Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-16 / 75. szám

Czegléd, 1920. II. évfolyam, 75-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös­ tér, régi Járásbíróság! épület mmBHHMkBHHKflHBBSHBHMIHfiSBHHHBIHBIHI H ZUBSUttiSUMBUSBtii Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF CSütörtök, szeptember 16 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP |-------1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Előfizetési díj: egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. 13 Egyes szám ára 1 K aa Nyisztér garmend sora 5 K 1 ’«~-i ——Maaatawa—y———,n— hmm­um» i1 Városi könyvtár. Ez a cím már a háború előtti helyi sajtó­ból ismeretes előttünk, amely sajtó annak idején szerető gondoskodással fáradozott szellemi kultúránk kiépítésére is. Sajnos, hogy azok a tervek, amelyek e téren napvilágot láttak, nem valósulhattak meg teljes egé­szükben. A világháború maga is hozzájárult a szel­lemi élet stagnálásához s az nemcsak anyagi, hanem szellemi téren is nagy rombolást okozott, amelynek pótlására ép oly szükség van, mint amazénak. Ezt a szükségletet még inkább érezhetővé teszi annak a romboló áramlatnak pusztítása, melynek az elmúlt évben részesei voltunk, amely az évtizedek munkáját lerombolta, a korszak kultúráját megsemmisítő törekvéseivel megmételyezte az emberi lelket és szellemet. Az emberekbe ezáltal beoltott méregmaradványoknak a szel­lem helyes irányítása és nevelése útján való kiirtása, ezeknek a jellemsebeknek orvoslása a jövő társadalom életképességének fő záloga. Városunk jövő kultúrájának kiépítésére és biztosítására tehát szükség van. Az iskolai nevelés és oktatás mellett a felnőttek isme­reteinek bővítésére, ifjúságunk továbbképzé­sére szolgáló intézmények létesítése után kell kutatnunk. Erre a célra pedig köztudomású­lag elsősorban és leghathatósabban a könyv­tárak szolgálnak. A városunkban levő könyv­tárak ezt a célt nem szolgálhatják kellően s ezeknek könyvanyagát a proletárdiktatúra is jórészben elpusztította. Ezek tehát ily nagy város szükségletét többé nem elégíthetik ki. Szükséges, hogy polgáraink, kik ismereteik kibővítését óhajtják, tudományos, gazdasági, ipari, kereskedelmi, művészeti vagy szociális kérdésekben, erre módot találhassanak és városunk ifjai, akik tudományos továbbkép­zésüket folytatni akarják, vagy akik irodalmi működés iránt bírnak hajlandósággal — erre megtalálják a szükséges segédeszközö­ket. Jövő fejlődésünkre való tekintettel tehát halaszthatlan egy nyilvános könyvtár felál­lítása. Városunk tanácsa ennek a kérdésnek nagy horderejét átlátván, módot talált, hogy ennek a nyilvános könyvtárnak alapját megvesse. Elhatározta ugyanis a városi könyvtár meg­szervezését a tulajdonában levő könyvekből. A város ezen új kulturális alkotásából kí­vánja azután pár év alatt a nyilvános könyv­tárt azáltal kifejleszteni, hogy minden módon igyekezik ezen könyvtárt fejleszteni s a mo­dern bibliográfiai tudomány módszerei alap­ján berendezni, hogy az nesokára a közön­ség számára is megnyitható legyen. Ez a nyilvános városi könyvtár lesz arra hivatva, hogy városunk kultúrájának csarnoka és góc­pontja legyen, melynek fénye és melege ki­terjed a város minden polgárára különbség nélkül. Ennek a kultúrintézetnek kifejlesztéséhez természetesen a város társadalmának és minden polgárának támogatására és áldozat­­készségére is szükség van. Kívánatos, hogy a könyvtár céljaira pénzbeli adományok, továbbá kisebb-nagyobb könyvadományok történjenek. Hiszen minden nyilvános könyv-­­­tár egyes nemeslelkű s a tudományért lel­­­kesedő egyén áldozatkészségének köszönheti létét. Amerikában milliókat adományoztak egyesek nyilvános könyvtárak felállítására. Bízunk benne s elvárjuk városunk intézmé­nyeitől s polgáraitól, hogy erre a célra nagy­lelkűen meg fogják nyitni erszényüket s akár nagyobb alapítvánnyal, akár csak pénzbeli adománnyal, vagy könyvek adományozásá­val támogatják a várost a közkönyvtár ki­fejlesztésének tervében. Reméljük, hogy maga a városi képviselő­­testület sem zárkózik el a kultúrával szem­ben s megfelelő támogatást szavaz meg a könyvtár céljaira, amely városi közvagyon s közintézmény lesz. Most, hogy­ országunkat megcsonkították s szellemi életünk több nagy gócpontját el­vesztettük, ezeknek helyét pótlandó, váro­sunk, mely az ország nagy városai sorába emelkedett, van hivatva, hogy a tudomány és kultúrának elvesztett csarnokai helyett újakat állítson. Ez tehát nem pusztán városi érdek többé, de országos érdek, kötelesség is, mert ily után lehet előkészíteni hazánk régi épségét és egységét, ha pótoljuk azokat, amiket elvesztettünk s nemzeti kultúránkat azzal megerősítjük. Ezeket ajánljuk mindenkinek figyelmébe, amikor a városi könyvtár létesítését tudtul adjuk. Legyen ez mindenkinek szivéhez