Büntető Jog Tára, 1933 (85. kötet, 1-10. szám)

Tartalomjegyzék

IV Az 1883. évi uzsoratörvény enyhébb mint az 1932. évi VI. t.-c. 27. Oly esetre vonatkozólag, mikor a hitelezők megkárosítására­ irá­nyuló szándék fenn nem forog, a B. T. K. 386. §-a enyhébb törvény, mint a H. S. 1. §-a. (Megbeszéli Degré Miklós.) 37. A H. S. 1. §-a enyhébb törvény, mint a B. T. K. 414. §-a. 40. Az e­g. szerint alkalmazandó eny­hébb törvény azt jellenti, hogy mindig azt a törvényt kell alkal­mazni, amely mellett vádlott leg­jobban jár.­­ Abból a szempont­ból, hogy a hitelezők megkárosí­tására irányuló szándék fennfo­­rog-e, a B. T. K. 386. §-a nem enyhébb törvény, mint a H. S. 1. g-a. 61.* A H. S. 1. g-a enyhébb törvény, mint a B. T. K. 386. g-a. 71. 73. 20. §. A N­. B. N. 4. g-a nem alkal­mazható oly bűncselekmény eseté­ben, mely a törvény értelmében bűntett és csak correctionalisatio útján minősíttetik vétséggé. 140. 54. §. Ha a szigorított dologházba utalással kapcsolatosan a bíróság a hivatalvesztést és politikai jo­gok gyakorlásának felfüggesztését is elrendelte, úgy e mellékbünte­tések hatálya a dologházi ő­rizet hatályának megszűntétől számí­tandó. 156. 69. §. 1. pont. Az ölési szándék hiá­nya kizárja a szándékos ember­ölésre vonatkozó felbujtást. 136. 69. §. 2. pont. A H. S. 1. §-a szerinti hitelsértésnél bűnsegéd az, ki ele­inte csendes társa volt a vagyon­­bukottá lett adósnak, s e viszonyt csak akkor változtatták meg, mi­kor látták, hogy a csődbejutást megakadályozni nem tudják, meg­akadályozták pedig olykép, hogy az adós vagyonát színlelt ügylettel a bűnsegéd gyanánt bűnösnek ta­lált egyénre ruházta. 39.* A H. S. 1. §-a szerinti hitelsértés tettese csak az adós lehet. Ha oly egyén valósítja meg az e §. sze­rinti tényálladékot, ki nem adós, ennek cselekménye csupán bűn­­segédi bűnrészességnek minősít­hető. 61.* Az ölési szándék hiánya kizárja szándékos emberölésnél a bűnse­­gédi bűnrészesség fennforgását. 136. Bűnsegéd az, aki a­­tettessel történt előzetes megállapodás szerint a lopott pénz egy részét átvette és elrejtette. — A bűnsegély minő­sítése az alapcselekmény szerint igazodik akkor is, ha a bűnsegéd­nek a súlyosabb minősítést maga után vonó ténybeli mozzanatról nincs tudomása. 158. 70. §. Lopásnál nem tettestárs, de bűns­egéd az, aki a tettessel tör­tént megállapodás szerint a lo­pott pénz egy részét átvette és elrejtette. 158. 74. §. Magzatelhajtásnál a magzatel­hajtást v végző egyénnél fennforgó nyereségvágy osztatlan személyes körülmény, mely nem hat ki arra az egyénre, ki a magzatelhajtást eszközölteti. 28. 75. §. 2. bek. A rágalmazás vétségé­nek a rosszhiszeműség nem tény­­álladéki eleme s így azt jóhisze­műen, tehát tévedésből vagy gon­datlanságból is el lehet követni. (Megbeszéli Balogh István.) 1. Gondatlanság állapíttatott meg an­nak terhére, ki megtagadta azon törvényes kötelességének teljesí­tését, hogy cselébe roncsoló to­­roklábban megbetegedett gyer­meke részére oltó­anyag beszer­zésére pénzt adjon, amikor a ké-

Next