Czegléd, 1883 (1. évfolyam, 4-27. szám)

1883-09-16 / 12. szám

Előfizetési árak: 4. Egész évre 4 frt. — kr. 7 Félévre 2 „ — „ T Évnegyedre 1 , — „ T Egyes szám — „ 10 „ Szerkesztőség:­­ A, Vasut-utczán, Gebey J. nyom- « Y (rájában. Ide küldendők a kézi- g X rátok, — melyek vissza nem ^ A adatnak. X 12-112 széria. Első évfolyam. 1883. Czegléd, Szeptember 16. VEGYESTARTALMU HETILAP. LdZes'jelen l­.eten.Im­ént eg­yszer, ‘Vasárnap« Hirdetések: Egy hasábos petit sor 10 kr. ' Unsz nyomott sornál többre ■ : terjedő magánhirdetések 1 h­a- ■ lábos térben centiméterenként 12 kr. —Nagyobb és többszöri • : hirdetéseknél tetemes árleen-­­ ged­­s. Minden beiktatásnál kü­lön 30 kr bélyegdij fizetendő. " — Nyilt-tér : petitsora 30 kr. ; Előfizetési pénzek, reclamá- , fiók a kiadóhivatalhoz (vasút-­­ utcza) küldendők. ; Városi közgyűlés szept. 13-án. Mit nekem közegészség-, nevelés-, tan-ü­gy! Nem megyek közgyűlésre. Imigyen gond­olkozhatik a mi t. városatyá­ink nagy része, és hogy ezen feltevésünk való, bizonyításra nem szorul, mert a­ki látta a csütörtöki közgyűlést, azt az ürességtől kongó piczike tanácskozási termet, az arról is meg­győződhetett egyszersmind, hogy az a sok nagyhangú beszéd, melylyel néha a város ja­vát, előmozdítását pengetik, csak üres phrasis. Beszélnek akkor, mikor tanácsosabb volna­­hallgatni, meg se jelennek mikor tenni kell. Tárgyalásra került az egészségügyi szak­­bizottság jelentése a béllő fertőtlenítése ügyé­ben, és ezzel kapcsolatban az ivóvíz szük­séglet is. A bizottság jelentésében három szi­vattyús kút készíttetését alánílta. Beleszól leg­illetékesebb pénzügyi kapacitásunk és kimu­tatja, hogy már 36% a pótadó. Furcsa! Mintha, ott ahol ezer meg ezer ember egészségük fenn­tartásáról van szó, egy pár percze at adó csak szóba is jöhetne. De h­át a bizottság javaslata elfogadta­tott. Később az iskolaszék jelentése olvastatott a felállítani szándékolt 3-ik polgári leányosz­tályról. Égető szükség van iskoláink emelésére. A kor haladása megkívánja tőlünk, hogy e téren áldozzunk amennyit csak lehet, mert nagyon helyesen mondta egy t. képviselő „adjatok müveit anyákat, és várjatok müveit gyerme­keket“. Csak nemesített fának lehet nemes gyümölcse. A nemzet sorsa az ifjúság kezé­ben volt és van mindig, miért takarékoskod­junk ott a hol az ifjúság műveléséről, tehet­ségeinek nagyobbításáról van szó. Minden nagyobb város óriási áldozatok­kal tart fenn középiskolákat, itt van a II. Kőrös Kecskemét, csak talán épen nálunk hiányzik az, ami tengelyét képezi az emberi­ség kerekének. 200 frt kiadásról van szó és a képviselő testület kimondja „vétóját, arra, amire ezre­ket kellene szentelni minden, utógondolat nélkül. A tárgysorozatnak első pontja a vágóhíd építése tárgyábani előterjesztés volt, az épít­tetés az idő előrehaladottsága, de még a „munka dolog“ (új szó, egy t. képviselő gyár­totta) folytán a jövő tavaszra halasztatott. Ezután a déllő fertőtlenítése tárgyalta­tott. A déllő vizének levezetésénél szóba jött azon mód is, melyet mi lapunk hasábjain már jóval ezelőtt hangsúlyoztunk, mert azt belátta a közgyűlés, hogy nem helyes a fel­szegi vizet az egész városon keresztül az alszegiekre vezetni, mikor azoknak úgy is van bajuk elég a magok vizével, mivel azon­ban a viz levezetésének az általunk felhozott módon való eszközlését, mely a közgyűlés által elfogadva lett, alispáni illetve mivel e tárgyban kormánybiztos működik, annak en­gedélye szükségeltetik, utasítva lett a pol­gármester, hogy nevezett hivatalokat az en­gedély megadása iránt keresse meg. Az egészségügyi bizottság javaslata három kút készíttetése iránt elfogadtatott. Harmadik tárgy az agyagásó földek bérbeadása volt. Itt hos­szú és élénk vita keletkezett, melyről még annak idején meg fognak emlékezni. A tanács utasíttatott egy szabályrendelet készítésére, mely az agyagásó földeknél űzött vissza­éléseket ellensúlyozza. Ezután Antal János kérvénye tárgyal­tatott. Nevezett képviselő az általa állítólag túlfizetett 130 frtnyi adójának örökváltsági tartozásába való beszámítását kérelmezte, állí­tása azonban alaptalan lévén, kérelmével el­­utasittatott. 