Californiai Magyarság, 1955 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-07 / 1. szám

2-ik oldal CALIFORNIA! MAGYARSÁG No. 1 1955 január 7 CALIFORNIA! MAGYARSÁG (CALIFORNIA HUNGARIANS) Published Every Friday by ZOLTÁN V .SABADOS. Editor-Publisher •48 North Western Avenue Los Angeles 4, California Phones: Office: HOllywood 3-3473 - Res.: REpublic 3-0938 Subscription Rates in the U.S.A. $5.00 for a year - $3.00 for six months In Foreign Countries $6.00 for a year — $4.00 for six months Entered as second-class matter September 30, 1926 of the post office of Los Angeles, California, under the Act of March 3, 1879. MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEK A Free Europe Press hírszolgálat nyomán Rákosi az “új kurzus” mel­lett. A kommunista ország­gyűlés december 21-én, az 1944-es debreceni “nemzet­­gyűlés” tíz éves évfordulójá­nak emlékére a debreceni re­formátus nagytemplomban ün­nepi ülést tartott, melynek fő­szónoka Rákosi Mátyás volt, akit nagy ünneplésben része­sítettek. Rákosi erősen kiállt az új kurzus gazdasági politi­kája mellett és megfenyegette azokat, akik az új kurzust a kommunista párt gyengeségi jele gyanánt értelmezik. Hang­súlyozta, hogy a Hazafias Nép­front nem fogja csökkenteni a kommunista párt ellenőrző sze­repét. Nagy Imre miniszterel­nök bizalmát fejezte ki az új kurzus végső sikerében. A nap eszem-iszommal végződött, a várost fellobogózták és kom­munista vezetők képeivel ralt­­ák tele. Az ötéves tervnek gazdasági ígérk­e. 195­ . december 31-én lezárul az első ötéves terv, a második viszont csak 1956 ja­nuár 1-én indul, hogy a Szov­jetunió “gleichschaltolása” az összes rabszolgaországokban érvényesüljön. Az első ötéves terv az ipar hatalmas arányú fejlesztése mellett az életszín­vonal száz százalékos emelke­dését ígérte 1938-hoz viszo­nyítva. Józanabb vezetők, pél­dául Vas Zoltán, bevallják, hogy a nehéz ipar túlzott ará­nyú fejlesztése irreális módon, az ország gazdasági adottsá­gainak figyelembe vétele nél­kül történt. Hiányzik a nyers­anyag, a kellő energiaforrás. Az életszínvonal? Nyomorúsá­gos bérek, óriási munkahaj­sza, élelmiszerhiány (amiket elvisz a Szovjet), gyenge táp­lálkozás, ruházkodás, fázás és koplalás. Ráadásul a szabad­ság teljes hiánya, egyszóval: kommunizmus. Tamási Áron a demokráciá­ról. A Hazafias Népfront or­szágos tanácstagjává válasz­tása alkalmával Tamási cik­ket írt a Magyar Nemzetbe. “Az én hitem, írja, hogy a szocializmust végső fokon csa­kis demokratikus eszközökkel lehet megvalósítani . . . Már a kereszténység kezdete óta so­kan próbálkoztak azzal, hogy a szocializmus társadalmi alap­elveit megfogalmazzák. En­nek a világküzdelemnek talán a legvajúdóbb pontján állunk most. S én, mint egyik küzdő­je az időnek, abban a hitem­ben igyekszem hasznos lenni, hogy természetes jogaiban minden ember egyenlő.” Mezőgazdasági munkaerőit az iparban. A túlzott iparosí­tás munkaerő felszívó hatása legkárosabban a mezőgazda­ságban mutatkozott meg. A Társadalmi Szemle adatai sze­rint mintegy 360.000 dolgozó hagyta el a falut. Munkások­­elsősorban a szegény parasz­tok mentek. A parasztgazda­ságokból távozók döntő több­sége természetesen a fiata­labb korosztályokból került ki. A termelőszövetkezetek­ben ma is egyik legnagyobb probléma a munkaerőhiány, s ezért követ el most a rendszer mindent, hogy újabb munka­erőket telepítsen vissza a fa­lura. Kinevezték az ankarai kö­vetet. Az Elnöki Tanács a kül­ügyminiszter előterjesztésére Murai István rendkívüli köve­tet és meghatalmazott minisz­tert, teheráni követi megbí­zatásának érintetlenül hagyá­sa mellett, a török köztársa­ság területére