Büntető Jog Tára, 1934 (86. kötet, 1-10. szám)

Tartalomjegyzék

egészben vagy részben kiállja, úgy a B. T. K. 374. §-a alá eső bűn­pártolásra való felbujtásnak, mint a B. T. K. 400. §-a alá eső köz­­okirathamisításnak a B. T. K. 96. §-a szerinti halmazatát valósítja meg. (Megbeszéli: Zehery Lajos.) 145. 33. sz. J. E. D. 69. §. 2. p. A bűn­segélyre vonatkozó szándék nem foglalja magában eo ipso a tettesi cselekvés vég­hezvitelére való elhatározást. A bű­nsegédi tevékenységre vonatko­zó előre megfontoltság nem fog­lalja magában a tettesi tevékeny­ségre vonatkozó praemeditatiot. Ha tehát valamelyik közreműkö­dőnél fennforog a bűnsegédi te­vékenységre vonatkozólag a prae­­meditatio: ez nem szolgálhat ala­pul a tettesi praemeditatio megál­lapításának­­alapjául akkor, ha az illető közreműködő a cselek­mény elkövetésie előtt történt szerepcsere folytán­­tettesi tevé­kenységet fejt ki. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 1­­ 70. §. Halált okozó testi sértés ese­tében tettestársaknak tekintendők mindazok, akik a bántalmazásban tevékeny részt vettek. — Ellenben nem tettestárs az, ki­­előzőleg bántalmazta ugyan sértettet, mely bántalmazás azo­nban már véget ért akkor, amikor a halálos ered­ményt­­előidézet­t sértések történ­tek. 10. 74. §. A szándék oszthatatlan szemé­lyes tulajdonság, melynek minősége és foka minden részesre nézve külön és önállóan bírálandó el. Az a körülmény tehát, hogy a tettes szándékos emberölésben mondatott ki bűnösnek, nincsen útjában annak, hogy felbujtó gyilkosságban mondassák ki bű­nösnek. (Megbeszéli: Degré Mik­lós.) 1­­75. §. 1. bek. A szándék oszthatatlan személyes tulajdonság, melynek minősége és foka minden részes­re nézve külön és önállóan bírá­landó el. Az a körülmény tehát, hogy­­a tettes szándékos ember­ölésben mondatott ki bűnösnek, nincsen útjában annak, hogy a felbujtó gyilkosságban mondassák ki bűnösnek. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 1. Izgatás esetében a szándék abban is tudatban áll, hogy a cselek­mény alkalmas a gyűlölet felkel­tésére. 30., 75. §. 2. bek. Ha a szándék egy em­ber megölésére irányul, a cselek­mény azonban egy másik embe­ren súlyos testi sértést is idéz elő: ez esetben szándékos emberölés­sel anyagi halmazatban gondat­lanságból okozott súlyos testi sér­tés állapítandó meg. 12. 92. §. E §. alapján enyhébb bünte­tést nem csak a súlyosabb bünte­tési nem legkisebb tartamán aluli tartamban szabható ki. 109. ,1. E. 96. §. Egységes műinek folytatólago­san több lapszámban v­aló közzé­tétele anyagi h­almlazatot képez. 8.* Ha a szándék egy ember megölé­sére irányul, a cselekmény azon­ban egy másik emberen súlyos testi sértést is idéz elő: az eset­ben szándékos­­emberöléssel anya­gi halmazatban gondatlanságból okozott súlyos testi sértés állapí­tandó meg. 12. Az Á. T. V. 5. §. 1. bek. szerinti vétség beleolvad ,a 2. §. szerinti bűntettbe. (A két bűncselekmény tehát nem állapítható meg egy­mással anyagi halmazatban. 30. IV

Next