Ceglédi Hírlap, 1957 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1957-01-04 / 1. szám
2 A KTSZ-ek gondjairól Az MSZMP ideiglenes városi intézőbizottsága 1956 nov. 16-án továbbította a helyi KTSZ-ek problémáit, a felettes szervek felé. Az alábbiakban közöljük a felterjesztés nyolc pontban összefoglalt kérelmeit. 1. A Lábbelikészítő Ktszben állítsák vissza az 1950- 51-es munkabérek fizetését és a 10 naponkénti térítést, haladéktalanul rendezzék a méretes cipőkészítő munkák fizetését, mivel 8—900 forintot keresnek. Javításoknál is kérik az 1950—51. évben fennállott fizetési rendszer visszaállítását, akkor a javítás árából 50 százalék bér volt, jelenleg csak 20 százalék. A Mezőgazdasági KTSZ a normák 25 százalékos javítását kéri. 1950-ben 100 forintból 60 forint esett bérre, jelenleg 100 forintból 24 forint esik. Az Építőipari KTSZ szintén 25 százalékos normalazítást kér. Náluk 1950— 51-ben 100 forintra 40 forint, jelenleg 100 forintból 27 esik bérre. A Faipari KTSZ az 1952-es normák visszaállítását kéri, akkor 100 forintból 38 forint esett bérre, jelenleg 22—24 között mozog. A Fodrász KTSZ a norma megszüntetését kéri és 1951. évihez hasonló százalékos bérrendszer bevezetését. A női részlegnél 50 százalék volt 1951-ben, a férfi részlegnél 60 százalék, jelenleg ha átszámítjuk, a női részlegnél 30 százalék, a férfi részlegnél 40 százalék. A Vasipari KTSZ szintén az 1951. évi százalékos bérezés visszaállítását kéri. 1951- ben 100 forintból 50 esett bérre, jelenleg 22 százalék. 2. Felettes szervük közül vagy az OKISZ, vagy a KISZÖV megszüntetését kérik. A Fodrász KTSZ kéri mindkettő megszüntetését, teljes önállóságot. Egyébként mindegyik KTSZ nagyobb önállóságot kér. 3. A hosszúlejáratú kölcsönalap befizetése szűnjön meg, az eddig befizetett öszszeget fizessék vissza. E kérdésben a Faipari KTSZ nem kéri a megszüntetést, hanem a kölcsönalapot 20 százalékról 10 százalékra csökkentsék. 4. A KSZKBI járulékot 15 százalék helyett 10 százalékra csökkentsék. 5. Az évi nyereség felosztása felett a szövetkezet közgyűlése határozzon. Eddig a KTSZ felsőbb szervei határozták meg a felosztás mérvét. 6. A Mezőgazdasági Ktsz, az Építőipari Ktsz, Faipari Ktsz, Fodrász Ktsz, Vasipari Ktsz a jövedelemadó és a forgalmi adó mérséklését kéri. Az Építőipari Ktsz időbéres fizetési rendszer bevezetését kéri. 7. A Fodrász Ktsz a nem termelők létszámának felülvizsgálását kéri, úgy saját Ktsz-ük, mint a felsőbb szervek vonalán. A Vasipari Ktsz kéri a jelenleg érvényben lévő rezsikulcsok megemelését. Régebben 75—80 százalék volt, most 47 százalék. Kéri továbbá a szövetkezet vezetősége hogy a különleges alapokkal függetlenül és szabadon gazdálkodhassanak. A 10 000 forintot meg nem haladó állóeszközök beszerzése a szövetkezet vezetőségének hatáskörébe tartozzon, jelenleg a határ 5 000 forint. 8. Maguk a szövetkezeti elnökök is nagyobb hatáskört, nagyobb önállóságot kérnek, bizonyos mértékig hatáskört az állami vállalatok igazgatójának hatásköréhez hasonlóan. TERMELŐSZÖVETKEZETI A Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoportban élénk érdeklődés előzte meg a termelőszövetkezet vezeőségének újraválasztását. Az egyetlen napirendi pontárgyalására a tagság több mit 90 százaléka megjelnt. A tagok elmondották, hogy az október 23-i eseménnek után némi visszaesés mutatkozott a tsz munkájában. A régi vezetőség egy része nem vette ki részét a n 11 . kábé!, félrehúzódott, masszív magatartást tanultott. Ezértált