Californiai Magyarság, 1995 (73. évfolyam, 14-50. szám)

1995-04-14 / 14. szám

m­o 3 ›rS ¡_ s j-ri Q 13$ fii 2xSSn 7?: £› Q ST 21 X CALIFORNIA! MAGYARSAG (CALIFORNIA HUNGARIANS) ISSN 0744-8600 ““—April 14, 1995 Phone: (213) 463-3473 1 Newspaper in Hungarian Language, 207 S. Western Ave. Suite 201, Los Angeles, CA 90004 FAX: (213) 384-7642 Single copy in the US 60 cents Í. SAN FRANCISCO. SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX, ARIZONA in Csnsds 1 dollar VOLUME-72-No-14. £ Í w is> STIRLING GYÖRGY: . „uÁGHELYZET Mozgalmas és eseményekben gazdag volt ez a már­cius Magyarországon. A hónap elején - a Pénz­ügyminisztérium és az újonnan létesített privatizációs tárca élén­­ két új miniszter kapcsolódott be a kormány gazdasági munkájába, majd közvetlenül a március 15-i ünnep előtt hideg zuhanyként érte a magyar társadalmat a családi pótlékok megnyirbálásáról és a forint drasztikus leértékeléséről szóló miniszterelnöki bejelen­tés (aminek folyományaképp a kabinet ismét "rövidebb" lett két miniszterrel, akik a pénzügyi intézkedések elleni tiltakozásul lemondtak), végül március 19-én Horn Gyula Párizsban aláírta a szlovákokkal az alapszer­ződést. Mint tudjuk, az okmány megszületését több hónapig tartó vajúdás előzte meg, de a végén mégis kellő átgondolás és az érdekeltekkel való konzultálás nélkül jött létre az egyezség. A sietségre azért volt szükség, mert Pozsonynak is, Budapestnek is a körmére égett a megegyezés: március 20-án kezdődött Párizsban az Európai Unió kibővítésé­­vel foglalkozó Európai Stabilitási Konferencia és erre egyik ország sem mehetett el anélkül, hogy eredményt ne tudott volna felmutatni. Ha már a magyar-román alapszerződésből nem lett semmi, Hornnak legalább Pozsonnyal meg kellett egyeznie, de Meciar is bizonyí­tani akart Párizsban. Ennek érdekében a magyar fél tett nagyobb kompromisszumot és a jelek szerint a szlovákiai magyarság sem lehet elégedett. Duray Miklós például csak az újságokból értesült a végleges szövegről és - mint mondta - "még nem tudja pontosan megállapítani, mekkorák az eltérések ahhoz képest, amit a szlovákiai magyar koalíció korábban elfogadhatónak talált." Érthető, hogy a kormány március 12-én bejelentett súlyos gazdasági döntéseitől amúgy is sokkolt magyar közvélemény nem fogadta lelkesedéssel a szlovák alapszerződés aláírásának hírét. Mindkét esetben az a látszat - és ezt a hiedelmet táplálja az ellenzéki sajtóban megjelenő jónéhány demagógiára hajló írás is -, hogy (ismét) külső erők kényszerítik rá akaratukat Magyarországra. "Az IMF uralkodik Magyarország fölött", "A Világbank rabságában" vagy "Párizs megint diktál a magyar kormánynak" és ehhez hasonló hang­zatos címek szuggerálják a magyar közvéleménynek, hogy az ország újra idegen érdekek járszalagjára került és nem ura saját sorsának. Amit nem nehéz elhitetni egy olyan néppel, amelyik elkerülhetetlen sorscsapásként volt kénytelen elviselni, hogy a Habsburg-érdekekért vérezhetett az első világháborúban, a békekötéskor vesztesként a nyugati győztesek bosszújának esett áldozatul, utána a náci Németország vonakodó szövet­ségesének szerepét osztotta rá a végzet s utoljára 45 éven át a szovjet birodalom nyomasztó árnyékában vegetált. Távol álljon tőlem az a szándék, hogy nemeslelkűség­­gel gyanús­ítsan a nyugati hatalmakat, vagy a kapitalisták