Czegléd, 1910 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2. ) e kedélyek gyógyító helye is. A színházi ügyet Valamikor a nemzeti kultúra egyik sarkpontjának tekintették , nálunk immár szégyenfoltja a városnak. Az új évben legalább az előmunkálatokat kell, hogy megtegyük az állandó színház felállítására. Talán még nem is kerül nagy áldozatba. Csak menni kell. Közegészségügyünk javítása is immár halaszhatatlan. Egy új Városi kórház fel­állítása égető szükség. Egy modern épít­kezésű és berendezkedésű új kórház fel­tétlenül javítja közegészségügyi viszonya­inkat. A városi uszoda vízzel való bővebb ellátása, az utcák és a közkertek rend­szeres locsolása közegészségügyi viszo­nyaink javulásának tetné meg alapját. A Város közönsége immár fel tudja fogni, hogy a haladás áldozatokkal jár. Nem is szabad a közintézményektől az anyagi áldozatot kímélni. A garasoskodás, a maradiság megélője az alföldi városok­nak. Az állam is belátta a városok szere­pét a nemzet nagy munkájában. Ezt akarja honorálni abban az évi segélyben, amelyet ez évtől kezdve a városoknak ad. Kevés az összeg, de azért megbecsülendő. Első­sorban a tisztviselők kapják abból megér­demelt fizetésüket, kiegészíttetvén arra a határra, amely a tisztességes munkát meg­illeti. A maradék összeg meghatározott Városi célokra fordítható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezután mindent az állam­tól várjunk. Dolgozzunk és áldozzunk Városunk fejlődésért, hisz az évek elsuhannak. A Város jövendő fejlődése, képe és állapota az elődök buzgalmának, áldozatkészsé­gének lesz örök emléke. Rendőrtiszti egyenruha. Az elmúlt héten foglalkozott a városi tanács azon indítvánnyal, a­mely a rend­őrtiszti egyenruha megvalósítását célozza és annak megadását sürgeti. Foglalkozott vele pedig abból az alkalomból, hogy dr. Aranyi Lajos főkapitányunk beterjesztette a tanácshoz a tőle megszokott nagy körül­tekintéssel és gondossággal megszerkesz­tett javaslatát, — amelyről — és ez a mi véleményünk szerint feltétlenül leszöge­zendő tény — a tanács bölcs belátással és hallgatólagos elismeréssel megállapította, hogyha rendőrtiszti egyenruha szükséges. Remélni óhajtjuk, hogy annak meg­valósulásában nem is fogunk csalódni. Ha­tározottan helytelenítenénk azonban a kér­dés olyatén megoldását, hogy az elhalasz­­tassék, mert véleményünk szerint a tanács egyenesen szembehelyezkedne a napokban megérkezett 16.000 korona államsegélyt kiutaló rendelettel, amelyben pedig világo­san ki van fejezve, hogy az államsegély első­sorban a tisztviselők fizetéseinek pót­lására és másodsorban a rendőrség fejlesz­tésére fordítandó. Nem akarjuk feltételezni sem a tanács­ról, hogy ne lenne meg benne a rendőrség fejlesztése iránti jóakarat, mert hiszen azt csak el fogja a tanács ismerni, hogy a rendőrtiszti egyenruha megadása nagy mér­tékben hozzá fog járulni rendőrségünk he­lyes irányban való fejlesztéséhez,­­ ha már hallgatólagosan elismerte a fentebb leszögezett azon tényt, hogy a rendőrtiszti egyénre na szükséges, mert hisz ez vita tárgyát sem képezheti. Már­pedig, ha szükséges a rendőr­­tiszti egyenruha, úgy bizonyára nem a rendőrség hátrányára, hanem előnyére és fejlődésére fog szolgálni és megvalósítása eset a tanács — már részben eleget is tenne az államf­ő­­­t kiutaló rendelet­­azon másodsorban kifejezett feltétételének és kí­vánalmának, hogy az államsegély a rend­őrség fejlesztésér­e fo­lyttassék. Teljesen felesleges tehát — a már szükségesnek felismer­t rendőrtiszti egyen­ruha megvalósítás­át későbbi időpontra hagyni, mikor most van rá a legjobb al­kalom, mert meg van hozzá a fedezet is. De véleményünk szerint nem is volna szabad későbbi időpontra halasztani, mert hiszen az államsegélyt is most kaptuk és annak másodsorban hová fordítására világos útmutatást kaptunk; kérjük tehát a taná­csot, hogy azt most valósítsa meg, annál is inkább, mert hiszen a saját tisztviselői­nek, rendőrkapitányainak hivatalos munká­ját és működését könnyíti meg. Mert az elvitathatatlanul nagyobb mű­ködési könnyebbség, de még a bárhol meg­jelenő rendőri hatóság tekintélye is meg­kívánja, hogy nyilvános működésükben úgy jelenjenek meg a hatóság képviselői, a rendőrkapitányok, hogy hatósági jellegük szemmel látható legyen és a közönségre