Büntető Jog Tára, 1916. október-1917. szeptember (69. kötet, 1-23. szám)
Tartalomjegyzék
Az előfizetők gyűjtésével elkövetett csalás az előfizetési díj felvétele által befejeztetvén, a kár utólagos megtérítése a bűnösséget meg nem szünteti, s a cselekményt kísérleti cselekménnyé nem változtatja. 61. A BTK. 422. §. 1. és 423. §. 1. pontja szerinti gyújtogatás bűntettének kísérletét képezi a vendéglő-szobában elhelyezett ágyneműnek oly időben való szándékos felgyújtása, midőn a vendéglő épületében többen tartózkodtak, ha a felgyújtás folytán az ágyneműek részben elégtek, a nyoszolyák tüzet fogtak, de a tűz tovaterjedése megakadályoztatott. (Megbeszéli: Zehery Lajos.) 273. A BN. 44. §-ába ütköző kerítés kísérletét követi el, ki valamely tisztességes nőt arra beszél rá, hogy lépjen be a bordélyházba. 296."69. §. 1. pont. Nem állapítható meg a szülő terhére felbújtás azon az alapon, hogy gyermekét a bűncselekmény elkövetésétől el nem tiltotta, és a benne fogamzott elhatározást tudomásul vette ezekkel a szavakkal „próbáld meg!" 292. 2. pont. Az ÁV. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében mint bűnsegédi bűnrészes bűnös az, ki mint a vádlott alkalmazottja a bűncselekmény tényálladékát megvalósító ügyletek lebonyolításában közreműködött; nemkülönben az is, ki a vétség tényálladékát megvalósító ügylet megkötése végett, az ügylet e minőségét ismerve, pénzt ad kölcsön. (Megbeszéli: Tarnai János.) 98. Budapesti 1. Az ÁV. 1. §. 1. bekezdése szerinti árdrágító visszaélésben mint bünsegédi bűnrészes mondatott ki bűnösnek az, ki az árut a tulajdonképeni vevő részére, a termelőtől, provízió ellenében összevásárolja. 325.* Temesvári 1. Az ÁV. 1. §. 1. bek. szerinti árdrágító visszaélésben mint bünsegédi bűnrészes bűnös a tőzsdei alkalmazott, ki a dohányárut a jövedéki árszabásnál magasabb árban oly egyénhez juttatja, kiről tudja, hogy azt nyerészkedésre irányuló célzattal, saját házi vagy üzemi szükségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben, az ÁV. 1. §. 1. bekezdé sébe ütköző módon szerzi be. 328. Budapesti t. 74. §. Gyilkosságnál az előre megfontolt szándék a részesre ki nem terjedő osztható személyes körülmény. Annak fenforgása vagy fenn nem forgását minden részesre nézve önállóan kell döntés tárgyává tenni. 12.* Az ÁV. 1. §. 1. bekezdése szerinti árdrágító visszaélés esetén, ha a közös beszerzés az egyik üzlettársra nézve megengedettnek tekintendő, úgy a másik társ sem büntethető. (Megbeszéli: Dr. Isaák Gyula.) 109. Kassai t. 75. §. 2. bek. Automobilvezető gondatlansága megállapíttatott azon az alapon, hogy a lovak ijedezése folytán fokozódó veszélyt látva, csupán meglassította a menetet, de a gépkocsit meg nem állította. 86.* Az a körülmény, hogy a felügyeletre hivatott egyén eltiltotta a munkásokat a veszéllyel járó magatartástól, nem zárja ki ennek részéről a gondatlanságot akkor, ha tilalmának érvényt nem szerzett, és eltűrte, hogy a felügyelete alatt végzett munkánál az általa veszélyesnek felismert eljárás folytattassék. 87. Az ipari és gyári alkalmazottak védelméről szóló 1893 : XXVIII. t.-c. 37. §-a szerinti kihágás anyagi halmazatban áll a mulasztás által megvalósított s a BTK. súlya alá eső gondatlansági bűncselekménynyel. 88. Kutyaharapás esetében a kutya gazdájának gondatlansága arra való tekintet nélkül megállapíttatott, hogy a kutya harapós természetét ismerte-e. 89. A gondatlanság által elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetés feltételes felfüggesztését a törvény nem zárja ki. 90. 77. §: A férfi hatalom túltengése, bármi durva magaviselet mellett sem szolgálhat, erőszak vagy fenyegetés nélkül, a BTK. 77. §-a szerinti ellenállhatatlan erő megállapításának alapjául. 11.* 79. §. 1. és 2. bek. Nincs helye jogosdelem megállapitásának azzal szemben, ki a lakásában tiltakozása ellenére benmaradó egyéni testileg bántalmazza. 90.* III