Ceglédi Hírlap, 1957 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1957-01-04 / 1. szám

2 A KTSZ-ek gondjairól Az MSZMP ideiglenes városi intézőbizottsága 1956 nov. 16-án továbbította a helyi KTSZ-ek problémáit, a felettes szervek felé. Az alábbiakban közöljük a felt­erjesztés­ nyolc pontban összefoglalt kérelmeit. 1. A Lábbeliké­szítő Ktsz­­ben állítsák vissza az 1950- 51-es munkabérek fizetését és a 10 naponkénti térítést, haladéktalanul rendezzék a méretes cipőkészítő munkák fizetését, mivel 8—900 fo­rintot keresnek. Javítások­nál is kérik az 1950—51. év­ben fennállott fizetési rend­szer visszaállítását, akkor a javítás árából 50 százalék bér volt, jelenleg csak 20 százalék. A Mezőgazdasági KTSZ a normák 25 százalékos javí­­tását kéri. 1950-ben 100 fo­rintból 60 forint esett bér­re, jelenleg 100 forintból 24 forint esik. Az Építőipari KTSZ szintén 25 százalékos normalazítást kér. Náluk 1950— 51-ben 100 forintra 40 forint, jelenleg 100 forint­ból 27 esik bérre. A Faipari KTSZ az 1952-es normák visszaállítását kéri, akkor 100 forintból­ 38 forint esett bérre, jelenleg 22—24 között mozog. A Fodrász KTSZ a norma megszüntetését kéri és 1951. évihez hasonló százalékos bérrendszer bevezetését. A n­ői részlegnél 50 százalék volt 1951-ben, a férfi rész­legnél 60 százalék, jelenleg ha átszámítjuk, a női rész­legnél 30 százalék, a férfi részlegnél 40 százalék. A Vasipari KTSZ szintén az 1951. évi százalékos bé­rezés visszaállítását kéri. 1951- ben 100 forintból 50 esett bérre, jelenleg 22 szá­zalék. 2. Felettes szervük közül vagy az OKISZ, vagy a KISZÖV megszüntetését ké­rik. A Fodrász KTSZ kéri mindkettő megszüntetését, teljes önállóságot. Egyéb­ként mindegyik KTSZ na­gyobb önállóságot kér. 3. A hosszúlejáratú köl­­csönalap befizetése szűnjön meg, az eddig befizetett ösz­­szeget fizessék vissza. E kérdésben a Faipari KTSZ nem kéri a megszüntetést, hanem a kölcsönalapot 20 százalékról 10 százalékra csökkentsék. 4. A KSZKBI járulékot 15 százalék helyett 10 szá­zalékra csökkentsék. 5. Az évi nyereség felosz­tása felett a szövetkezet köz­gyűlése határozzon. Eddig a KTSZ felsőbb szervei hatá­rozták meg a felosztás mér­vét. 6. A Mezőgazdasági Ktsz, az Építőipari Ktsz, Faipari Ktsz, Fodrász Ktsz, Vasipari Ktsz a jövedelemadó és a forgalmi adó mérséklését ké­ri. Az Építőipari Ktsz idő­béres fizetési rendszer be­vezetését kéri. 7. A Fodrász Ktsz a nem termelők létszámának felül­vizsgálását kéri, úgy saját Ktsz-ük, mint a felsőbb szervek vonalán. A Vasipari Ktsz kéri a jelenleg érvény­ben lévő rezsikulcsok meg­emelését. Régebben 75—80 százalék volt, most 47 szá­zalék. Kéri továbbá a szövetke­­­­zet vezetősége hogy a kü­­l­­önleges alapokkal függetle­nül és szabadon gazdálkod­­­­hassanak. A 10 000 forintot meg nem haladó állóeszkö­zök beszerzése a szövetkezet vezetőségének hatáskörébe tartozzon, jelenleg a határ 5 000 forint. 8. Maguk a szövetkezeti elnökök is nagyobb hatás­kört, nagyobb önállóságot kérnek, bizonyos mértékig hatáskört az állami vállala­tok igazgatójának hatáskö­réhez hasonlóan. TERMELŐSZÖVETKEZETI A Vörös Csillag termelő­szövetkezeti csoportban élénk érdeklődés előzte meg a termelőszövetkezet veze­­őségének újraválasztását. Az egyetlen napirendi pont­árgyalására a tagság több m­it 90 százaléka megje­lnt. A tagok elmondották, hogy az október 23-i esemé­nnek után némi visszaesés mutatkozott a tsz munkájá­­ban. A régi vezetőség egy része nem vette ki részét a n 11 . kábé!, félrehúzódott, masszív magatartást tanult­­ott. Ezért­­­ált szükségessé