Ceglédi Kisgazda, 1920 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1920-08-01 / 33. szám

2. oldal CZEGLÉDI KISGAZDA azért arra kell törekednünk, hogy amikor a bogyó kezd puhulni, annak a lehetőségéhez képest mentől több táplálék juthasson. Azt pedig igen fokozhatjuk a talaj puhításával. A többi nyári kapálások alkalmával leg­jobb a tőkenyaknak a teljes betakarása, de most, amikor érés alá kapálunk, szükséges a földet bakházba felhúzni. Ez a felhúzás szükséges azért is, hogy az alacsonyan levő fürtök alól kihúzzuk a földet, nehogy az a földön fekve megrothadjék. Továbbá a szőlő­moly, amikor téli tartózkodásra bebábódzik, mindig a sötét rejtekhelyet keresi fel legszí­­vesebben. A tőkenyak a legkedvesebb búvó­helye szokott lenni, így ha a tőkenyaktól a földet felhúzzuk, úgy a molynak legnagyobb része a tőkébe bábódzik be. Tavasszal pe­dig, metszés után, amikor onnan mint pille ki akar jönni, már ismét betakarhatjuk föld­del, a földből pedig az kijönni képtelen, úgy a moly pusztítására is e mód figyelmet ér­demel. Teherbírás. A nagy mindenségben minden készítmény­nek bizonyos fokig van meg a teherbírása és ha azontúl terhelik, összeroskad vagy el­pusztul, így van az az emberi társadalommal is. Ámbár az okos ember a gyengének látszó építménnyel is sokat elbírat, de előbb meg­erősíti azt, hogy el is bírja azt a terhet. A mostani kormány a szőlőbirtokosokat terheli meg a legjobban, anélkül hogy szak­értőkkel megvizsgáltatná, vájjon tartósan el­­bírják-e azt a terhet. Nézzük csak mivel is terheli ? Először fizetnek külön szőlőadót, azután boritaladót, azután bortermelési adót. Ha a boraikat külföldre akarják szállítani, kivitel­adót és ha a szőlőbirtokos a másképen nem értékesíthető terményét ki akarja főzni pálin­kának, azért megint nagy adót. És hogy eze­ket a szőlőbirtokos mind kibírja, ahoz bizo­nyos cselekvési szabadság is kell. Ámde a kormány még ezt is tiltja, mert ha mindent befizet is a szőlőbirtokos, mégsem árusíthatja szabadon a terményét, sőt a pálinkafőző üstök központosításával egyenesen lehetet­lenné teszi, hogy a szőlőbirtokos az erre al­kalmas terményét kifőzhesse s igy a megter­helt építményt nemhogy megakarná erősíteni a kormány, hanem még gyengíti. Ez sokáig igy s­em mehet! A városi hatóság szintén igy van. Nem­hogy könnyíteni akarná a szőlőbirtokosok terhét, hanem még ő is terheli, mert nem is említve a pótadót, mert az mást is érde­kel, de a város is nyerekszik a boritaladón, részesedik a bortermelési adóból és a pálinka­­főzésért még magasabb díjat állapított meg. Mert az államnak fizetünk egy órára 16—17 koronát s a város az üsthasználatért órán­ként 20 koronát kér, pedig nem is az övé az üst. És itt van a gyümölcs, annak a for­galmát a kormány idáig nem korlátozta, ele­get korlátozta azt a bojkott. Reménytelen a szőlő- és gyümölcsgazdál­kodás, mert a sokféle fizetésekkel úgy meg­drágul a terménye, hogy a vele foglalkozó­nak alig marad valami és kénytelen lesz kihányni és mást termeszteni a szőlő h­elyén, ebből pedig olyan vesztesége lesz az állam­nak, amit kiszámítani nem lehet, mert a szőlő­­termeléssel foglalkozók terhét más foglalko­zást űzőknek kell átvenni. Kukla Béni: