Budapesti Szemle. 1879. 19. kötet, 37-38. szám

38. szám - SHAKESPEARE JELLEMZÉSE ÉS SZERKESZTÉSE MÓDJÁRÓL. – Gregus Ágosttól

működéséből keletkezett eredmények, mindenkor erősebbek mint ő, s ha beléjök ütközik, összezúzzák. Ezek a viszonyok, mint elemek harczai és játékai, mint az éghajlat s az egész külső természet adományai, továbbá mint társadalmi osztá­lyok és intézmények, mint erkölcsök és törvények, mint helyes vagy babonás meggyőződések, mint többé vagy kevésbbé iga­zolt érdekek és óhajtások, általában mint nagyobb vagy kisebb mértékben tűrhető állapotok környeznek bennünket — azért nevezzük körülményeknek is — és az ő egymásra hatásukból fejlődik, megannyi iinea resultansképen, valamennyi esemény, minden a­mi történik, szóval: a világ folyása. Ebbe a világ folyásába úgy a­hogy magunk is bele­folyunk, és a mi­ egyéni mivoltunk, a mi jó meg rossz indulatunk, a mi hajlamaink és törekvéseink, másokra nézve, szintén körülmények, viszonyok, valamint hogy, mi reánk nézve, mások lénye és eljárása kö­rülményekül, viszonyokat szolgálnak. Tehát mindennek, a­mi történik, két tényezője van : mink és a világ, vagyis a viszonyok, a viszonyok közé tudva embertársainkat is. Ehhez képest minden összeütközés az én meg a nem-én között megy véghez. És mi a sors? Az a­mi az én s a nem-én összeütközé­séből, illetőleg összehatásából származik. Az események költészetének, különösen a drámának, ez az összeütközés a tárgya; e szerint a színköltőnek mindenek fölött az összeütközés két tényezőjét kell ismernie: az emberi lelket, s az ellentálló viszonyokat, a világot, az életet. Máské­pen : ismernie kell az embert, és az embereket, az embert, a­ki mindenkor ugyanaz, és az embereket, a­mennyiben külön­bözők. íme az általános emberi az egyének sokféleségében, az egység a változatosságban.­­Erre a kettős ismeretre, a drámaírón kívül, különösen szüksége van még, hogy sikerrel oktathasson, a moralistának, a történetírónak, és szüksége van, ha boldogulni akar, a diplo­matának, de a legközönségesebb kalmárnak is. Rümelin úgy vélekedik, hogy Shakspearenek van ember­, de nincs világismerete, s­e részben Goethével állítja szembe, mint a­kinek drámáiban a körülmények bonyodalmas szöve­déke is valószerűen meg van alakítva, holott Shakspeare a maga korának és nemzetének elfogult fia, s a helyzeteken.

Next