megbízta az an­karai magyar követség veze­tésével. Nem kaptak francia vízu­mot. “Az Országos Béketa­nács” 3 tagja, Rónai Sándor, Lukács György s Illés Gyu­la részt akartak venni a Pá­­risban december 11-én kezdő­dött békebizottsági ülésen, a­mely a német kérdés békés megoldását tűzte napirendre. A francia kormány megta­gadta a vízum kiadását, köz­li a Kossuth rádió. Jugoszláv filmbemutató Bu­dapesten. Eddig Jugoszlávia életéről csak a magyar bolse­vista sajtóban megjelent rém­történetekből értesült a ma­gyar népi demokrácia polgá­ra. De elkövetkezett a Jugo­szláviával való barátkozás Moszkvából irányított új kor­szaka s most a pestiek egy ju­goszláv pro­pagandafilmben gyönyörködhetnek. December 15-i jelentés szerint “a jugo­szláv követség a “Becsület” című jugoszláv film előadását rendezte meg, melyet számos kommunista előkelőség tekin­tett meg, élükön a Moszkvá­ból most visszaérkezett Hege­dűs András miniszterelnökhe­lyettessel.” Munkásvándorlás. A Társa­dalmi Szemle egyik legutóbbi száma szerint még a szigorú rendeletek, ítéletek sem gá­tolták meg a munkásokat ab­ban, hogy 1951-ben a gyár­iparban a munkások 70 szá­zaléka, 1952-ben 62 százaléka kicserélődött. Az építőipar­ban 1952-ben a munkahely csereszáma 40 százalékkal ha­ladta meg az összes dolgozók létszámát. A munkásság eb­ben a formában jelentkező el­­­­lenállása is nagyban hozzájá­rult az ötéves terv kudarcá­hoz. Gödöllőn tankokat gyárta­nak. Az egykori híres Gödöllő, a kormányzói üdülőhely, tíz év óta nagy változáson ment át. Jelenleg laktanya és kato­nai anyagszertár. Az egykori Erzsébet parkban a Ganz gyár részlege kezdte meg 1950-ben működését. Az egyik erdőben, a községtől kb. 2 kilométerre, 1952-ben nyitották meg a Gép­járműjavító néven az egyik nagy hadiüzemet, mely nagy munkáslétszámmal dolgozik s tankokat szerelnek benne. A világ legdrágább lepatko­­lása. A Szabad Nép dec. 18-i számából kiderül, hogy egy le­­patkoltatás a népi demokrácia bürokratikus égisze alatt nem mindennapi feladat. Mayer Lajos, a Motoripari Egyesü­lés igazgatója felpanaszolja, hogy ha meg akarják patkol­tatni a soproni vállalat lovait, ezeket Győrbe kell felhajtani­­ok, a bürokratikus rendelke­zés miatt és ez szállítási s más költségekkel együtt, egyetlen lópatkolás legalább 2-300 fo­rintba kerül. Nem kellenek a Kossuth-dí­­jasok. A pesti Népszava ismét azon siránkozik, hogy amíg egyes magánosok sikerrel ren­deznek kulturestéket, addig a Kossuth díjasokat nem támo­gatják. Így történt november végén Pécsett, amikor Gobbi Hilda, Mészáros Ági, Besse­nyei Ferenc és Ungvári Lász­ló Kossuth díjasok leutaztak, hogy művészetükkel szórakoz­tassák a közönséget, senki se fogadta a művészeket, a szín­padon semmiféle felszerelés, még egy asztal sem s az egész előadás alatt nem jött össze­­több mint­ nyolcvan ember. Ezeken a hibákon segíteni kell, nem lehet megtűrni,hogy Kossuth díjasokra senki se legyen kiváncsi, ugyanakkor “a Gonosz Fischer és a Da­gadt Lóránt magán rendezvé­nyei zsúfolt házak előtt tör­ténjenek.” Új kiadó alakul. Az írószö­vetség vezetése alatt új ma­gyar kiadó kezdi meg műkö­dését, “Magvető” névvel. Az új kiadó, az új kurzus szelle­mében, “Pótolni akarja a sok mulasztást, amit az utóbbi években az idősebb írók mű­veinek megjelentetésével kap­csolatban a könyvkiadás elkö­vetett. Síremléket állítottak Babits­nak. A költő születésének 71- ik évfordulóján, november 26- án felavatták a Kerepesi te­metőben Babits új síremlékét, Ferenci Béni alkotását. Illyés Gyula, a bizottság elnöke mon­dott emlékbeszédet és a ka­marakórus énekelt Babitsnak Amor Sanctus című himnu­szából, majd egy versét sza­valták