szükségessé vezetőség újraválaszása. Nem arról van szó — mondják a tagok —, hogy minden régi vezetőt félreállítsunk, mert azokat, akik eddig is becsületesen szolgálták a tsz ügyét, továbbél is megválasztjuk a vezeőségbe. December hó 21-én már itt adtunk arról, hogy a ■ gság túlnyomó része megérni elégedve az elmúlt évi • Mményekkel, mert az dny évi 22 Et-os munka•T séggel szemben most h. 3" forint lesz az egyikre? ■■■séf e eső összeg. Te félreértés ne essék, közöltük azt is, hogy a tsz jelenleg vezetőség nélkül dolgozik, a régi vezetőséget a tagság leváltotta."Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tsz feloszlott vagy fel akart, oszlani. Említettük, hogy biztosak vadunk abban, hogy a közgyűlés olyan vezetőséget fog választani, amely minden tekintetben bírja a tagság bizalmát. Ez így is történt a december 29-i választáson. A tagság valóban olyan vezetőséget választott, amelyben minden tekintetben bízik és bírja a tagság bizalmát. Elnöknek újra Szabó Ferencet választották meg mertígy látják, hogy eddig is becsületesen vitte a tsz ügyét, bátran rábízhatják a jövőben is a tsz ügyeinek intézését. Több mint 25 tag szólalt fel a közgyűlésen. Valamennyien elmondták, hogy egy szó sem igaz abból, hogy let akarnak számolni. Nem akarnak grófi birtokon ismét cselédek lenni. Aki becsületesen dolgozik, az megtalálja a tsz-ben a számítását. A prémium-rendszert azonban eltörölték. Mindenki a megdolgozott munkájú híradó után kapja meg a neki járó munkaegységet, illetve az anyagi juttatást. A tagság úgy döntött, hogy az újévben még nagyobb odaadással, szorgalommal fognak dolgozni, hogy az 1956. évben elért eredményeiket túlszárnyalják. CEGLÉDI HÍRLAP A munkanélküliséggel számolni kell Ez a probléma országos jellegű és e kérdéssel nemcsak a kormányszervek, de a dolgozók széles rétegei is mindjobban kezdenek foglalkozni. Elöljáróban le kell szögezni, a nehéziparban fel kell készülni komoly méretű munkanélküliségre. Széntermelésünk egyharmada az előirányzatnak, a bányászlétszám felére zsugorodott. Importszén- és érccel csak rá lehet fizetni a termelésre. Ráadásul a vasipar igen túlméretezett hazánkban. Pedig közismert tény, hogy a vas és szán dolgában szegények vagyunk. Cegléd iparosítása nem a helyi adottságokra épült. Évtizedes problémája Ceglédnek egy komoly konzervgyár. Ennek megvannak és megvoltak az adottságai. Régen, évtizedekkel ezelőtt és most is erre van Ceglédnek szüksége. A szomszéd városok, mint Nagykőrös, Kecskemét, jól fejlett konzerviparral rendelkeznek, életerősen fejlődnek. Cegléden ötezer hold szőlő és gyümölcse van. A termelők megszokták és megszerették a szerződéses termelést. Miért nem lehetne Cegléden főzelékféléket, gyümölcs, pulpokat és kitűnő sertéskonzerveket gyártani. Cegléd jövőjét fejlett mezőgazdasági feltételei szabják meg és ebben az irányban kell elsősorban működni. A mezőgazdaság többszáz munkáskéz hiányát érzi. Nem is szólva arról, hogy a kisiparnak komoly munkát tud biztosítani a helyi szükséglet is. Például kovács, motorszerelő, mechanikus, kőműves iparban stb. Tehát Cegléden okos, előrelátó gazdasági politikával a vasipari munkanélküliség is erősen korlátozható. Igaz, számításba kell venni, hogy Pestről és egyéb helyekről a ceglédi lakosok ki fogak szorulni a munkanélküliség következtében és elhelyezkedésüket — ha nem is az iparban, — de mégis biztosítani kell. Országunk ipari szerkezete megváltozik a könnyűipar javára és a munkanélküliség mint átmenet 1—2 évnél