Büntető Jog Tára, 1934 (86. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
egészben vagy részben kiállja, úgy a B. T. K. 374. §-a alá eső bűnpártolásra való felbujtásnak, mint a B. T. K. 400. §-a alá eső közokirathamisításnak a B. T. K. 96. §-a szerinti halmazatát valósítja meg. (Megbeszéli: Zehery Lajos.) 145. 33. sz. J. E. D. 69. §. 2. p. A bűnsegélyre vonatkozó szándék nem foglalja magában eo ipso a tettesi cselekvés véghezvitelére való elhatározást. A bűnsegédi tevékenységre vonatkozó előre megfontoltság nem foglalja magában a tettesi tevékenységre vonatkozó praemeditatiot. Ha tehát valamelyik közreműködőnél fennforog a bűnsegédi tevékenységre vonatkozólag a praemeditatio: ez nem szolgálhat alapul a tettesi praemeditatio megállapításánakalapjául akkor, ha az illető közreműködő a cselekmény elkövetésie előtt történt szerepcsere folytántettesi tevékenységet fejt ki. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 1 70. §. Halált okozó testi sértés esetében tettestársaknak tekintendők mindazok, akik a bántalmazásban tevékeny részt vettek. — Ellenben nem tettestárs az, kielőzőleg bántalmazta ugyan sértettet, mely bántalmazás azonban már véget ért akkor, amikor a halálos eredménytelőidézett sértések történtek. 10. 74. §. A szándék oszthatatlan személyes tulajdonság, melynek minősége és foka minden részesre nézve külön és önállóan bírálandó el. Az a körülmény tehát, hogy a tettes szándékos emberölésben mondatott ki bűnösnek, nincsen útjában annak, hogy felbujtó gyilkosságban mondassák ki bűnösnek. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 175. §. 1. bek. A szándék oszthatatlan személyes tulajdonság, melynek minősége és foka minden részesre nézve külön és önállóan bírálandó el. Az a körülmény tehát, hogya tettes szándékos emberölésben mondatott ki bűnösnek, nincsen útjában annak, hogy a felbujtó gyilkosságban mondassák ki bűnösnek. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 1. Izgatás esetében a szándék abban is tudatban áll, hogy a cselekmény alkalmas a gyűlölet felkeltésére. 30., 75. §. 2. bek. Ha a szándék egy ember megölésére irányul, a cselekmény azonban egy másik emberen súlyos testi sértést is idéz elő: ez esetben szándékos emberöléssel anyagi halmazatban gondatlanságból okozott súlyos testi sértés állapítandó meg. 12. 92. §. E §. alapján enyhébb büntetést nem csak a súlyosabb büntetési nem legkisebb tartamán aluli tartamban szabható ki. 109. ,1. E. 96. §. Egységes műinek folytatólagosan több lapszámban való közzététele anyagi halmlazatot képez. 8.* Ha a szándék egy ember megölésére irányul, a cselekmény azonban egy másik emberen súlyos testi sértést is idéz elő: az esetben szándékosemberöléssel anyagi halmazatban gondatlanságból okozott súlyos testi sértés állapítandó meg. 12. Az Á. T. V. 5. §. 1. bek. szerinti vétség beleolvad ,a 2. §. szerinti bűntettbe. (A két bűncselekmény tehát nem állapítható meg egymással anyagi halmazatban. 30. IV