Budapesti Szemle. 1866. 6. kötet, 18-20

18-19. szám - A LEGÚJABB ÚTAZÁSOK ÉS FÖLFEDEZÉSEK. – Áfrika. Déli Áfrika. – Hunfalvy Jánostól

­­tonos, zárkózott tömeg, melynek belsejébe csak lassan és nehezen lehet eljutni. A Jóreménység fokát képező gránittömegtől kezdve déli Af­rikát három hosszúsági övre oszthatjuk, melyek saját földi­ati és népességi jellegek által különböznek egymástól. Keleti öve he­gyes, erdős, csipkés partjait a legpompásabb növények ékesítik, völgyeit számos vízfolyás öntözi, rendesen járó esők táplálják vi­rányait. Az embereken is, kik ez áldott vidékeket népesítik, meg­látszik a gazdag természet befolyása ; magas termetűek, szép al­katúak, tevékenyek, erélyes és bátor lelkűek. Hol a keleti hegységek végső hullámai lesimulnak, ott a kö­zépső öv kezdődik; ez egy nagy síkság, melyet csak itt-ott sza­kasztanak meg egyes emelkedések. Rajta csak gyéren talál­koznak források és vízerek, s ezek is gyakran kiszáradnak, mert az esők igen rendetlenül járnak, s hónapokig, sőt évekig is elma­radnak. Gabnát és egyéb európai növényt csak oly vidékeken le­het termeszteni, melyek aránylag nedvesek, vagy mesterségesen öntözhetők. Ez övnek népei minden tekintetben alábbvalók, mint a keleti öv lakosai, jóllehet arczvonásaikra nézve ezekhez h­asonlí­tanak, de testileg és lelkileg gyengébbek. A nyugati öv nagy részben olyan mint az előbbi, úgy dom­borzati mint égalji viszonyaira nézve, de az Atlanti tenger felé mind változatosabb alakzatú, magasabbra emelkedik s egyes sziklakúpokkal és szaggatott hegylánczokkal van megrakva. Ám­de az ég csatornái ott is ritkán nyilnak meg, s partszegélye egész­ségtelen. Ez övbe esik a terjedelmes K­a 1­a h­a r i sivatag és pusz­ta , melynek nagy része sűrű gyeppel van fedve, jóllehet igen ke­vés forrás bugyog rajta s egy vízfolyás sem öntözi. Azonban felső földrétegei a vizet át nem eresztő talajon települvén, néhány láb­nyi mélységben a földár láthatlan vízmedenczéket képez, melyek nyirkossága a növényzetet táplálja. A három öv éjszakra menve, mindinkább kiszélesedik félig nyílt legyező alakjában. A nyugati öv odább éjszakra olyanná­­vá­lik , milyen a keleti, a középső öv pedig lassan kint magasabbra emelkedik. Ebből következik, hogy közép Afrika egy roppant felsík, mely közepe táján kissé be van horpadva egész hosszában. E belső, éjszakról délre elnyúló mélyedménynek két oldala széles hegysorokra támaszkodik, melyek egyre másra 5000 lábnyira emel.

Next