Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1918-1919

Adatok az intézet történetéhez, (20. és 21. év.) Az utolsó két esztendő — miként az egész nemzetre úgy isko­lánkra is végzetes volt. Ami anyagi és erkölcsi tőkét két évtized ernye­­detlen és céltudatos munkájával sikerült iskolánk számára megszereznünk, annak jó része veszendőbe ment az intézeti épület, mely a háború egész tartama alatt szerencsésen megmaradt rendeltetésének, mégsem kerülhette el sorsát. 1919 Április 27.-én, minden előzetes bejelentés nélkül, abba bevonult a bihari vörös ezred, mely május­i­g volt itt. Ezt követte május 4.-én a szolnoki vö­rös ezred, melyet május 8-án kitelepített az­­épületbe bevonuló I. vörös hadtestparancsnokság. Utóbbi helyreállította az épületben addig a kato­naság által ejtett, egyébként, apróbb károkat és az intézetet és felszere­lését a viszonyokhoz képest kímélte és minden, kártól megóvta. Ez nem volt csoda, hiszen az épületben akkor csak katonai hivatalok voltak és a hivatalokban majdnem kivétel nélkül volt közös hadseregbeli tisztek. A vörös hadsereg augusztus 2-ig­ tartotta megszállva (az utolsó napok­ban egy vörös hadosztályparancsnokság­, augusztus 4. én pedig megszál­lották a románok és itt voltak november 20-ig Ezzel meg volt pecsé­telve iskolánk sorsa. Mert, noha a románok ideje alatt is állandóan az egész vidék legmagasabb katonai parancsnoksága volt az épületben, tá­bornokkal az élén, és legénység az őrségen kívül nem volt most sem, mégis szomorú látványt mutatott az épület és annak felszerelése a ro­mánok távozása után. A tornafelszerelés majdnem teljesen elpusztult, a természetrajzi, természettani és földrajzi szertár, valamint a tanári könyvtár jelentékeny hiányokat mutatott. Ezekhez képest aránylag kevesebb kárt szenvedtek az ifjúsági környvtár és a szoros értelemben vett bútorzat. Az irodai fal­­szerelést teljesen elvitték, az elképzelhető legkisebb darabig és az utolsó

Next