HÍREK — Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1920. aug. 1-én (vasárnap) délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg rendes havi taggyűlését. — Halálozás: Farkas Miklós városi kép­viselő a múlt héten egy sajnálatos baleset következtében meghalt. — Felhívom azon polg. fiúiskolai tanuló­kat, akik egy, két vagy három tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, de eddig javitó­­vizsgálati engedélyért még nem folyamodtak, arra, hogy aug. 10-ig okvetlen adják be ez iránti kérvényüket, mert ellenkezőleg javitó­­vizsgálati jogukat elvesztik s az egész osz­tályt megismételni kényszerülnek az esetben, ha tanulmányaikat folytatni kívánják. Pavetits Manó igazgató:­­ A Vigadó bérbeadása múlt hó 22-én délelőtt a gazdatanácsnoki hivatalban nyil­vános árverésen, nagyszámú érdeklődő je­lenlétében tartatott meg. A legtöbbet ígérő Bogyai Géza volt, aki 21 ezer koronát aján­lott­ fel. A mostani értéktelen pénz mellett is nagy összeg, amit nem a bérlő fizet meg, ha­nem a közönség. Mióta a városkertünk meg­van, mely egyedüli sétánya és szórakozóhelye városunk közönségének, azóta még nem volt egyetlenegy alkalmas vendéglőse az épület­nek. Most legutóbb is hosszú időn keresztül olyannak volt kiadva, aki nincs is városunk­ban, csak az ő megbízottja, az meg ütcést tartott benne, akivel úgy bánt, ahogy neki tetszett, kényszerítve volt olyan italt mérni, amilyet kapott. Most itt van az alkalom hely­rehozni a régi hibát. Ha már a város évente nagy összeget áldoz a kert fenntartására, ak­kor az legyen tökéletes, mivel a kerthez a vendéglő is hozzátartozik, ne azt tartsuk szem előtt, hogy mentől többet kapjunk a bérlőtől, hanem azt, hogy ha már kertünkre költünk és széppé tesszük, tegyük azt mind­nyájunkra kedvessé, mert csak úgy lesz tökéletes. Tehát ne az legyen a fő, hogy a bérletért nagy összeget kapjon a város, hanem módot kell nyújtani arra, hogy kellemessé és mégis olcsóvá tegye azt. Bárki legyen is a bérlő, de a mostani összeg mellett nem tudja ezt megtenni, mivel olcsó bérlet mellett is nagy áldozat és tudás kell ahhoz, hogy az a hely mindnyájunknak kellemes szórakozó­helye legyen. — Kosárkészítő műhely nyílik meg aug. 1-én a polg. leányiskolában. Az erről szóló hirdetést olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Felvétel a főgimnáziumba. Az 1. osztályba való felvétel végett legkésőbben aug. 26-ig kell jelentkezni bármely hétköznap délelőtt. A jelentkezésnél a tanuló születési anyakönyvi kivonata, utolsó elemi iskolai bizonyítványa és elemi iskolai értesítőköny­­vecskéje, újraoltási bizonyítványa és 12­0 vizsgálati díj beadandó. Ries Ferenc igazgató: — Gimnáziumi alapítvány. A VI. o. tanulói abból az alkalomból, hogy természet­rajzi tanulmányaikat befejezve, az őket hat éven át tanított Haerter Ádám tanártól el­búcsúztak, 400 koronát adományoztak a tanár nevéről elnevezett természetrajzi jutalomdij­-alapitványra. Haerter Ádám tanár a tanitvá­­nyi hála és szeretet ezen megnyilatkozását köszönettel és örömmel vette s az alapít­ványi tőkéhez maga is újabb 400 koronával járult hozzá. Mind­két adományért e helyen is köszönetet mond Ries Ferenc igazgató. 