Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-05-30 / 44. szám
Czegléd, 1920. II. évfolyam, 44-ik szám». Vasárnap, mű» 3« CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP 1—1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1. kat., szerves-tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT KÓZSEF Előfizetési díj: egész évre SO K, félévre 40 K, negyedévre 20 K.. Egyes számára 1 út Huilfter garmond sora 5 K-■ -llLrizeus Tésztagyár. Az ország gazdasági és üzleti életében bizonyos felpezsdülés jelei mutatkoznak. Maga a pezsgő élet még nincs itt, hanem közeledte érezhető. Többféle életrevaló keresztény alapítás tervéről számolhatnánk be, amelyek hivatva vannak új életet önteni az elernyedt erekbe. Városunkban szakemberek egy tésztagyár alapítását tervezik s a szükséges tőkét már hir szerint össze is hozták. Nekünk minden alkalmat meg kell ragadnunk, ami a város gazdasági ipari életének fejlesztését mozdíthatja elő, ez is olyan alapítás lesz, ami erre a vágányra tartozik. A tésztagyár mindenképen hozzásimulhat a város gazdasági életéhez. A búza értékét emeli, sok helybeli embert foglalkoztat, nagy mennyiségű korpát termel az itteni fogyasztás számára, s ami szintén elég fontos — élelmi cikket hoz forgalomba s azáltal a város élelmezését könnyíti. Az alapítás most történik s azt megszervezik akár Czegléden, akár máshol, s ha mi nem leszünk hozzá elég bizalommal és előzékenységgel, bizony máshol alapítják azt. Később azután hiába térünk észre, a dologtól egyszers mindenkorra elesünk. Most azonban még elég időnk és módunk van, hogy ezt a fontos létesítményt a város számára biztosítsuk. Mindent meg kell tenni az egyeseknek és a hatóságnak is, hogy az alapítás sikerüljön, nemcsak azért ,de azért is mert keresztény vállalkozás, de azért is, mivel az üzem a város lakosságára mindenesetre előnyös és hasznos. Az alapítók nem is kérnek valami nagy támogatást, csupán helyet a gyártelepnek. Ennyit igazán nem lehet sokallani, de sőt mi keveseljük is, hanem amellett még minden erkölcsi támogatást kilátásba kell helyezni, sőt anyagi segítést is kell nyújtani, különösen azoknak, akik a város gazdasági ügyeiben anyagilag is érdekelve vannak s rendelkeznek olyan pénzekkel, amelyet jó befektetés biztos reményében nélkülözni tudnak. A kérdés felett nem lehet könnyedén átsiklani, hanem olyan ügyként kell kezelni, mint amely mindenkit érdekel s kell, hogy érdekeljen. Az első gyár hozza maga után a másodikat, harmadikat stb., s ha az első elől elzárjuk a lehetőség útját, a többit sem kapjuk meg s a város fejlődése örökre holtponton marad. Meg kell gondolnunk, hogy a mai nemzedéknek a múltak mulasztását is pótolnia kell s még most lehet pótolni, de ha elszalasztjuk a mai idők kedvező alkalmát, soha helyre nem hozható bűnt követünk el. Délibáb város. A „Czeglédi Híradó irodalmi pályázatán első dijat nyert költemény. Az élet megtört, bús vándora — tőlem ködös messze már a szép gyermekélet. Messzire tartok s messze elhagytam a Tarka világot, vadvirágos rétet. . . Mögöttem tompa, messzi csengettyüszó : Gyermekkacajom, vidám nevetésem — Úgy érzem gyászos, szomorú tömegben Könnyes, bús arccal lennék temetésen. Mintha selyembe volna kiterítve krizantémok közt, fehér ravatalon A tűnt gyermekkor rózsás, fehér arccal. . . Alig élt — s meghalt