vezetőség újraválasz­­ása. Nem arról van szó — mondják a tagok —, hogy minden régi vezetőt félre­­állítsunk, mert azokat, akik eddig is becsületesen szol­­gálták a tsz ügyét, tovább­él is megválasztjuk a veze­­őségbe. December hó 21-én már itt adtunk arról, hogy a ■ gság túlnyomó része meg­érni elégedve az elmúlt évi • Mm­ényekkel, mert az dny évi 22 Et-os munka­­•T séggel szemben most h. 3" forint lesz az egy­­ikre? ■■■séf e eső összeg. Te félreértés ne essék, közöltük azt is, hogy a tsz­­ jelenleg vezetőség nélkül dolgozik, a régi vezetőséget a tagság leváltotta."Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a tsz feloszlott vagy fel akart, oszlani. Említettük, hogy biztosak vadunk abban, hogy a közgyűlés olyan ve­zetőséget fog választani, amely minden tekintetben bírja a tagság bizalmát. Ez így is történt a december­­ 29-i választáson. A tagság valóban olyan vezetőséget választott, amelyben min­den tekintetben bízik és bírja a tagság bizalmát. El­nöknek újra Szabó Feren­cet választották meg mert­­így látják, hogy eddig is becsületesen vitte a tsz ügyét, bátran rábízhatják a jövőben is a tsz ügyeinek intézését. Több mint 25 tag szólalt fel a közgyűlésen. Vala­mennyien elmondták, hogy egy szó sem igaz abból, hogy let akarnak számolni. Nem akarnak grófi birtokon is­mét cselédek lenni. Aki be­csületesen dolgozik, az meg­találja a tsz-ben a számítá­sát. A prémium-rendszert azonban eltörölték. Minden­ki a megdolgozott munkájú híradó után kapja meg a neki járó munkaegységet, illetve az anyagi juttatást. A tagság úgy döntött, hogy az újévben még na­gyobb odaadással, szorga­lommal fognak dolgozni, hogy az 1956. évben elért eredményeiket túlszárnyal­ják. CEGLÉDI HÍRLAP A munkanélküliséggel számolni kell Ez a probléma országos jellegű és e kérdéssel nemcsak a kormányszervek, de a dolgozók széles rétegei is mindjobban kezdenek foglalkozni. Elöljáróban le kell szögezni, a nehéziparban fel kell készül­ni komoly méretű munkanélküliségre. Széntermelésünk egyharmada az előirány­zatnak, a bányászlétszám felére zsugoro­dott. Importszén- és érccel csak rá lehet fizetni a termelésre. Ráadásul a vasipar igen túlméretezett hazánkban. Pedig köz­ismert tény, hogy a vas és szán dolgában szegények vagyunk. Cegléd iparosítása nem a helyi adottságokra épült. Évtizedes problémája Ceglédnek egy komoly kon­zervgyár. Ennek megvannak és megvol­tak az adottságai. Régen, évtizedekkel ez­előtt és most is erre van Ceglédnek szük­sége. A szomszéd városok, mint Nagykő­rös, Kecskemét, jól fejlett konzerv­ipar­ral rendelkeznek, életerősen fejlődnek. Cegléden ötezer hold szőlő és gyümölcse­ van. A termelők megszokták és megsze­rették a szerződéses termelést. Miért nem lehetne Cegléden főzelékféléket, gyümölcs, pulpokat és kitűnő sertéskonzerveket gyártani. Cegléd jövőjét fejlett mezőgaz­dasági feltételei szabják meg és ebben az irányban kell elsősorban működni. A mezőgazdaság többszáz munkáskéz hiá­nyát érzi. Nem is szólva arról, hogy a kisiparnak komoly munkát tud biztosíta­ni a helyi szükséglet is. Például kovács, motorszerelő, mechanikus, kőműves ipar­ban stb. Tehát Cegléden okos, előrelátó gazdasági politikával a vasipari munka­­nélküliség is erősen korlátozható. Igaz, számításba kell venni, hogy Pestről és egyéb helyekről a ceglédi lakosok ki fog­ak szorulni a munkanélküliség következ­tében és elhelyezkedésüket — ha nem is az iparban, — de mégis biztosítani kell. Országunk ipari szerkezete megváltozik a könnyűipar javára és a munkanélküli­ség mint átmenet 1—2 évnél nem igen tart