emberbaráti segítőkészségéről akarjak meggyőzni bárkit is, aminthogy a Horn-kormányt sem kívánom védeni, de ami túlzás, az túlzás. Semmilyen adat nincs arra, hogy a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején (amikor a Magyar Népköztársaságot felvették a Valu­taalap tagjai közé és Fekete János kölcsönökért kezdett járogatni a Világbankba) bárki is revolvert szorított volna Kádár homlokához, vagy életveszélyesen meg­fenyegette volna a budapesti kormány tagjait, arra az esetre, ha nem csatlakoznak a nyugati monetáris rendszer­hez és nem vesznek fel dollárkölcsönöket. Mindezt saját jószántukból tették, illetve olyan pénzügyi kényszer­­helyzetben, amiből nem láttak más kiutat és amibe a három évtizedes kommunista uralom gazdasági csődje ROSSZABB AZ ORSZÁG gazdasági helyzete, mint tavaly ilyenkor volt Néhány részlet és idézet Horn Gyula március 13-i beszédéből, amellyel a kormány előző napi ülésén el­határozott döntéseket jelentette be a parlamentnek: "Nem akarom dramatizálni a helyzetet, de ténylegesen arról van szó, hogy a Magyar Köztársaság sodródik egy kezelhetetlen válság felé (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Kormányozni kellene!), méghozzá egy több éve tartó folyamatról van szó, ami nem 1994. nyarán kezdődött el. Mindezeket a lépéseket, amelyeket tegnap elhatároztunk, azért hoztuk meg, mert nincs más választásunk." Horn Gyula ezután számokkal bizonyította, hogy az elmúlt négy évben milyen mértékben romlott a gazdasági és a pénzügyi egyensúly. A kormány analízise szerint - úgymond - óriási belső aránytalanságok jellemzik a magyar társadalmat: miközben milliók szegényednek el, sokan meggazdagodnak. Egyfajta egyelőtlenség érvényesül a szociális ellátásban is. Viszont - szögezte le Horn Gyula az IMF feltételeire célozva - az ország gazdasági talpraáll­ítá­­sához nélkülözhetetlenek a külföldi források. Ezután a pártok vezérszónokai szólaltak fel és mondtak véleményt a kormány intézkedéseiről. Szájer József, a Fidesz képviseletében mély megdöbbenését fejezte ki a döntések fölött, amelyek szöges ellentétben vannak a kormány korábbi ígéreteivel. Isépy Tamás, a keresztényde­mokraták részéről elítélte az intézkedéseket, melyek szerinte inflációt gerjesztenek, növelik a munkanélküliséget és egyes rétegek elnyomorodásához vezetnek. A Keresztény­­demokrata Párt nevében szót kért Csépe Béla is, aki jövő- és nemzetgyilkossággal vádolta meg a kormányt, mert véleménye szerint a magyar családok elleni merénylet a nemzet jövőjét veszélyezteti. (Az elnök figyelmeztette a képviselőt és kérte, vonja vissza a "nemzetgyilkosság” kifejezést, de Csépe megtagadta ezt.) Torgyán József a Kisgazdapárt részéről bírálta a dön­téseket, míg Szabó Iván, az MDF vezérszónoka a kormányt okolta a válságért. (Horn Gyula itt közbeszólt, hogy jó lenne, ha a volt kormánypárt tagjai néha tükörbe néznének és elgondolkoznának azon, hogy vajon nem volt-e közük az előző négy évhez?...) Végül a koalíciós partner nevében Pető Iván, az SZDSZ elnöke nyilvánított véleményt, aminek lényege az volt, hogy ezekre az intézkedésekre már előbb lett volna szükség, mert az ország gazdasági helyzete ma "drámaian rosszabb, mint tavaly ilyenkor volt". * * * TÁRSADALMI SZERVEZETEK tiltakoznak a kormány intézkedése Állást foglalt a kormányintézkedések ellen több társadal­mi