Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-05-30 / 44. szám

Cz­eg­léd, 1920. II. évfolyam, 44-ik szám». Vasárnap, mű­» 3« CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP 1—1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1. kat., szerves-tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT KÓZSEF Előfizetési díj: egész évre SO K, félévre 40 K, negyedévre 20 K.­­. Egyes szám­ára 1 út Huilfter garmond sora 5 K­­-■ -llLr­izeus T­észtagyár. Az ország gazdasági és üzleti éle­tében bizonyos felpezsdülés jelei mu­tatkoznak. Maga a pezsgő élet még nincs itt, hanem közeledte érezhető. Többféle életrevaló keresztény ala­pítás tervéről számolhatnánk be, ame­lyek hivatva vannak új életet önteni az elernyedt erekbe. Városunkban szakemberek egy tész­tagyár alapítását tervezik s a szüksé­ges tőkét már hir szerint össze is hozták. Nekünk minden alkalmat meg kell ragadnunk, ami a város gazdasági ipari életének fejlesztését mozdíthatja elő, ez is olyan alapítás lesz, ami erre a vágányra tartozik. A tésztagyár mindenképen hozzá­­simulhat a város gazdasági életéhez. A búza értékét emeli, sok helybeli embert foglalkoztat, nagy mennyiségű korpát termel az itteni fogyasztás szá­mára, s ami szintén elég fontos — élelmi cikket hoz forgalomba s azáltal a város élelmezését könnyíti. Az alapítás most történik s azt meg­szervezik akár Czegléden, akár más­hol, s ha mi nem leszünk hozzá elég bizalommal és előzékenységgel, bizony máshol alapítják azt. Később azután hiába térünk észre, a dologtól egyszers mindenkorra el­esünk. Most azonban még elég időnk és módunk van, hogy ezt a fontos léte­sítményt a város számára biztosítsuk. Mindent meg kell tenni az egyesek­nek és a hatóságnak is, hogy az ala­pítás sikerüljön, nemcsak azért ,de azért is mert keresztény vállalkozás, de azért is, mivel az üzem a város lakosságára mindenesetre előnyös és hasznos. Az alapítók nem is kérnek valami nagy támogatást, csupán helyet a gyár­telepnek. Ennyit igazán nem lehet sokallani, de sőt mi keveseljük is, hanem amel­lett még minden erkölcsi támogatást kilátásba kell helyezni, sőt anyagi segítést is kell nyújtani, különösen azoknak, akik a város gazdasági ügyeiben anyagilag is érdekelve van­nak s rendelkeznek olyan pénzekkel, amelyet jó befektetés biztos reményé­ben nélkülözni tudnak. A kérdés felett nem lehet könnye­dén átsiklani, hanem olyan ügyként kell kezelni, mint amely mindenkit érdekel s kell, hogy érdekeljen. Az első gyár hozza maga után a másodikat, harmadikat stb., s ha az első elől elzárjuk a lehetőség útját, a többit sem kapjuk meg s a város fejlődése örökre holtponton marad. Meg kell gondolnunk, hogy a mai nemzedéknek a múltak mulasztását is pótolnia kell s még most lehet pó­tolni, de ha elszalasztjuk a mai idők kedvező alkalmát, soha helyre nem hozható bűnt követünk el. Délibáb város. A „Czeglédi Híradó­ irodalmi pályázatán első dijat nyert költemény. Az élet megtört, bús vándora — tőlem ködös messze már a szép gyermekélet. Messzire tartok s messze­ elhagytam a Tarka világot, vadvirágos rétet. . . Mögöttem tompa, messzi csengettyüszó : Gyermekkacajom, vidám nevetésem — Úgy érzem gyászos, szomorú tömegben Könnyes, bús arccal lennék temetésen. Mintha selyembe volna kiterítve krizantémok közt, fehér ravatalon A tűnt gyermekkor rózsás, fehér arccal. . . Alig élt — s meghalt