tovább. A mezőgazdaság csak sorvadt, mert a félmillió parasztember (főleg fia­tal), mely az iparosítások révén gyárak­ban helyezkedett el, pótolhatatlan volt. Ennek meg kell változnia. Mondjuk meg, a vasiparból sok munkásnak más iparba kell átmennie, sokat közülük szeretettel várnak a bányászok és földművelők. Igen fontos, hogy jól működő ipari szakszer­vezetek működjenek és a FÉKOSZT is újra fel kell támasztani. A dolgozók el­sőrendű érdeke, hogy erős szakszerveze­tekkel rendelkezzenek. Új célokért szer­vezett erővel kell hozzáfogni a munkához, míg a körmünkre nem ég a dolog. Mert a munkanélküliséggel számolni kell. A ta­nácsnak foglalkozni kell a kérdéssel, mert az is lehetséges, hogy közmunkákat kell indítani. HI­R­­í E SSEPÍ a CeglisH Hírlapban Hallottunk már arról, hogy nincsen olyan rossz, amiből valami jó ne szár­maznék. Erre a mon­dásra esett káden­­cia a minap Ceglé­den. A fodrászüzlet Ilonkájának még há­rom „feje” volt. (Ezekből szerencsé­re csak egy a saját nyakán, a másik ket­tő egy-egy vendé­gén.) A DÁV nem lehet tekintettel ilyen csekélységek­re: ha itt az óra, ir­galmatlanul ki kell kapcsolnia egy időre az áramot, tekintet nélkül arra, siet-e randevúra Piri vagy Panni... Ilyen sors­döntő pillanatban következett be a min­dennapos „egyipto­mi csapros": az áram­szünet. A szép szőke Ilon­ka nemcsak fodrász­­„kisasszony”, „civil­ben” háziasszony is, kinek gondolnia kell a vasárnapi ebédre. Fogta magát, a kényszerű munka­­szünetben kisétált a piacra. Egy pár szép puly­kát meglátnia é­­megmírtolnia egy pillanó műve volt. Míg szak­értő szem­­mel-kézzel méreget­te a jószágot, árát is kérdezte. Mindig mosolygó szemei azonban csodálkozó­kerekre nyíltak a válasz hallatán: — Tessék?? Kiló­ja huszonhat forint? A pulykatulajdo­nos méltóságteljesen bólintott: — Annyi bizta! De nem kötelező ... Tán még nyitva a lómé­szárszék ... „Szép Ilonkay még magához sem­ tért meglepetéséből, mi­dőn a háta­ mögött a honvédjárőr pa­rancsnokának hang­ját hallotta: — Tizennégy an­nak az ára! Mérje csak szépen, néném­­asszony! Kénytelen-kellet­len lemérte, — már­mint a nénémasz­­szony — s olyan sa­vanyú képpel sül­lyesztette a bankó­kat köténye zsebébe, mint aki lépesméz helyett vackorba ha­rapott. Azt, hogy mi volt c. „magánvélemé­nye’", az illendőség okából nem, közöl­­jü­k ... — Zoltán — Tavaly történt TÁV­IRATI skillu-P^ -----------------------------—7!­ Az OTP közli, hogy a II­. és VI. Békekölcsön nyereményeinek kifizetése 7-én reggel nyolc órakor kezdődik. * * * biztosítva van. Méretes cipőt marhaboxból vállal, borjúbox­ból nem. A Ktsz naponta 30—50 megrendelést vesz el. Több Olvasónk kérésére közöljük, hogy a kijárási tilalom este 10 órától reggel 4 óráig tart. A Cipőipari KTSZ javítási anyagszü­kséglete egész hónapra Válasz a fodrásznak : A szerkesztőséghez kül­dött levelével egyetért a városi MSZMP ideiglenes intézőbizottsága, ezért a kö­vetkező ponttal egészítette ki a programmját: 6 b. Az Intézőbizottság helyesnek tartja a KTSZ- ek önállóságát és támogatja a KTSZ-be tömörült ipa­rosság harcát, melynek célja az önállóság biztosítása és az 1950—51. évi bérezés, illetve részesedés vissza­állítása. Az önálló kisiparosok ne legyenek anyagkiutalás­sal korlátozva. Más szocialista szektorokat stb. ne a magánkisipar rovására tám­ogasson a kormány. Szabad Verseny alakuljon ki a magán kisipar, illetve állami szövetkezeti ipar között. A magánkisiparosok érdekvé­delmi szervével a jövőben jobb kapcsolatot kívánunk kiépíteni. MSZMP Ideiglenes Városi Intézőbizottsága.

Next