2 frt 84 kr. más czimen fizetett adója azonban őt illetvén ez tartozása tör­lesztésére forditatni rendeltetett. Hetedik tárgy: az iskolaszék előterjesztése a harmadik pol­gári leányosztály felállítása iránt. E tárgyról elég legyen igaz sajnálatunkkal csak annyit említeni, hogy a képviselő testület elvetette: Czeglédnek nincs iskolára szüksége! Azon t­ képviselők, kik felszólalásaikkal eleget tettek polgári és emberi kötelességeiknek, méltó fájdalommal vonultak vissza a többség ha­talma előtt. Ezután még a város tulajdonát képező téli regálé jog iránt a korcsmárosok által beadott ajánlat tárgyaltatott. Nagy Péter és társai u. i. hat évre évenkénti 1800 frt haszonbérért ajánlottak a jogért. Fischer Farkas 2200 frtot ugyanazért. A nagy zaj­ban azonban az elnök által feltett kérdés rosszul értelmeztetvén Nagy Péter és társai ajánlata fogadtatott el. A képviselők a ha­tározat kimondása után beszéltek is az el­len, de már késő volt. A „CZEGLÉD“ TÁRCZÁJA. Hligyj... Czegléd, 1883. febr. 16. Ha van, ki szívét szivedért odadja, Ki térden kéri tőled lelkedet, Oh hallgass kérő, áldó ajakára, Ke várd, míg bánatában eleped. Tartsd szentnek esküvése szavait ; Higyj, mert csak a hit, a mi boldogít! S ha szived vérzik m­ár a küzdelemben, Ha nincs sebedre íz az ég alatt; Ha, aki vigasztalna, senki nincsen, És halni vágyói kínjaid miatt; Ha elperzselte lelked szárnyait .... Higyj, mert csak a hit, a­mi boldogít. Jóság, s erény, ha mindig elbu­kénak ; Ha győzni nem tud már a szeretet; Ha áldozatja lesz a Golgothának .... S ráhengerítik a nehéz követ .... Higyj, harmadik nap « már »nincsen itt.“ „Feltámadott«!“ Higyj, a hit boldogít! • • • s ír. • . • ly» rendetlenségben bámulnak ki a szeptemberi derült világra — sokszor akkora mennyiségben, hogy a Pistuka kitelelhetne belőle. — De hát mit bele nem tömne abba tarisznyába az az édes, kedves anyai szeretet? Ezek persze nem tartanak ismer­kedési estélyt, mint a pesti turisták. Mi van a te tarisznyádban ? Alma, vagy körte, vagy szőlő. Cseréljünk, adok érte kukoric­át, vagy ami annál sokkal becsesebb, egy fényes gombot, (ilyent a kamaszabbja cselekszik) S megvan a csere, azzal egyszersmint megitták a brudersaftot is s kész a barátság. A Jancsika újdonatúj öltözéket kapott ebben az epochális szeptemberben. Szegények a szülei, de azért kiteremtették neki. Soha világ életében nem­­ volt még ilyen komplet a ruházata. Nem győzi magát eléggé bámulni. Beh­atásra hozza az édes­anyja. Meg is markolja kis kezével olyan erősen a szüléje szoknyáját, mintha csak azt gondolná magában a bibliával, hogy „sem élet, sem halál, sem magasság, sem mélység, sem angyalok sem fejedelemségek el nem szakasztanak engem ettől a szoknyától, mely vagyon az én édes szülémen“. Ott nőtt fel a város szélén a „Putri zugban“. Szörnyen bátortalan. A torkondori iga­­­láj­i modorban kérdi tőle:" Hogy kinak . Mire a Jancsika azt feleli, hogy lesüti fejét a földre s­­ fel nem nézne a legszebb mézeskalácsért sem. Annál többet beszél a mamáj­. A r­­egé­­z famíliának tö­viről hegyire ugy elmondja a históriáját belefog­­lalva borjút, csikót s egyéb mellékleteket, hogy a torzonborz igazgató valójában nem érti miért szükséges neki mindezeket megtudnia Mijid e mellett a beírás szüleinek többféle ajánlásai és tanács­adásai után elvégző­ek és most már Jancsika a múzsák seregében van. Hanem arra nem is számított, hogy itt kell maradnia. Úr­­t nincs, hogy őt a szüléjétől elszakaszszák.­­T­iba kapac­itálja a mamája, elvégre is csak az erőszaknak enged.