nem igen tart tovább. A mezőgazdaság csak sorvadt, mert a félmillió parasztember (főleg fiatal), mely az iparosítások révén gyárakban helyezkedett el, pótolhatatlan volt. Ennek meg kell változnia. Mondjuk meg, a vasiparból sok munkásnak más iparba kell átmennie, sokat közülük szeretettel várnak a bányászok és földművelők. Igen fontos, hogy jól működő ipari szakszervezetek működjenek és a FÉKOSZT is újra fel kell támasztani. A dolgozók elsőrendű érdeke, hogy erős szakszervezetekkel rendelkezzenek. Új célokért szervezett erővel kell hozzáfogni a munkához, míg a körmünkre nem ég a dolog. Mert a munkanélküliséggel számolni kell. A tanácsnak foglalkozni kell a kérdéssel, mert az is lehetséges, hogy közmunkákat kell indítani. HIRí E SSEPÍ a CeglisH Hírlapban Hallottunk már arról, hogy nincsen olyan rossz, amiből valami jó ne származnék. Erre a mondásra esett kádencia a minap Cegléden. A fodrászüzlet Ilonkájának még három „feje” volt. (Ezekből szerencsére csak egy a saját nyakán, a másik kettő egy-egy vendégén.) A DÁV nem lehet tekintettel ilyen csekélységekre: ha itt az óra, irgalmatlanul ki kell kapcsolnia egy időre az áramot, tekintet nélkül arra, siet-e randevúra Piri vagy Panni... Ilyen sorsdöntő pillanatban következett be a mindennapos „egyiptomi csapros": az áramszünet. A szép szőke Ilonka nemcsak fodrász„kisasszony”, „civilben” háziasszony is, kinek gondolnia kell a vasárnapi ebédre. Fogta magát, a kényszerű munkaszünetben kisétált a piacra. Egy pár szép pulykát meglátnia émegmírtolnia egy pillanó műve volt. Míg szakértő szemmel-kézzel méregette a jószágot, árát is kérdezte. Mindig mosolygó szemei azonban csodálkozókerekre nyíltak a válasz hallatán: — Tessék?? Kilója huszonhat forint? A pulykatulajdonos méltóságteljesen bólintott: — Annyi bizta! De nem kötelező ... Tán még nyitva a lómészárszék ... „Szép Ilonkay még magához sem tért meglepetéséből, midőn a háta mögött a honvédjárőr parancsnokának hangját hallotta: — Tizennégy annak az ára! Mérje csak szépen, nénémasszony! Kénytelen-kelletlen lemérte, — mármint a nénémaszszony — s olyan savanyú képpel süllyesztette a bankókat köténye zsebébe, mint aki lépesméz helyett vackorba harapott. Azt, hogy mi volt c. „magánvéleménye’", az illendőség okából nem, közöljük ... — Zoltán — Tavaly történt TÁVIRATI skillu-P^ -----------------------------—7! Az OTP közli, hogy a II. és VI. Békekölcsön nyereményeinek kifizetése 7-én reggel nyolc órakor kezdődik. * * * biztosítva van. Méretes cipőt marhaboxból vállal, borjúboxból nem. A Ktsz naponta 30—50 megrendelést vesz el. Több Olvasónk kérésére közöljük, hogy a kijárási tilalom este 10 órától reggel 4 óráig tart. A Cipőipari KTSZ javítási anyagszükséglete egész hónapra Válasz a fodrásznak : A szerkesztőséghez küldött levelével egyetért a városi MSZMP ideiglenes intézőbizottsága, ezért a következő ponttal egészítette ki a programmját: 6 b. Az Intézőbizottság helyesnek tartja a KTSZ- ek önállóságát és támogatja a KTSZ-be tömörült iparosság harcát, melynek célja az önállóság biztosítása és az 1950—51. évi bérezés, illetve részesedés visszaállítása. Az önálló kisiparosok ne legyenek anyagkiutalással korlátozva. Más szocialista szektorokat stb. ne a magánkisipar rovására támogasson a kormány. Szabad Verseny alakuljon ki a magán kisipar, illetve állami szövetkezeti ipar között. A magánkisiparosok érdekvédelmi szervével a jövőben jobb kapcsolatot kívánunk kiépíteni. MSZMP Ideiglenes Városi Intézőbizottsága.