üdén, fiatalon! Csak szempillantás — már eltűnik e kép, És futok tovább — ragad a képzelet, Hogy elérjek egy gyermekkori álmot, Örömvilágot, ragyogó életet, Cédrusligetes, pálmás csodavárost, Hová én gyermek annyira vágyódtam. Ahol szín, pompa, ragyogás az élet, Hogy ott lehessek a mesevárosban. Messze mögöttem a virágos mező — Kietlen pusztán rohamra sietek Ziháló mellel... és összekuszáltam Bár az a vágyam, néha megpihenek. Óh de csak egy-két pillanatra nyugszom, Csak letörülöm a port, verejtéket — És áhitatos, szent vágyakozással Tovább hajszolom a délibáb — képet. Oldal Lajos: Városi közgyűlés. Csütörtökön — május 27-én — rendes havi közgyűlést tartott a városi képviselőtestület. A fontos ügyekben gazdag tárgysorozat tárgyalására azonban nem jelentek meg kellő számban a v. képviselők, mindazonáltal le kellett tárgyalni a napirendet. Napirend előtt elnöki bejelentések történtek : özv. Kossuth Ferencné haláláról, Kemény Kálmán vármegyei főjegyző elhalálozásáról s az uj főispán-kormánybiztos hivatalbalépéséről. Ezek folytán a közgyűlés üdvözli az uj főispánt s a vármegye közönségének Kemény v. főjegyző elhalálozása felett részvétét fejezi ki. Napirend előtt még néhány — lapunk más helyén már tárgyalt — felszólalás történt, amelyek után először is állást foglalt a közgyűlés a békefeltételek elfogadása ellen. Az iparostanonciskola alkalmazottai részére drágasági segélyt szavazott meg, a tüzelőanyagon megtakarított összegből. Néhány nyugdíjügyet tárgyalt a közgyűlés, többek közt nyugalomba helyezte dr. Aranyi Lajos v. V. rendőrkapitányt, aki 40 évi közszolgálat után teljes fizetését kapja nyugdíjul, ellenben nem nyugdíjazta Mezriczky Lajos alkapitányt, akit a közigazgatás ügykörébe utalt kihágások intézésével bízott meg. Ifj. Kádas Mihály és társai indítványa került csakhamar sorra s többek felszólalása után a közgyűlés a gabonabeszerző és elosztó keresztény konzorcium ügyét előkészítés végett visszaadta az állandó bizottságnak. A legfontosabb tárgy az ingatlaneladások ügye volt. Ebben az életbevágó ügyben kevés vita után úgy határozott a közgyűlés, hogy a Czigányszék, Örkényi úti földek, Epreskert, Bedei csárda, Kecskés csárda, Széchenyi úti telek, jegyzői rét stb. eladását tárgyazó szerződéseket jóváhagyta, míg egyes ingatlanokra új árverést rendelt. Így a volt főjegyzői lakra, a volt jegyzői szántóra, bedei aktokra s egyes parcellákra a Czigányszékből és az Örkényi úti földekből. Az eladás eddig 3 millió koronán felüli bevételt jelent. Jóváhagyta a városi hirdetéseknek az összes helyi lapok részére vállalalatbaadására vonatkozó szerződést. Egyes nyugdíjas alkalmazottaknak havi drágasági segélyt szavazott meg s jóváhagyott apróbb vételi ügyeket s hozzájárult a városi földek haszonbérfelemelésére vonatkozólag megkötött egyezségeket. Az agyagásók használati ügye is határozat tárgyát képezte. Ez a dolog kissé nehézkes s feltűnő, hogy oly sűrűn szerepel a közbeszédben s a hivatalos tárgyalásokban. Végül több ellenértelmű felszólalás után a közgyűlés kimondta, hogy az idén még a városszéli sakkörüli lakosok használhatják díjtalanul, azonban a folyó gazdasági év végén vissza kell bocsájtani a közgyűlés szabad rendelkezése alá. Még segélyezésekre s a hazatérő katonák támogatására szavazott meg a közgyűlés bizonyos összeget s déli egy órakor ért véget.