Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)

1886-09-16 / 25. szám

BÜNTETŐ JOG TÁRA. Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Főh.­­Albrecht­ út 18. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­g­e­r-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). Meg­jelen minden csütörtökön Szerkesztőség : Budapest, II. ker., Főh. Albrecht-út 18. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 25. szám. Budapest, 1886. szeptember 16-án. XII. kötet. BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------­ A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: Judicatura: „Fenyitő zárlat." — Bizo­nyítékok mérlegelése gyilkosság kísérlete és gyilkosság esetén ; tettes és segéd a gyilkosság­ban ; ugyanazon egyén ellen különböző időben elkövetett gyilkossági kísérlet és gyilkosság két önálló bűncselekmény. — Zsarolás és rablásnak tekintendő lopás. Tettestársak. „Fenyítő zárlat.11 Codificált büntető eljárás hiányában a joggyakorlat feladata azon nehézségeket el­hárítani, melyek ennek folytán felmerülnek. Nagy vívmányokat tett e téren a bírósági gyakorlat, de ha ezt constatáljuk, nem huny­hatunk szemet a gyakorlati jogalkotás egyes kinövései előtt sem, s ezek közé kell sorol­nunk egy nagyon lényeges mozzanatot a bűn­­perben, t. i. az úgynevezett „fenyitő zárlatot", helyesebben a bűnvádi úton eszközölt le­foglalást. A judicatura ezen része a jogalkotás ki­növése azon esetekben, melyekben eltérve a „lefoglalás" jogi természetétől, sem az úgynevezett fenyítő zárlat czélját, sem annak természetes határait meg nem jelöli. A bűnvádi lefoglalás jogi természetét, fő jellemvonását annak czélja és­ tartalma ké­pezi , vagyis más szavakkal a kérdés fejte­getésénél az beszélendő meg, hogy mi a czélja a lefoglalásnak, továbbá mily dolgokra, a vagyon mily tárgyaira terjedhet az ki. A lefoglalás, mint birói cselekvény, a büntető eljárásnak egyik mozzanata. Mint rész tehát közvetve­­"ugyanazon czél elérésére törekszik, mint az egész eljárás, t. i. megálla­pítására annak, hogy van-e büntetendő cse­lekmény s ki követte azt el. A büntető bíró feladata és hatásköre ezen vezéreszme által szabályoztatik ; hatáskörének túllépése nélkül csak az ezek által vont határvonalakon belül mozoghat. Az elővizsgálat feladata anyagot össze­gyűjteni s a főtárgyalásig megőrizni, conser­­válni azon bizonyítékokat, melyek a vádnak s a védelemnek anyagát képezik. Sem több, sem kevesebb czélja nincs ennél a büntető bíró eljárásának; tehát folyton az kell, hogy vezérelje cselekvényeit: van-e bűntett vagy nincs, s igenlő esetben kinek terhére róható az. Ez a vezéreszme lengi át az egész bün­tető eljárást, tehát annak egyik mozzanatát, a lefoglalást is. Elismerték ezt az újabbkori törvényhozá­sok is, s a lefoglalást (Beschlagnahme) magán­jogi elégtétel czéljából soha sem engedik meg, hanem az mindig, valamely a büntetőjog keretébe tartozó, tehát közérdekű czél meg­valósítására szolgál. A lefoglalás három alakban fordulhat elő : A B. T. K. 61. § ának rendelkezése sze­rint „azon tárgyak, melyek a bűntett vagy vétség által hozattak létre, úgyszintén azok, melyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, a­mennyiben a tettes vagy részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése külön­ben is tiltva van, akkor is elkobzandók és megsemmisítendők, ha másnak tulajdonát képezik." A törvény ezen szakasza a lefoglalás egyik esetéről rendelkezik, melynek jogi 25

Next