­­- (Lám milyen erély van benne.) Mikor asztán egyedül látja magát vad dühvel neki esik a kapunak és ordit, mintha új tüdőt próbálna. Ráhagyják, hadd delektálja magát. Szen­vedni kell a tudományért. Végre józanabb gondo­latok ébrednek lelkében, tarisznyájába tekint s mig egy cső kukoriczán végig gyakorolja fogait, — meg­vigasztalódik. — Azonközben valami kergetődző kamaszok villámlanak arra s úgy lökik hasba szegény Jancsikát, hogy egy Miatyánk boszszáig nem tud lélekzetet venni. Hjah, tűrni kell a böl­csességért. Aztán nem is reszkíroz többet, hanem behurczolkodik a tanterembe s mély áhítattal bá­­­múlja ott a nagyméltóságu minisztérium által aján­dékozott bonctani ábrákat, melyeket a gyors fel­fogású segéd tanitó találóan nevezett el „h­a­­­lál-komá­k-nak. Jön egy másik m úri faj, mert fényes lakkal feketéllő táska van a nyakában, hanem nadrágocs­­kára nem telt neki; az csak térdéig ér, azon alul olyan tarka harisnya követeli maga iránt az elis­merő bámulatot, mint valamely nemzetközi mappa. Ennek a gondviselés bizonyára sok ágú koronát hímezett a pelenkájába. A táskában fehér kalács húzódik meg testvériesen egy pár alma mellett. A czifra plajbász és tolltokot kezében tartja a r. - 1 ’ ‘ -----~ ~ ~ — — - — 7 - -1 —1- - - 1 "* 1 hallják, hogy van benne valami, amely valamikkel pedig ez idő szerint még olyan­­ , men­­dhat bánni a Gézáimba, mint példám én a­z építőgéppel, a melyhez csak 50 lépésnyire merek közelíteni Szöszke baja ég felé áll a gyéréi, ok. merészen, fejezve­ ki az ambicziót mel Megállj csak Géza,­majd ha a tanitó ur körmei vetnek a te szőke ü­stöködben ! — De nem v­­í... .. nem bizony’. Egy ilyen háztól mindig ..kinéz“ a paedagógusnak vagy egy kacsa, vagy egy ’ ni .így néhány pint bor, mely igen hathatós szer az iskolai portól terhes toroknak megtisztít­ására. Ugyanazért „megkülömböztetett tisztel­ttel vagyok a te­., urnák és Gézát diánál alázatos szolgáj­a.­ Ez már nem bű­niből mint a Jancsika G a • zd­ maVíaslaldU umcik&uík, árné' . meg is T­­a £* C « © 1 © j & Megnyílt a „tudomány vásárja“., Pestalozzi, m­almok sürgölődnek, mint a mándlit áruló szabó a sátorban, hogy hát „mi tetszik kérem ássan?“. Az iskola udvarok, a­hol két hónap alatt a perezsa, laboda, papsajt s­ egyébb botanikába való külön­legességek egész odaadással engedték át magukat a tenyészetnek — most megtelnek apró-cseprő pul­­lu­sokkal, kik az udvar tolakodó növényzetét ala­­­i.­abban el fogják pusztítani, mint ha Attila világver.­j . hidai száguldanának azon keresztül. Öröm látni ezeket az újoncz pró-cseprősége-­­­ket, szemeikben tele a tájékozatlanság étovájával, arozukon tele tudomány szomjjai, s a mi legfőbb ; oldalukon tele tarisznyával, melyből főti kükül ez a, kenyér, dinnye, szőlő s egyéb ilyen taneszközök költői I V i s­z h a n­g. Az utóbb­i lapban megjelent „EÖtVÖS-alíalau czimű czikkre. E gondosan szerkesztett s valódi lelki élve­zettel olvasható hetilap 9-ik számában „Az Eöt­­vös-alap“ czim alatt megjelent czikket nem csak figyelmesen átolvasván, de egyszersmint behatólag is tanulmányozván, azon tételt vagyok bátor íté­letil­eg kimondani, miszerint az illető czikk tartal­mával Erasmusnak szerző által idézett latin mon­datát nem igazolja. Ha ugyanis a gondviselés, tagadhatlanul nagy szellemek közreműködésével, a népnevelés terén két különböző irányt létesített, értve a felekezet és közös iskolákat, és a tanfér­fiakat ez által a nevelési elvekre nézve mintegy két táborra osztotta : ezen factum completum ellen mi okosan nem viaskodhatunk, sem a létfenttartási és gyarapodtatási jog érvényesítését bármelyik párttól is bántólag nem vehetjük. Midőn tehát a kath. főtanhatóságok­ az országos püspöki kar sze­mélyében, az országi kath. segélyalap üdvös esz­méjét és tervét az Eötvös-alappal szemben az alárendelt papsághoz írott körlevelükben felve­tették megvalósítás végett felekezeti szempontok­ból a tanító urak jóakarói figyelmébe ajánlották, azt hiszem, csak jogosan és kötelességszerűleg jártak el, mért alárendeltjeiket a közérdek mellett

Next