33-ik szám­ ú üzérkedés folyik egyre manapság a gabonával. Nézzük csak egyes életrevaló iparosokat, kik manapság nem pénzért dol­goznak, hanem inkább cserébe gabonáért. Ugyannyira megy a csere, hogy már az ipa­ros a másik iparossal is gabonára cserél munkát, így például egyik iparos társunknak már annyi a cserélt gabonája, hogy képes hordókért a másik iparos társának is 20 m. búzát adni. — Hát őneki mennyi lehet ? De van — állítólag — olyan iparos is, akinek már 2 vagon gabonája is van. — Kérdezem most: ugyanaz az iparos oda adja-e a másik iparos társának maximális áron vagy azon alul? Dehogy adja. Sőt merem mondani, lesz olyan iparos, ha nem is több, de annyi mint gazda, aki 1—2000 koronáért adja el azt a búzát, amely nincs neki 2—400 koro­nájában. — A gazdák megvannak­ szorulva, nem tudnak csépelni, nem tudnak ruhát, lószerszámot venni, szóval semmit, csak a búzáért. Most a mi felesleg gabonájuk ma­radna, azt mind­igy oda adják és majd azok lesznek az urak, az árdrágítók, akik ezután eladják. Hallom, hogy egyes gazdák kény­­telenségből mondják: oda adják a zsidók­nak a gabonát. Még érteném, ha maguk fel­használnák, de mit tesznek ? Felérletik liszt­nek és azután a rászorult munkásságnak eladnák dicsekvéssel, hogy ugy­e mégis csak mi vagyunk ami vagyunk, mi adunk maguk­nak lisztet, nem a gazdák. És mi lesz en­nek a vége ? — Fegyelmükbe ajánlom a ter­melőknek, hogy ha bármiféle ügyben hát­rányt szenvednek vagy gabonáját el akarja adni­­ cserélni, addig ne tegyen semmit, amíg a Gazdasági Egyesületnél nem érdek­lődik, ahol tudomást szerezhet arról is, hogy mennyi gabonát kell beszállítani. A beszál­lítandó gabonakivetés-kimutatatás mai nap­tól kezdve közszemlére ki van téve, ott min­denki megnézheti és ellene fellebezhet. 1. — Kisüstök sorsa. Mégis csak nem hiába volt már a múlt héten másodszor a deputáció a pénzügyminiszternél a kisüstök dolgában, mert lent járt a napokban a mi­nisztériumnak egy megbízottja, aki már biz­tosította a polgármestert, hogy a most meglevő 28 vagy 30 kisüstön felül még 25-öt enge­délyez Czeglédre, de okvetlen csoportosítani kell legalább kettőt egy helyen. Az üstök nagysága egész 5 hektóig lehet. Most tehát úgy kellene intézni, hogy a beállítandó 25 üst 250 liternél kisebb ne legyen és minden kisüst mellé egy nagy üstöt kell állítani, így azután hiszem, hogy az igényeket ki lehetne elégíteni. — Vájjon kinek volt legjobb termése Czegléden ? A Habonynénak, mert az a múlt héten is őrölt jó csomó búzát és ezen a héten is. De azt már szeretném tudni, hogy ez mennyiért adja a lisztnek kilóját, amikor a hatóság is 5—24 koronáért adja. — Aki Habonynétól vásárol, szíveskedjék a Kisgazda kiadóhivatalának jelenteni. (Beküldetett.) — Csávázás. A földmivelésügyi miniszter gabonacsávázáshoz 30 vagon rézgálicot bo­­csájtott a Magyar Mezőgazdák Szövetségé­nek rendelkezésére. A rézgálic ott 30 korona kilogrammonkénti árban beszerezhető. A cso­magolás díját és a szállítás költségét a ve­vők viselik.­­ Nem szabad a tejet kiönteni. A hamisításra gyanús tejet vizsgálat után rend­szerint kiöntik. Most a kormány ezt eltiltja s a tejet nem szabad kiönteni, hanem ipari célra vagy állatok etetésére kell felhasz­nálni.

Next