üdén, fiatalon! Csak szempillantás — már eltűnik e kép, És futok tovább — ragad a képzelet, Hogy elérjek egy gyermekkori álmot, Örömvilágot, ragyogó életet, Cédrusligetes, pálmás csodavárost, Hová én gyermek annyira vágyódtam. Ahol szín, pompa, ragyogás az élet, Hogy ott lehessek a mese­városban. Messze mögöttem a virágos mező — Kietlen pusztán rohamra sietek Ziháló mellel... és összekuszáltam Bár az a vágyam, néha megpihenek. Óh de csak egy-két pillanatra nyugszom, Csak letörülöm a port, verejtéket — És áhitatos, szent vágyakozással Tovább hajszolom a délibáb — képet. Oldal Lajos: Városi közgyűlés. Csütörtökön — május 27-én — rendes havi közgyűlést tartott a városi képviselőtestület. A fontos ügyekben gazdag tárgysorozat tárgyalására azonban nem jelentek meg kellő számban a v. képviselők, mindazonáltal le kellett tárgyalni a napirendet. Napirend előtt elnöki bejelentések tör­téntek : özv. Kossuth Ferencné haláláról, Ke­mény Kálmán vármegyei főjegyző elhalálo­zásáról s az uj főispán-kormánybiztos hiva­­talbalépéséről. Ezek folytán a közgyűlés üdvözli az uj fő­ispánt s a vármegye közönségének Ke­mény v. főjegyző elhalálozása felett részvé­tét fejezi ki. Napirend előtt még néhány — lapunk más helyén már tárgyalt — felszólalás történt, amelyek után először is állást foglalt a köz­gyűlés a békefeltételek elfogadása ellen. Az iparostanonciskola alkalmazottai részére drágasági segélyt szavazott meg, a tüzelő­anyagon megtakarított összegből. Néhány nyugdíjügyet tárgyalt a közgyűlés, többek közt nyugalomba helyezte dr. Aranyi Lajos v. V. rendőrkapitányt, aki 40 évi köz­­szolgálat után teljes fizetését kapja nyugdíjul, ellenben nem nyugdíjazta Mezriczky Lajos alkapitányt, akit a közigazgatás ügykörébe utalt kihágások intézésével bízott meg. Ifj. Kádas Mihály és társai indítványa ke­rült csakhamar sorra s többek felszólalása után a közgyűlés a gabonabeszerző és el­osztó keresztény konzorcium ügyét előkészí­tés végett visszaadta az állandó bizottságnak. A legfontosabb tárgy az ingatlaneladások ügye volt. Ebben az életbevágó ügyben kevés vita után úgy határozott a közgyűlés, hogy a Czigányszék, Örkényi úti földek, Epreskert, Bedei csárda, Kecskés csárda, Széchenyi­ úti telek, jegyzői rét stb. eladását tárgyazó szer­ződéseket jóváhagyta, míg egyes ingatlanokra új árverést rendelt. Így a volt főjegyzői lakra, a volt jegyzői szántóra, bedei aktokra s egyes parcellákra a Czigányszékből és az Örkényi úti földekből. Az eladás eddig 3 millió koro­nán felüli bevételt jelent. Jóváhagyta a városi hirdetéseknek az összes helyi lapok részére vállalalatbaadására vo­natkozó szerződést. Egyes nyugdíjas alkalmazottaknak havi drágasági segélyt szavazott meg s jóváha­gyott apróbb vételi ügyeket s hozzájárult a városi földek haszonbérfelemelésére vonatko­zólag megkötött egyezségeket. Az agyagásók használati ügye is határozat tárgyát képezte. Ez a dolog kissé nehézkes s feltűnő, hogy oly sűrűn szerepel a közbeszédben s a hiva­talos tárgyalásokban. Végül több ellenértelmű felszólalás után a közgyűlés kimondta, hogy az idén még a városszéli s­akkörüli lakosok használhatják díjtalanul, azonban a folyó gazdasági év vé­gén vissza kell bocsájtani a közgyűlés sza­bad rendelkezése alá. Még segélyezésekre s a hazatérő katonák támogatására szavazott meg a közgyűlés bizonyos összeget s déli egy órakor ért véget.

Next