Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)
1886-09-16 / 25. szám
BÜNTETŐ JOG TÁRA. Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Főh.Albrecht út 18. sz.) Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség : Budapest, II. ker., Főh. Albrecht-út 18. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 25. szám. Budapest, 1886. szeptember 16-án. XII. kötet. BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. ------------- A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: Judicatura: „Fenyitő zárlat." — Bizonyítékok mérlegelése gyilkosság kísérlete és gyilkosság esetén ; tettes és segéd a gyilkosságban ; ugyanazon egyén ellen különböző időben elkövetett gyilkossági kísérlet és gyilkosság két önálló bűncselekmény. — Zsarolás és rablásnak tekintendő lopás. Tettestársak. „Fenyítő zárlat.11 Codificált büntető eljárás hiányában a joggyakorlat feladata azon nehézségeket elhárítani, melyek ennek folytán felmerülnek. Nagy vívmányokat tett e téren a bírósági gyakorlat, de ha ezt constatáljuk, nem hunyhatunk szemet a gyakorlati jogalkotás egyes kinövései előtt sem, s ezek közé kell sorolnunk egy nagyon lényeges mozzanatot a bűnperben, t. i. az úgynevezett „fenyitő zárlatot", helyesebben a bűnvádi úton eszközölt lefoglalást. A judicatura ezen része a jogalkotás kinövése azon esetekben, melyekben eltérve a „lefoglalás" jogi természetétől, sem az úgynevezett fenyítő zárlat czélját, sem annak természetes határait meg nem jelöli. A bűnvádi lefoglalás jogi természetét, fő jellemvonását annak czélja és tartalma képezi , vagyis más szavakkal a kérdés fejtegetésénél az beszélendő meg, hogy mi a czélja a lefoglalásnak, továbbá mily dolgokra, a vagyon mily tárgyaira terjedhet az ki. A lefoglalás, mint birói cselekvény, a büntető eljárásnak egyik mozzanata. Mint rész tehát közvetve"ugyanazon czél elérésére törekszik, mint az egész eljárás, t. i. megállapítására annak, hogy van-e büntetendő cselekmény s ki követte azt el. A büntető bíró feladata és hatásköre ezen vezéreszme által szabályoztatik ; hatáskörének túllépése nélkül csak az ezek által vont határvonalakon belül mozoghat. Az elővizsgálat feladata anyagot összegyűjteni s a főtárgyalásig megőrizni, conserválni azon bizonyítékokat, melyek a vádnak s a védelemnek anyagát képezik. Sem több, sem kevesebb czélja nincs ennél a büntető bíró eljárásának; tehát folyton az kell, hogy vezérelje cselekvényeit: van-e bűntett vagy nincs, s igenlő esetben kinek terhére róható az. Ez a vezéreszme lengi át az egész büntető eljárást, tehát annak egyik mozzanatát, a lefoglalást is. Elismerték ezt az újabbkori törvényhozások is, s a lefoglalást (Beschlagnahme) magánjogi elégtétel czéljából soha sem engedik meg, hanem az mindig, valamely a büntetőjog keretébe tartozó, tehát közérdekű czél megvalósítására szolgál. A lefoglalás három alakban fordulhat elő : A B. T. K. 61. § ának rendelkezése szerint „azon tárgyak, melyek a bűntett vagy vétség által hozattak létre, úgyszintén azok, melyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, amennyiben a tettes vagy részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van, akkor is elkobzandók és megsemmisítendők, ha másnak tulajdonát képezik." A törvény ezen szakasza a lefoglalás egyik esetéről rendelkezik, melynek jogi 25