Budapesti Szemle. 1915. 161. kötet, 457-459. szám
459. szám - A NÉMET ÉS FRANCZIA AVIATIKA. – Kármán Tódortól
A NMET ES FRANCZIA AVIATIKA. 1. Nehany evtizeddel ezelott, mikor a repules kerdesevel meg csak theoretikusok es abrandozok foglalkoztak, a problemat ugy allitottak fel, vajon a levegonel konnyebb vagy a levegonel nehezebb szerkezetek vannak-e hivatva arra, hogy a legbeli kozlekedes feladatat megoldjak. A levegonel konnyebb szerkezeteknel a kormanyozhatosag volt az elerendo czel, mig a levegonel nehezebb szerkezetek meg akkor arra a fokra sem ertek el, hogy maguk erejebol a foldet elhagyjak. Magasabb helyrol valo «siklo» leereszkedes volt az egyetlen eredmeny, melyet a jovo sikereinek zalogaul tekinthettek. Mikor azutan mind a kormanyozhato leghajo, mind pedig a repulogep — es pedig csaknem egyazon idoben — valosagga lett, ugy latszott, mintha a levegonel konnyebb es a levegonel nehezebb szerkezetek hiveinek hagyomanyos ellentete nemzeti ellentet jelleget vette volna fel. Francziaorszagban a repülogep hátterbe szoritotta a kormanyozhato leghajot, Nemetorszagban pedig, ahol a repüles kezdetben csak lassan es nehezen talalt talajra, a Zeppelin-leghajok fejleszteset tekintettek nemzeti ügynek. Mindkét nemzet nyiltan bevallotta, hogy mind a repülogepeknek, mind a leghajoknak a jövo elkerülhetetlen nagy habonijában szannak szerepet. S most, midon az elkerülhetetlen haboni eljott, azt látjuk, hogy a Zeppelin-flotta mellett, melyrol koztudomasu volt, hogy az ellenseges allamok leghajo-flottainal joval erosebb, a repulogepek teren is Nemetorszag vitte el a palmat, repulogep-csapatai mind a felderito szolgalatban, mind pedig ellenseges varosok bombazasaban — a mennyiben a hirekbol meg lehet kelni joval nagyobb szolgalatot tesznek, mint a francziáknak számban talan meg tulnyomo eroi.