szervezet és a szakmai érdekképviseletek többsége is. A Vállalkozók Országos Szövetsége elsősorban azt kifogásol­ta, hogy a kormány nem vonta be az előzetes megbe­szélésekbe a munka világának szakembereit és nélkülük döntött róluk. A VOSZ véleménye szerint a nagy árfolyam­leértékelés nem egyértelműen kedvez még az exportnak sem, hiszen az exporttermékek előállításához szükséges technológiák drágulása ronthatja az export versenyképes­ségét. Kifogásolja a VOSZ azt is, hogy a kormány a kényszerű intézkedések mellett egyetlen területen sem ad pozitív jövőképet az ország számára. A szakmai szakszer­vezetek közül a Pedagógusok Szakszervezete elutasítja a március 12-i döntéseket. A szakszervezet tiltakozó gyűlésre hívta össze tagjait, akiket arra kért, hogy tiltakozásuk jeléül tűzzenek ruhájukra kék szalagot. A Magyarországi Gyermek­­barátok Mozgalma sajnálattal állapítja meg, hogy a kor­mány ismét a családi pótlékra szánt kiadások csökken­tésétől várja a költségvetési helyzet javulását, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a születések fogyását. * * * ellen miatt sodródott az ország. A logikai sorrend, az ok és okozat összefüggése világos: először volt a kommuniz­mus, ami tönkretette az országot s aztán következett a Folytatás a 2. oldalon ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper in the United States West of the Mississippi A legnagyobb emigrációs magyar sajtóorgánum az Egyesült Államokban a Mississippitől nyugatra 73. ÉVFOLYAM HÍREK a nyugtalan világból A TAROM román légitár­saság egyik Airbus-310 típusú utasszállító gépe március 31-én felszállás után néhány perccel lezu­hant a bukaresti repülőtér­től 13 mérföldnyire, Balo­­testi község mellett. A 49 utas - köztük három ameri­kai állampolgár­­ és a tíz­főnyi személyzet, mind áldozatul esett a katasztró­fának. Az utasok többsége - 32 fő - belga állampolgár volt, akik egy társasutazás résztvevőiként kerültek a gépre. Több szemtanú úgy látta, hogy a gép lezuha­nás előtt még a levegőben felrobbant. A román légi­közlekedési vállalat szóvi­vője szerint a gépet indulás előtt átvizsgálták, de bom­bát nem találtak rajta és minden üzemképes állapot­ban volt. A szerencsétlen­ség okának megál­lapításáért folyik a vizs­gálat. Az utóbbi hónapok­ban ez a negyedik Airbus, ami balesetet szenvedett és ez megkérdőjelezi a gép megbízhatóságát. Szakér­tők most arra keresnek választ, hogy nincse-e a géptípusnak valamilyen konstrukciós hibája? HÁROM ORSZÁG, Kana­da, az Egyesült Állmok és Oroszország közös mentési gyakorlatot tartott a magas északon, a kanadai Alberta államban. A zord arktikus körülmények között lebo­nyolított akcióban mindhá­rom ország egészségügyi katonai egységei vettek részt és azt gyakorolták, hogy milyen hatásosan tudnak együttműködni egy, a sarki hidegben szük­ségessé váló mentési akcióban. • # ♦ A TÖRÖK csapatok a nemzetközi tiltakozás el­lenére könyörtelenül foly­tatják a kurdok üldözését Irak északi részein és a hadműveletnek arányaiból arra lehet következtetni, hogy a török kormány egy­szer s mindenkorra le akar számolni a kurd szeparatis­­tákkal. 35 ezer főnyi gya­logság, tankokkal, tüzér­séggel és repülőgépekkel támadja a lassan visszavo­nuló kurd gerillákat és felperzselik a hegyek között nehezen megközelíthető kurd falvakat.* * * SAJTÓNAP AUGUSZTUS 6-ÁN

Next