nézve is kényelmesebb, ha semmi kétség sem merül fel az iránt, hogy az elöljáró tisztviselő valóban hivatalos kiküldött, a civilben bizony számtalanszor kétséget támasztás csak feleslegesen hosszadalmasé, bizonytalanná teszi az eljárást, míg egyen­ruhában működésük gyorsabb, biztosabb és határozottabb fog lenni. Már­pedig a rendőrség működésében — különösen a rendőrtiszteknél — a gyor­sabb működés, a biztonság és határozott­ság mind oly tényezők, melyek a rendőr­ség fejlesztését célozzák és előmozdítják, de még a köztudat megköveteli és végre az államsegély is a rendőrség fejlesztésére is adatott — ismételten kérjük és bátor­kodunk figyelmeztetni a tanácsot és remél­jük is, hogy a haladást jelző felfogás ma­gaslatára emelkedve — a rendőrtiszti egyen­ruha megvalósítását célzó indítványt — a főkapitány javaslata értelmében és szék­é­ben — pártolóan fogja a közgyűlés elébe terjeszteni. dr. p. gy. Alig zárult be az ajtó, berregni kezdett a telefon. — Jó estét — mondta a hang. — Hát vár reám. — Jó estét — válaszoltam. — Messzebb is elmennék, hogy találkozzam önnel. — Köszönje meg, hogy az ön lakásán van a találkánk ; hallja, hogy zuhog az eső. Vallja meg, hogy szerencsét is kívánt magának, mikor esni kezdett. Hála az égnek — gondolta Ön — udvarias lehetne, és mégsem kell bőrig áznom. Igazándin nagyon figyelmes vagyok. Ön nem ázik meg, nem vesztegeti az idejét arra, hogy eljusson hozzám, s még csak kabátot sem kell váltania. —­ Pompás egy állapot, de van egy kis fo­gyatékossága is. Nem látom Önt. — Hátha ez is csak gyöngédség tőlem. Hátha nem akarom elűzni illuzióit. Nem valószínű-e, hogy csúnya vagyok, vagy legalább nem épen fiatal ? Az is megeshetik, hogy írónő vagyok, s tintafoltos az újam. Mellesleg legyen mondva, tegnap éjjel újra elolvastam egyik könyvét. — Így hát Ön már tudja az én nevem. Örülök neki, hogy több lettem egy telefonszám­nál. Szabad-e megkérdeznem, hogy találkoztunk-e már ? — Sohasem beszéltünk egymással tegnap estig, de én sokszor láttam Önt. — Nos, önnek legalább nincsenek elűzni való illúziói. Milyen szerencse ! Eddig úgy ipar­kodtam beszélni, mintha valami romantikus alak lettem volna. Most hogy ön már tudja, milyen vagyok, nincs mért alakoskodnom. — Remegve várom legközelebbi szavait, vájjon micsoda kínos meglepetést hoznak szá­momra. Kérem legyen kíméletes. — Nos, hogy kíméletesen szóljak, nagyon örülök neki, hogy tegnap este eltalálta vetni a számot. De egyúttal zsenizoz is a helyzet. Nem beszélhetek nyíltan, s komolyan sem, olyan for­mán érzem magam, mintha az én arcom fedetlen volna, az öné meg álarcos. — Értem önt, igaza van. S hogy bizonyára akkor is kételkednék, ha esküt tennék rá, hogy nem vagyok érdemetlen bizalmára. — Asszonyom . . . — S ez egészen természetes. Nagyon jól tudom, mily színben tűnöm fel ön előtt. Kacérnak kell tartania, aki új időtöltésre bukkant, s még mellé igen közönségesen kacérnak, aki titokza­tossággal igyekszik fokozni az ön érdeklődését... Higgye el, uram, nincs módomban levetni álarco­mat. Gondoljon rólam bármit,­­ semmi jogom sincs panaszkodásra, — de ezt az egyet higgye el. Csak azért nem mondom meg a nevem, mert nem mondhatom. — Asszonyom, — feleltem — eszem ágá­ban sincs titkaiba tolakodni, sőt biztosítom róla, hogy sohasem fogom megkérdezni többé, kicsoda kegyed, s kifürkészni se próbálom. — Mégis nyíltan és tartózkodás nélkül fog beszélni velem ? — Ah, kegyed sokkal kevésbé logikus, hogy sem öreg, vagy csúnya lehetne. Idegen szándék­ C Z E G L É D 1. szám Ami a bukáshoz vezet, így karácsony táján alig van család, hol egy bizonyos játékszenvedélynek ne hódolnának. Egyik helyen diófa, a másik helyen mogyoróra folyik a kártyázás. Sok helyen nemcsak a felnőttek, hanem a gyer­mekek is örömmel forgatják az ördög bib­liáját. Mikor aztán újév is elmúlt, eltűnik a kártya is és következik a komoly munkál­kodás, kész ruha­kereskedő,az ittaoi felöltő őszi újdonságait, ez idén egy országos hírű nagy céggel való új összeköttetésem révén mesés újdonságok és olcsó árak. — Óriási férfi- és gyermek-ruha raktár mérték után a legmoder­nebb űri és legcsinosabb magyar ruhák készülnek, mik készen is nagy választékban kaphatók.­­­­ Kerem ízléses időt jelöltő kirakatom n megte­kintését. -----------

Next