előtt is, mint említettem, ettől külön volt a tengerenbelőli részek bánsága melynek uralma egész Szlavóniára kiterjedt. De csak a nevezett évben kezd határozottabb formát ölteni, midőn örökségkép ruháztatik e bánság a Brebiri grófokra. Sajátságosnak látszik, hogy a Dalmátia nevezet, mely a magyar királyok czímeiben előfordul, a bánok czímébe befoglalva, nincs; de Dalmátia azon időben nem volt egyéb geographiai fogalomnál. Először is a Dalmátia feletti souverainitas czimét egyenlőn viselte azon időkban a magyar király és a velenczei döge, sőt utóbbi, még Horvátország fejedelm e Lucius. De regno Dalm. Lib. VI, Cap. II.