el. Sporthírek. Dec. 13-án a Bp. Honvéd labdarúgó csapata vil­lanyfénynél mérte össze ere­jét a Wolverhampton Wan­­derers-szel, az angol bajnok­ság éllovasával Londonban. A Bp. Honvéd kezdett jobban, s az első negyedórában 2:0-ás vezetésre tett szert. A máso­dik félidőben a Bp. Honvéd védelme egyre inkább ingott s gyors angol támadások követ­keztében a mérkőzést 3:2 gól­­arányban elvesztették. A sá­ros, mély pályán a Bp. Hon­véd nem tudta igazi formáját kijátszani és az angol csapat megérdemelten győzött. Színházi hírek. A kolozsvári állami magyar színház kama­raszínháza november 28-án nyílt meg. Az új színház Ka­rinthy esttel mutatkozott be. — A “Liliomfi” című most ké­szült filmben Rózsahegyi Kál­mán is szerepel. Az idős mű­vésznek hosszú idő óta ez az első filmszerepe. A finest funerals at recognized lowest prices *47 • *97 • *147 • *247 Utter Itf-Kinley MORTUARIES 16 COMMUNITY CHAPELS A hét verses krónikája... VÖRÖS NAP A HORIZONTON Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ MIKOR LEMEGY A NAP: ég a hegyek orma, vörös színben ragyog Moszkva ezer tornya. A vörös tégla falán a Kremlini várnak még vörösebb színben terjengnek az árnyak. Mit főznek, kotyvasztanak a Kremlinen belül? Mi az, mitől minden bolsi jobban hevül? Mi az, amit oly titkon halmoznak halomba? Részint atom,­­ részint már hydrogénbomba! Mit­ hozhat a jövő? Találgatva kérdjük: suttognak az árnyak, csak nehezen értjük. Békéről beszélnek, harcra készülődnek s véres dübörgését halljuk a jövőnek! BŐSZ KERGE JELSZAVAK közöttünk kerengnek, lélekmérgezői múltnak és jelennek. Új Rendről kárognak, megváltást hirdetnek, vörös prófétái a véres végzetnek. Farkasok bégetnek szelíd báránybőrben s elejtik a hívőt éles faskartőrben Békét nyekergetnek, háborút csinálnak s tömegsírját ássák, máris a világnak. Koreában kezdték, ki tudja, hol végzik, mikor majd a lángok felcsapnak az Égig. De lángok múltával leszállnak az árnyak s összecsuklanak a vörös bolsi-szárnyak SZOVJETFÖLDÖN, JAJ MÉG nem ég a szövétnek; szovjetföldön most sincs szava még a népnek. Sok száz millió orosz lelkiborsa-sava: egyedül, mindenkor a diktátor szava. Tolstoj könnyes népe . . . cárok holt lelkei, mint régen, most is csak kancsuka jut neki. Ha kondul fölötte majd a végzetóra, mészárszékre megy majd diktátori szóra. S még csak meg sem meri a nép majd kérdeni: mért kell saját láncát Vérével védeni? Fejük felett lebeg a DIKTÁTOR végzet, mely láncon tart kétszáz milliós óriás népet! GYÁSZJELENTÉS Mélyen lesújtva, fájdalomtól megtört szívvel jelentem, hogy a legjobb testvér és rokon, forrón szeretett férjem, az Aradon, 1891 október 11-én született Tudor Dániel életének 63-ik és boldog házasságunk 37-ik évében, 1954 december 26-án, jóságos lelkét visszaadta Te­remtőjének. Földi maradványait a Református és Szabadkőműves szertartás után december 30-án helyeztük örök nyugalomra a Rose Hill sírkertbe. köszönetnyilvánítás Ezúton mondok hálás köszönetet mindazoknak, akik szeretett férjem elhunytakor vigasztalásukkal segítségemre siettek és a gyász nehéz óráiban ve­lem voltak, mélységes fájdalmamban velem éreztek. Virágot, koszorút, részvétlevelet, vagy táviratot küldtek, avagy személyesen fejezték ki részvétüket irányomban és drága férjem temetésén megjelentek és utolsó útjára elkísérték. Külön köszönetem dt. Szabó Antal lelkésznek és a Szabadkőműves Scottish Rite páholy magyar tagjainak megjelenését, vala­mint a koporsót vivőknek. Elhunytét gyászolják itt élő bátyja, Tudor Tivadar és neje, az óhazában kiterjedt rokonsága. Emlékét örökké megőrzi Bánatos özvegye. TUDOR DÁNIELNÉ Arcadia, Calif., január hó.

Next