nőve, gondoskodásának tárgya s igy lesz azután a könyvtár városunknak büszkesége. HÍREK — Zászlóátadás. Először történik a város életében, hogy háziezredéről beszélhetünk. Most már ilyen is van. Czeglédi gyalogezred. Még pedig a nemzeti hadsereg egyik legma­­gyarabb ezrede. Az ezrednek zászlót a város ad, mert az ősi joga és kötelessége. Ezt a zászlót vasárnap d. e. 10 órakor áldják meg az egyházak lelkészei s a polgármester be­széd kíséretében átadja az ezred képviselői­nek, Rainprecht Károly ezredes kezébe. Ez a hazafias ünnepi aktus az Árpád-téren lesz, amelyen ott legyen, de hiszen ott is lesz a város egész lakossága — apraja-nagyja. A zászlóátadás fontos tényét különböző ünnep­ségek teszik emlékezetessé. Szombaton d. u. 4 órakor a különvonaton érkező ezredet ün­nepélyesen fogadjuk. Szombat este díszelő­adás lesz az Urániában gazdag műsorral, vasárnap térzene az Árpád­ téren fél 12 órá­tól fél egyig, déli egy órakor nagy társasebéd a Népkörben, este táncmulatság a Kaszinó­ban. Szombaton este 9 órakor zenés takarodó, vasárnap reggel 6 órakor zenésébresztő. A hazafias ünnepségek e sorozatával indul meg a jó viszony a háziezred és a polgárság kö­zött s a czeglédi gyalogezred belekapcsolódik városunk életébe s helyet nyer szivünkben. — Bérmálás. A váczi megyéspüspök a városban a szokásos bérmálást október 13-án tartja a katholikus hívők között. — Vendégek. A vasárnapi zászlóátadásra a czeglédi gyalogezred 40 tagú tiszti küldött­sége érkezik a városba. Velük jön a disz­­század 83 emberrel és 28 tagú altiszti kül­döttség. Az ezred fúvózenekara 29, a vonós zenekara 10 taggal jön. — Halálozás. Bodroghy Károly városi számtiszt szeptember 14-én hirtelen meghalt. Temetése szerdán délután volt. Bodroghy Károly a v. adóhivatal egyik legrégibb szor­galmas tisztviselője volt. Nyugodjék békében! — Háziezredünk zászlóavatási ün­nepén a Területvédő Liga czeglédi köre is testületileg vesz részt. A kör vezetősége kéri a tagokat, hogy vasárnap (19-én) d. e. fél 10 órakor a ref. elemi fiúiskola udvarán gyülekezzenek, ahonnan a kör számára fenntartott helyre testületileg vonulnak ki. — Élelmezés. Pest megye élelmezési kér­déseinek megbeszélése céljából szeptember 10-ikén a főispáni hivatalban értekezlet volt,­­ melyen Vass miniszter is részt vett. Meg voltak hiva a megyei összes járások főszol­­gabírái és polgármesterei. Az értekezleten a miniszter azt a szomorú tényt közölte az egybegyűltekkel, hogy az eddigi gabona­kivetés az új rendelet szerint változott hely­zet folytán nem adja meg az ellátatlanok szükségletére elegendő gabonának csak a kétötöd részét (tehát a felét sem), egyötöd­rész a vámőrlésekből még talán befolyik, azonban a kétötödrészt még be kell szedni. A beszedés a városok, járások útján törté­nik, úgy, hogy az egész hiányzó mennyisé­get kivetik a vármegyékre, azok a járásokra, városokra, községekre s ott az egyesekre. Ezt mindenesetre be kell szolgáltatni. Ez eljárás neve már nem ismeretlen: Requirálás — Az Ifjúsági Kör elnöksége kéri a Kör tagjait, hogy a czeglédi gyalogezred tisztikara és küldöttsége fogadásának, vala­mint a zászlóavatási ünnepélyen való rész­vétel részleteinek megbeszélése végett f. hó 18-án, szombaton d. u. fél 3 órakor a Viga­dóban okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Indulás az állomáshoz fél 4 órakor. — Az uj lisztárak. Az uj rendeletek alapján a megyei alispán megállapította az új lisztárakat. Eszerint a búzadara és a finom (nullás) tésztaliszt ára 42'20 K, a főzőliszté 11 '20 K, a kenyérliszté 2'70 K. A barna ke­nyér ára 3'20 K kilogrammonként. Az árak tiszta súlyban értendők, vagyis, ha a vevő zsákot (elég lesz zacskó is) visz, annak a súlyát külön kell mérni, papírzacskóért 40 fillért lehet felszámítani. A nullás liszt átvé­tele nem kötelező, azonban egyelőre nem tudnak helyette olcsóbb lisztet adni, mert a készletek oly korlátozottak, hogy semmiféle eltérés meg nem engedhető az aránytól. A korpa ára mmázsánként 200 K. A búzake­­nyérliszttel egy árban van a rozs- és árpa­liszt, valamint a liszteknek bármilyen arányú keverése. — Elitélt betörők. Hornyák Gyula és Szilágyi József 17, illetve 16 éves czeglédi születésű fiuk, akik már javítóintézetekből több ízben megszöktek júniusban a máv. fogy. szövetkezet pénzszekrényét feltörték s onnan 7000 korona készpénzt elloptak. A kecskeméti törvényszék a két fiatal betörőt 2—2 évi fogházra ítélte. — Küldöttség. Szén- és malmi ügyekben tervezett küldöttség a jövő hétre marad A résztvenni szándékozók alkalmas módon ér­tesítést nyernek. — Lövőgyakorlatok. A helyben állo­másozó katonaság minden héten szerdán és csütörtökön tart éles tölténnyel lövőgyakor­latot a katonai lövő téren. Az arra járó kö­zönség jól jegyezte meg ezt a két napot s óvatos távolságban járjon a lövölde körül.

Next